Az Eurostat legfrissebb adataiban megerősítette, hogy Magyarország újabb lépést tett a fejlett tagállamok felé: vásárlóerő-paritáson számított GDP-je 2021-ben 2 százalékponttal került közelebb az uniós átlaghoz, a 2020-as 74 százalék után tavaly már a 76 százalékát tette ki – írta a Világgazdaság pénteken. Magyarország ezzel a visegrádi országok közül a legnagyobb fejlődést érte el, hiszen míg Lengyelország felzárkózása 1 százalékpontos volt, addig Csehország 1, Szlovákia pedig 2 százalékponttal távolodott az átlagtól. Országok GDP szerinti listája (nominális) – Wikipédia. A lap megjegyzi: talán ennél is fontosabb, hogy Magyarország megelőzte az 1986 óta uniós tagállam Portugáliát, ezzel egy hellyel előrelépett a GDP-rangsorban. Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője az adatokat értékelve fontosnak tartotta eloszlatni azt a tévhitet, hogy Románia megelőzte volna Magyarországot, mint mondta, Románia 2021-ben erős felzárkózása ellenére két hellyel állt mögöttünk, és lassabb is volt a felzárkózása. Kitért arra, hogy a magyar felzárkózás 2008 óta tartó folyamatára a kettősség a jellemző, a 2008-tól 2017-ig tartó első szakaszban alig kerültünk közelebb az uniós átlaghoz (64 százalékról 69 százalékra), míg 2017 és 2021 között sokkal intenzívebb volt a felzárkózás a 6 százalékpontos közeledéssel.
Az Európai Unió országai 2020-ban a szociális védelmi kiadásaik után az egészségügyre fordították a legtöbbet az államháztartási költéseik között – derül ki az Eurostat jelentéséből. A GDP-arányos hiány 6,8%-os volt 2021-ben - Tőzsdefórum | Minden, ami tőzsde!. A GDP 8 százaléka betegellátásra jutott Az egészségügyre fordított kormányzati kiadások 2019-hez képest 1 százalékponttal nőttek, 2020-ban a tagállamok általában a bruttó hazai termék (GDP) 8 százalékát költötték a betegek ellátására, szemben a 2019-es 7 százalékos ráfordítással – írja az Európai Unió Statisztikai Hivatala. Fotó: Móricz-Sabján Simon / VG A növekedés oka a nominális GDP csökkenése és az állami egészségügyi kiadások növekedése, ami a koronavírusjárvány miatt történt. 2020-ban 1073 milliárd eurót költöttek a tagállamok az egészségügyre, szemben az egy évvel korábbi 978 milliárd euróval – írja az Eurostat jelentése. Az egészségügyi kiadások legfontosabb tételei ezek voltak: a kórházi szolgáltatások, erre a GDP 3, 4 százalékát költötték, a járóbetegellátás, erre a GDP 2, 5 százaléka jutott, és az orvosi eszközök, készülékek és berendezések beszerzése, erre a tagállamok a GDP 1, 2 százalékát fordították.
"Ez egyrészt a 2008-as válság elhúzódó hatását mutatja, másrészt cáfolja azt a vélekedést, hogy az elmúlt évek növekedése csak a kedvező külső körülményekből vagy éppen az uniós forrásokból fakad, hiszen uniós források korábban is voltak" – mondta az elemző a Világgazdaságnak. Borítókép: illusztráció
Hasonló cikkcímek és megnevezések: Országok GDP szerinti listája (PPP) A lista az országok listájának bruttó hazai termék szerint rendezett változata a 2019 -es adatok alapján. Az érték magában foglalja az összes árut és szolgáltatást, amit egy nemzet otthon előállított az adott évben. Gdp magyarország 2020 3. A GDP dollárbeli értéke a hivatalos valutaárfolyam alapján került kiszámításra. A táblázat a Nemzetközi Valutaalap 194 tagországa és az Európai Unió 2019 -es adatait foglalja magában; az adatok millió amerikai dollárban értendők. A legnagyobb nemzetgazdaságok nominális GDP alapján 2018-ban [1] Hiányzik a listáról Szíria, Kuba, Észak-Korea, valamint néhány kisebb állam ( Andorra, Liechtenstein, Monaco, és Vatikán).
