Toppantó királykisasszony történetét Molnár Piroska előadásában hallgathatjátok/tekinthetitek meg. Ha szívesen olvasnátok tőle néhány történetet, Az ezüst hegedű című kötetből találhattok itt hat mesét. Az iskolai könyvtárban az alábbi könyveket találod tőle: A csodálatos nyúlcipő Csupafül 22 meséje Az ezüst hegedű Mesebatyu Tündérjárta mesetájon A zselici rét alatt Olvass utána! Fésüs Éva weboldala "Sosem akartam megvalósítani önmagam" Mint a mesében… (életrajzi adatok) A meseírás nem hobbi (videóval) Fésüs Éva: A mese ugyanaz, mint a valóság (videóval) Márciusi kérdéseink: 1. Miről szólt a legelső verse? 2. Mi volt a foglalkozása? 3. A palacsintás királyt az egyik színház a megkérdezése nélkül mutatta be és a történetet alaposan el is ferdítették, így Fésűs Éva a bemutatóra sem ment el. Fésűs Éva: Széllelbélelt mesekönyv | pankaandpietro. Milyen címmel írtak róla kritikát? 4. Mi a véleménye az írónőnek a Harry Potterről? 5. Melyik rokona volt az, aki először fordította magyarra a Bőrharisnyát és Az utolsó mohikánt? Frissítette: Nagy Anetta
Ők "véletlenül" ismertek, mert akkoriban inasként dolgoztam Vácott egy drogériában, és találkoztak velem. Így aztán újra felvettük a kapcsolatot, s hamarosan össze is házasodtunk. Ötvenkét évig éltünk együtt boldogan. Az, hogy író is lehettem, nagyban köszönhető a férjemnek, aki végig mellettem volt, és biztatott. " Első meséit a kisfiának írta, azután az egyiket, ismerőse biztatására, beküldte a rádióba. 1955-ben le is adták. Ha nem lett volna a rádió, bizonyára az ő élete is másképpen alakult volna, hiszen ennek a segítségével vált ismertté. A forradalom kitörése után a rádióból sok anyag eltűnt, ezért 1958-ban megkeresték korábbi szerzőiket, s új írásokat kértek tőlük. Ekkor született meg a Toppantó királykisasszony, A fogfájós nyuszi és sok-sok esti mese, verses mese, hangjáték. Egy idő után a délelőtti, ovisoknak szóló műsorok írói közé is meghívták. Fésűs éva széllelbélelt mesekönyv. 1958-tól 1978-ig volt a Magyar Rádió külső munkatársa. 353 műsora és 28 mesejátéka hangzott el, például: Jó éjszakát, gyerekek; Óvodások műsora; Kukkantó; Így kell járni, stb.
Kisgyermekként sokszor volt beteg, s ilyenkor nagymamája mesékkel szórakoztatta őt. " Meséken nőttem fel, volt egy állandóan mesélő nagymamám. Felejthetetlen epizód volt az is, amikor az édesapám mondta-mondta nekem a verseket, százszor is ugyanazt, és én még mindig élveztem. Aztán középiskolában szerettem meg igazából a verseket. De mi nem boncoltuk, elemeztük őket ám, mint manapság! A költeménynek a nyelvezete, a személyes mondandója bűvölt el engem. " Gimnáziumi magyartanára látta verseit és nagyon biztatta is, mégsem lett hivatásos költő vagy író. A háború után osztályidegen lett, ráadásul vallásos is volt, így esélye sem volt, hogy felvegyék az egyetemre. Hát gyors- és gépíró lett. Egész életében ez volt a munkája, de egy pillanatra sem bánta. Soha nem irigyelte tőle senki és hazavinnie sem kellett. Ráadásul, amikor éppen nem volt feladat, saját kedvére írogathatott. Amúgy sem szeretett volna soha "karriert építeni", vagy "megvalósítani önmagát", mert ő mindig is anyuka akart lenni.
Mátyás király nem teketóriázott sokáig. Lekapatta a pallért a tíz körméről, huszonötöt vágatott rá, de megkapták a magukét a dologkerülők is alaposan.
Egyszer Mátyás úgy nősült, hogy szegény lányt vitt a házhoz. Éltek szépen, semmi baj nem környékezte őket, csak nem sokkal ezután a király elment kenyeret keresni valamelyik háborúba. Bécs alatt csatározott, hanem újdonsült feleségének szigorúan meghagyta, hogy amíg ő odafönt háborúzik, ha törik vagy szakad, a bírói székbe bele ne üljön, mert nem asszonynak való foglalkozás az. Ennek elhangzása után, talán a csapatok kavarta por még el sem oszlott, verik ám a budai vár kapukilincsét bebocsátásért. Hát ahogy megnyílik a bejárat, két koldus áll a küszöbön, hogy nekik múlhatatlanul fontos ügyben kell ítéletet mondjon a király távollétében a királyné, mert a királyi igazság kimondása nélkül ők már a déli gölődin levest sem tudják megenni, inkább éhen halnak az árokparton az ország nagy szégyenére! Mátyás király könyvtára - YouTube. A királyné átlátta, hogy itten az ura király, meg az egész magyar haza böcsülete forog kockán, hát Mátyás szigorú parancsa ellenére, mivel a szükség törvényt bont, beleült a székbe, s meghallgatta a koldusok panaszát, amelyik úgy szólt: Egyikük birtokolja a szamarat, másikuk a kétkerekű kordéjt.
Régesrég óta koldusi szegénységükben így összefogódzva koldulják, jajgatják körösztbekasul az országot, a keresményen böcsülettel megosztoztak valahányszor, mígnem a múlt hét elején arra ébrednek az árokparton, hogy a kordéj alatt szamárcsikócska kapálódzik. Megörül a szamaras koldus, hogy immár kis szamara is vagyon. Igen ám, de a kordéj alatt kapálódzott a szamárcsikó, a kordéjos gazda azt lelkelte, hogy azt az ő kordéja csöppentette maga alá. Az övé a szamárcsikó. Azóta nem nyughatnak. Ütik-verik egymást. Mindkettőjük élete forog immár kockán. Egyik is késhez nyúl, a másik sem adja annál alább! A királyi bíróság mondja ki a megmásíthatatlan igazságot, mert anélkül nekimennek a Dunának! A királyné, hogy az ura akaratának is eleget tegyen, a koldusok között is békességet tegyen, véget vessen az ádáz torzsalkodásnak, elmagyarázta Mátyás háborúskodásának okát, amely szerint a király azért vonult Bécs alá, mert a Dunából szárazra ugrált halak mind szerteszét pocskolják az ország; kenyérgabonáját!