A pszichoanalitikusan képzett József Attila maga is fölismerte, hogy költészetének eredendő hajtóereje a szerelem. Élete értelmét is párkereső igyekezete eredményességén mérte le, így aztán szerelmi kalandjai, vágyai, kudarcai tükrében József Attila sorsa is plasztikusan kirajzolódik. Kötetünkben igyekeztünk e tragikus sorstörténetet a múzsák, a barátnők, a plátói és beteljesült szerelmeket kiváló lányok, asszonyok neve köré csoportosítva, versek, levelek és emlékezések tükrében fölidézni. Több körülmény nehezítette azonban József Attila érzelmi életének és fontosabb nőkapcsolatainak részletes, korrekt dokumentálását. Elsősorban a "bőség" közmondásos zavara – hiszen a költő életét és pályáját feldolgozó memoár- és szakirodalom napjainkra már könyvtárnyira duzzadt és folyamatosan gazdagodik. József Jolán 1940-ben kiadott életrajzát (József Attila élete) számos hasonló kötet követte (köztük Németh Andor, Ignotus Pál, Fejtő Ferenc – a költő Szép Szó-s barátai –, valamint Bányai László – József Jolán harmadik férje – is publikálta emlékeit József Attiláról és családjáról).
Nyári szabadságai idején Doboz községben végzett különböző kutatásokat; falusi nincstelenek gyerekein vizsgálta, hogy a nyomor hogyan hat a szellemi fejlődésre. Illyés Gyula Professzora megbízásából Rorschach-teszteket készített híres írókkal, költőkkel, művészekkel, melyek eredményeit egy dolgozatban kívánta összefoglalni. Így hozta össze a sors 1936 decemberében Illyés Gyulával. "Flórába az első pillantásra olyan szerelmes lettem, hogy nem megforrósodott, hanem megfagyott a szívem. Nős voltam ugyanis. " – írta naplójában az író, aki ekkoriban még együtt élt Juvancz Irmával, első feleségével. Flóra, habár szimpatikusnak találta a férfit, többet nem érzett iránta. Aztán hónapokig nem is találkoztak. Flóra következő "alanya" József Attila volt. A költő szívesen látott neki a pacákkal teli táblák analizálásának, annál inkább, mikor meglátta a fiatal pszichológusnőt. Attilát elkápráztatta a szikrázóan okos, gyönyörű, de kissé távolságtartó Flóra. A 10 tábla elemzéséből csupán ötre futotta az időből, a költő ugyanis annyira ihletett, sokféle, és különös asszociációkkal válaszolt imponálni kívánva a lánynak-, hogy mindkettejük kifáradt az elhúzódó vizsgálatban.
Szeress, ha kedves az életeM! címmel József Attila megzenésített szerelmes verseit jelenteti meg lemezen Fekete Bori. A Junior Prima díjas énekesnő a közel 80 perces hanganyagot élőben is bemutatja zenésztársaival. Fekete Bori 2017-ben végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népi ének előadóművész szakán. Első szólólemeze 2018-ban jelent meg. Háromszor vett részt a Fölszállott a páva című televíziós népzenei tehetségkutatóban, Jelenleg négy együttesben énekel, a Chalga, a Tárkány művek, a Gajdos és a Dobroda zenekarban. Régi álmom volt József Attila költészetének néhány gyöngyszemét valamilyen formában színpadra vinni – mondta el Bori. - Több életrajzi előadás, musical, monodráma készült már a költőről, ezért én a szerelmeit, a nőkhöz való viszonyát szeretném hangsúlyozni. Közel állnak hozzám a versek, a népzene és a világzene, s ezek ötvözése ez a produkció. Levélrészletek, megzenésített versek és népdalok mutatják be József Attila néhány fontosabb szerelmét, kezdve a legelső és egyben legfontosabb női "szereplővel", az édesanyjával.
A koncert előtti napokban minden ismert online felületen meghallgatható a lemez. A lemezbemutató Facebook-eseménye: 49
"Bocsássátok meg, ha jó a versem / és szeressetek érte" – így "koldult" költeményeivel élni-boldogulni segítő viszont-szeretetet. Természetesen a nőknek is versekkel udvarolt, szavakból csiszolt ékszerrel díszítette – és béklyózta – őket, mert bízott a szép szó mágikus-megidéző-vágybeteljesítő hatalmában. Konkrét modellek és nevek ihletésében írta szerelmes verseit – melyekben azonban a múzsák alakja többnyire felismerhetetlen, akár össze is cserélhető. A boldog szerelem ideálképét ugyanis a virtuálisan újrateremtett Mama jelképezte számára, akivel egy test-lélek volt egykoron – és a párjával teljes azonosulásra törekvő költő vágyait ugyanez a képzet uralta. Már gimnazista korában az "eggyéölelődés vágyától" hajtva kutatta s szólongatta verseiben önnön jobbik felét: "a lányt" – "aki mi vagyunk", akivel egyesülnie kell, hogy teljes értékű felnőtté, boldog férfivá, utódaiban továbbélő apává válhasson. A mindenséget mintázó mikrokozmosz mértékegysége a tökéletes család volt a szemében; "ehess, ihass, ölelhess, alhass" – e társas szabadságjogokért küzdött, mind reménytelenebbül, haláláig.