A két nő több embert is jogosulatlanul juttatott védettségi igazolványhoz. A Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozói a "Mecsek" Közterületi Támogató Alosztály munkatársainak segítségével 2022. március 3-án hajnalban Jánoshalmán fogták el azt az orvost és asszisztensét, akiket védettségi igazolással való visszaéléssel, valamint vesztegetés elfogadásával gyanúsítanak. A nyomozás adatai szerint a doktornő, valamint asszisztense az elmúlt egy évben közel 2700 oltást rögzített az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér adatbázisába. Számos esetben pénzért cserébe olyan embereket is védettségi igazolványhoz juttattak, akik valójában nem kaptak koronavírus elleni védőoltást. Már elektronikusan is igényelhető a védettségi igazolvány – Csögle Község. A háziorvos személyesen fogadta a jelentkezőket a rendelőjében, az asszisztense pedig beoltottként rögzítette őket az egészségügyi adatbázisban, így jogosulttá váltak a védettségi igazolványra- írja a Mindkét nő lakásán, illetve a rendelőben is kutatást tartottak a nyomozók, amely során több mint 3 millió forintot, 1000 eurót, regisztrációs nyilatkozatokat, oltási igazolásokat, oltóanyag-ampullákat, telefonokat és laptopokat, valamint két gépkocsit foglaltak le.
– Mi is tisztában vagyunk vele, hogy az integritástesztek bevezetése az állami egészségügy területén ellenérzéseket szült, hisz az itt dolgozók addig semmi hasonlóval nem találkoztak munkájuk során. Ezzel kapcsolatban engedjen meg két gondolatot. Az első, hogy 2011-ben, amikor a rendvédelemben kellett meghonosítanunk ezt az új jogintézményt, ugyanilyen elutasító fogadtatással találkoztunk, ami nagyrészt az érintett állomány hiányos és sokszor téves információiból, illetve az ezek nyomán elburjánzó pletykákból, rémhírekből fakadt. Ezekkel a jelenségekkel akkor úgy vettük fel a harcot, hogy az érintett munkatársak a legszélesebb körben, alapos és minden részletre kiterjedő tájékoztatók során felvilágosítottuk, tisztáztuk a félreértéseket, eloszlattuk a kételyeket. És ugyanezt tesszük most az érintett egészségügyi dolgozók körében is. A másik, hogy – bár az eltelt idő rövidsége miatt az egészségügy területén még nem állnak rendelkezésre a megfelelő statisztikai adatok – a többi védett területen jól látszik, hogy az utóbbi években egyre magasabb az aránya azoknak a megbízhatósági vizsgálatoknak, melyek során a vizsgált személyek szabályszerűen cselekednek, és elutasítják a vesztegetést.
A megbeszélés résztvevői egyetértésüket fejezték ki abban, hogy a hálapénz olyan történelmi teher, melynek kivezetése nélkül nem újulhat meg a magyar egészségügy. E cél eléréséhez elengedhetetlen a lakosság legszélesebb rétegeit is elérő kommunikációs kampány előkészítése és lefolytatása, mely feladat még szintén előttünk áll. Tisztában vagyunk vele, hogy egy több évtizedes, káros társadalmi beidegződésről van szó, aminek a kivezetése tisztán jogi eszközökkel nem lehetséges, szükség van hozzá a két érintett oldal, az egészségügyi dolgozók, illetve a betegek (hozzátartozók) aktív közreműködésére is. Borítókép: Váradi Piroska ezredes, az NVSZ Korrupciómegelőzési Főosztály vezetője (Fotó: MN archív)