Magyarország megyei jogú városai, a megyei jogú várossá nyilvánítás időpontja szerint A térképet készítette: Horváth Balázs, VÁTI Nonprofit Kft
Magyarország észak-nyugati részében, Ausztria és Szlovákia közé ékelődött megyét keletről Komárom-Esztergom, délről Veszprém, dél-nyugatról Vas megye határolja. Három tájegység találkozik itt: a Kisalföld, a nyugat-magyarországi peremvidék és a Pannonhalmi dombság. A megye területe 4062 négyzetkilométer, a lakosság száma több mint 420 ezer fő. Területét tekintve az ország tizenharmadik megyéje. Két megyei jogú városa is van: Győr és Sopron. A megyeszékhely: Győr. További városok: Csorna, Fertőd, Jánossomorja, Kapuvár, Mosonmagyaróvár, Pannonhalma, Tét. A régészeti leletek tanúsága szerint az ősidők óta lakott ez a hely. A rómaiak idejében itt húzódott a Pannóniát védő limes, és itt vezetett észak-déli irányban a Borostyánkő útvonal. Itt alakultak ki nyugat felé az első kereskedelmi utak is, melyek a török hódoltság idején fontos hadiutakká váltak. Megyeszékhely kvíz | Napikvíz. Ezen a területen korábban négy magyar vármegye (Győr, Sopron, Moson és Pozsony) is volt. A trianoni döntés után 1924-ben vonták össze Győr, Moson és Pozsony vármegyék megmaradt részeit, majd 1950-ben egyesítették Sopron vármegye megmaradt területeivel.
A megyeszékhely az a település, amelyet a vonatkozó jogszabály a megye székhelyeként kijelöl. Itt működnek a megye önkormányzatának szervei és általában az egy megyére kiterjedő illetékességű egyéb szervek is. Magyarország megyéinek nevét és székhelyét 1990 óta a 67/1990. (VIII. 14. ) országgyűlési határozat szabályozza, míg a megyeszékhely esetleges áthelyezésének szabályait 2011 óta a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Magyarország megyeszékhelyei. törvény 125. § (4) bekezdés. Története [ szerkesztés] A királyi vármegyék eredetileg egy-egy vár körül szerveződtek, tehát természetes módon e vár egyben a székhelyük is volt. A nemesi vármegyék azonban szervezeti és működési tekintetben teljes belső autonómiát élveztek, így székhelyeik kérdése nem volt a törvényhozás tárgya egészen 1723-ig, amikor viszont az 1723:LXXIII. tc. [1] előírta a megyék számára, hogy állandó székhelyet jelöljenek ki, de annak kiválasztásáról továbbra is maguk döntöttek. A kiegyezés után az önkormányzat szabadsága ebben a tekintetben is folyamatosan szűkült: először az 1876-os megyerendezéskor (1876:XXXIII. )
Ekkortól Győr-Sopron megye volt a neve 1990-ig, mikor átnevezték Győr-Moson-Sopronra.
A táj adottságai, fekvése, klímája kedvezett is ennek, így komoly borkultúra alakulhatott ki ezen a vidéken. Győr-Moson-Sopron megye életében egyre nagyobb szerepet játszik a turizmus. Számtalan értékes műemlék található ezen a vidéken. A barokk stílus gyöngyszemének tekinthető Győr mellett sokan keresik fel Fertődöt, vagy a kisvárosok, falvak barokk templomait, kastélyait. Különleges értéket képvisel a világörökségi listán is szereplő pannonhalmi apátság és a Fertő-tó. Ausztria közelségének és gróf Széchenyi Istvánnak köszönhetően először érintette a megyét a XIX. Győr-Moson-Sopron megye » Soproni Szállás - soproni szálláshelyek, programok. századi polgári fejlődés. Ennek hatása ma is érződik az itteni gazdaságon, kultúrán, de hatással van az idegenforgalomra is, hiszen például Nagycenk – a Széchenyi-emlékekkel – nemzeti zarándokhely lett. A természetjárók is kedvelik ezt a vidéket, különösen népszerű a Szigetköz, bár itt a Duna-elterelés miatt a környezeti károk jelentősnek mondhatók. Az országhatár közelsége miatt jelentős az átmenő forgalom. A statisztikák szerint a Magyarországra érkező turisták egyharmada érinti a megyét: vagy eleve idejön, vagy átutazik ezen a tájon.
7, 1 Csókáspuszta 18 8 Mgl. 9, 2 Dugdelpuszta 3 3, 8 Eresztvény 22 14 3121 Szál. 3, 1 Gyurtyános Kisponyipuszta 4, 1 Kormospuszta 6, 4 Magyarbánya Kt. 3, 2 Nyárjaspuszta 9 0, 2 Pécskőpuszta 24 3, 5 Salgópuszta 6, 8 Somoskőitanya 6, 0 Szánasalja 7, 4 Szigetpuszta 4, 2 Szilváskő 12 7 6, 5 Újbányatelep 4, 2
OGY határozat a Magyar Köztársaság megyéiről, a megyék nevéről és székhelyéről (Wolters Kluwer jogtár, Hozzáférés: 2020. július 7. ) 2011. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól (Wolters Kluwer jogtár, Hozzáférés: 2020
Az ilyen adatokat felhasználhatjuk a felhasználói élmény, rendszereink és szoftvereink javítására vagy fejlesztésére. Az "Elfogadom" gombra való kattintással engedélyezi a cookie-k, eszközazonosítók, web beacon-ök és egyéb, hasonló technológiák használatát. Beállítását az eszközén található böngészőjével módosíthatja. Szigliget időjárás előrejelzés. Különböző céljainknál a beleegyezés helyett jogos érdekeinkre támaszkodunk. Erről többet is megtudhat Adatvédelmi és Cookie Irányelveinkben.
Utolsó tanítási nap: december 16 péntek, első tanítási nap: január 2 hétfő. A következő labdarúgó EB 2024-ben lesz megrendezve Németországban.
Kommunizmus áldozatainak emléknapja ppt Sector óra története