Kettős könyvvitel esetén az eseményt a számla kiállításakor kell rögzítsük, azaz a kiállított számlát könyvelésünkbe, és így adóbevallásunkba beállítani. Ahogy ebben a bejegyzésünkben erről már szóltunk, ha bevételünk keletkezik, a bevétel után áfát kell fizessünk. A kétféle nyilvántartás működéséből látszik, pénzforgalmi szemléletű nyilvántartás esetén áfa fizetési kötelezettségünk csak akkor áll be, ha a számlánkat ténylegesen ki is fizették (hiszen a számla csak ekkor kerül be nyilvántartásunkba), kettős könyvvitel esetén a számlát azonnal, annak kiállításakor szerepeltetnünk kell könyvelésünkben, vagyis adófizetési kötelezettségünk keletkezik akkor is, ha azt csak 30, 60 nap múlva, esetleg akkor sem fizetik ki. Fentiekből következik, hogy egy vállalkozásnak – likviditási szempontokat figyelembe véve - a pénzforgalmi elszámolás az előnyösebb a két lehetőség közül, hiszen azt választva nem kerülhet a cég olyan helyzetbe, hogy meg nem kapott bevétel után kelljen adót fizetnie. Ezáltal nem kerül veszélybe a cég fizetőképessége, legalábbis emiatt nem.
(belföldi fordított adózás, termékimport, szolgáltatásimport, saját rezsis beruházás, ingyenes átadások, valamint a külföldi adóalanytól vásárolt fel, összeszerelés tárgyául szolgáló, vagy vezetékhálózaton keresztül szállított energiatermék értékesítés) Mivel a pénzforgalmi elszámolás alkalmazása az adóalany vevőjének a levonási jogát is befolyásolja, ezért a "pénzforgalmi elszámolás" kifejezést az adóalany az általa kiállított számlákon kötelezően fel kell, hogy tüntesse. Abban az esetben, ha a pénzforgalmi elszámolást az adóalany nem tünteti fel a kibocsátott számláján, akkor arra az értékesítésre nem alkalmazhatja a pénzforgalmi elszámolást. Ez a hiányosság a számla kibocsátása után már nem pótolható! Abban az esetben, ha az ellenérték kifizetése nem egy összegben, hanem részletekben történik, akkor a fizetendő adót a részlet jóváírásakor és legalább a részlet összegéig meg kell állapítani. A pénzforgalmi elszámolást választó adóalany vevője az adó levonási jogát a megfizetett részlet erejéig gyakorolhatja.
A beállítások után, ha pénzforgalmi elszámolású számlát szeretnénk szállító naplóban rögzíteni, akkor a könyvelési ablakunk jobb felső sarkában található ikon bekapcsolásával lesz ez lehetséges. Ha bizonylatunkat megjelöltük pénzforgalmi elszámolásúnak, akkor a számlán szereplő áfa tartalom nem az áfa főkönyvi számra (466-ra) kerül rögzítésre, hanem az általunk 1. pontban megadott átvezetési számra, ugyanis a törvény előírja, hogy az ilyen számlák esetén az áfát csak akkor helyezhetjük levonásba, ha annak pénzügyi teljesítése is megtörtént. Amennyiben a pénzforgalmi elszámolású bizonylatunkhoz pénzügyi teljesítést rendelünk, akkor a kiegyenlítéssel egyidejűleg a program automatikusan létrehoz egy vegyes naplós könyvelési tételt, mely a megadott átvezetési számunkról átvezeti az áfa összegét az áfa főkönyvi számunkra, így az áfa analitikánkban is ezzel egyidejűleg fog a számlánk megjelenni. A vegyes naplós áfa könyvelés csak abban az esetben jön létre, ha pénzügyi teljesítést (Bank vagy Pénztár naplós tételt) pontozunk hozzá a pénzforgalmis számlánkhoz!
Így minden kiállított számla tartalmazza, a pénzforgalmi elszámolás tényét, így a befogadó fél tájékoztatva lesz, hogy az áfa levonási jog csak a számla kiegyenlítése esetén érvényesíthető. Fontos! A pénzforgalmi elszámolás választásához konzultáljon a cég könyvelőjével annak lehetőségeiről és előnyeiről!
Ha a vállalkozás árbevétele átlépi a pénzforgalmi elszámolás választására jogosító értékhatárt. Ekkor az értékhatár átlépését követő nappal szűnik meg a pénzforgalmi elszámolás és a megszűnés évét követő 2. év végéig nem választható újra. A naptári év utolsó napjával, ha az adóalany az adott naptári évet követő naptári év első napján nem minősül kisvállalkozásnak. Ha a vállalkozás ellen csőd-, felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás indul, az eljárás jogerőssé válását megelőző nappal.
). A pénzforgalmi elszámolás választását, valamint megszűnését is be kell jelenteni az adóhatóságnak. A tevékenységét év közben kezdő vállalkozás is választhatja a pénzforgalmi elszámolást, erről a nyilatkozatot a tevékenység megkezdésével egyidejűleg jelenti be. Már működő vállalkozás az adóév első napjától élhet a választás jogával, melyet az előző év december 31-ig jelenthet be az adóhatóságnak. FGYELEM! A fent említett értékhatárba csak a termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások ellenértéke tartozik (vagyis pl. egyéb bevétel, pénzügyi műveletek bevétele NEM), de a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértéke közül sem mindegyik. Nézzük mely ellenértékeket nem kell figyelembe vennünk: – használt tárgyi eszköz értékesítésének bevétele – vagyoni értékű jog végleges átengedésének ellenértéke – közösségen belüli adómentes termékértékesítés ellenértéke – a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel adómentes termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértéke (Áfa tv. 89. §) – adómentesség alá tartozó termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértéke (Áfa tv.