Boris Johnson brit miniszterelnök a múlt héten a brit alsóházban azt mondta, hogy az Oroszországgal való űrkutatási együttműködést nehéz igazolni. Korábban a művészeti és tudományos együttműködés folytatása mellett állt, de a jelenlegi körülmények között nehéz elképzelni, hogy még ezek is normális módon folytatódhatnak hangsúlyozta. Az Európai Űrügynökségen belül az ExoMars programban Olaszország után Nagy-Britannia a legnagyobb közreműködő több mint 250 millió fontos (111 milliárd forintos) befektetéssel.
A Richter is megszólalt hétfőn az orosz–ukrán konfliktusról– amelynek árbevételében ugyan az elmúlt években folyamatosan csökkent a FÁK-országok súlya, de ez 2021-ben még mindig 25 százalékot tett ki. A tavalyihoz hasonló árbevételt várnak euróban számolva, feltéve hogy az orosz és az ukrán piacok nem omlanak össze teljesen. Orbán Gábor vezérigazgató szerint az idén két számjegyű növekedésre lett volna lehetőség a termékportfólió és a húzótermékek hatására, ugyanakkor a háború kitörésével nem számoltak. Viszont a konfliktus eredményeikre gyakorolt hatásait ellensúlyozhatja a specializált termékek nyugat-európai eladásának idei várható növekménye, valamint az enyhülő koronavírus-járvány. BAMA - Visszaveti az űrhajózást és a marsi terveket a háború. A vezérigazgató beszélt arról is, hogy a Richter nagyon rég elkezdett átsorolni az orosz térségből Nyugat-Európába és az Egyesült Államok irányába. "Bizonyos intenzitással ez már húsz éve zajlik, míg komolyabb fordulatot tíz éve mutatott" – fogalmazott Orbán Gábor. A gyógyszeripari cég egyébként hétfőn rekordévről számolt be: 2021-ben 141, 180 milliárd forint adózott nyereséget ért el, ami 33, 1 százalékkal nagyobb az előző évinél.
Az orosz állami hírügynökség olyan videót posztolt, amin az ISS orosz szegmense leválik az űrállomás többi részéről Az Ukrajna elleni orosz invázió, valamint az erre válaszként bevezetett nyugati szankciók miatt egyre több kérdés merül fel azzal kapcsolatban, hogy mi lesz a nyugati országok és Oroszország közös űrprojektjeivel. Bár a fentiek még tűnhettek puszta fenyegetőzésnek vagy fricskának, a nyugati országok és az orosz űrügynökség között eközben valóban elkezdtek megszakadni a kapcsolatok. Ahogy arról korábban beszámoltunk, az Európai Űrügynökség március közepén hivatalosan is bejelentette, hogy elhalasztják az oroszokkal közösen tervezett ExoMars-misszió indítását, eközben pedig az orosz fél visszarendelte a technikusait és mérnökeit a Francia Guyana-i európai űrkikötőből. A nézeteltérések ellenére Vande Hei útjával minden a legnagyobb rendben ment, az amerikai asztronauta két orosz társával, Anton Skaplerovval és Pjotr Dubrovval együtt a tervek szerint landolt Kazahsztánban a Szojuz MSZ-18-cal, magyar idő szerint délután fél kettőkor.
Boris Johnson brit miniszterelnök a múlt héten a brit alsóházban azt mondta, hogy az Oroszországgal való űrkutatási együttműködést nehéz igazolni. Korábban a művészeti és tudományos együttműködés folytatása mellett állt, de "a jelenlegi körülmények között nehéz elképzelni, hogy még ezek is normális módon folytatódhatnak" - hangsúlyozta. Az Európai Űrügynökségen belül az ExoMars programban Olaszország után Nagy-Britannia a legnagyobb közreműködő több mint 250 millió fontos (111 milliárd forintos) befektetéssel. (MTI)
Az ExoMars nevű, egymilliárd eurós európai-orosz közös küldetés többszöri halasztás után idén indult volna útnak. Az ESA, amelynek hazánk is tagja, csatlakozik az Oroszország elleni szankciókhoz. A 22 európai országot tömörítő Európai Űrügynökség (ESA) fenntartások nélkül csatlakozik a tagállamok által Oroszországgal szemben bevezetett szankciókhoz, közölte csütörtökön az ESA. A közlemény szerint március 16-17-én Párizsban ülésezett az ESA működését irányító kormányközi tanács, ahol egyhangú döntés született az orosz űrügynökséggel, a Roszkozmosszal együttműködésben megvalósuló űrkutatási projektekről. Ahogy már korábban sejteni lehetett, a legkomolyabb csapást az Európai Űrügynökség legígéretesebb projektje szenvedte el. Az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt nem indulhat útnak idén az Oroszországgal közös egymilliárd eurós ExoMars küldetés. Az orosz-európai kooperációban az ESA egy orosz Proton-M rakétán saját rovert küldött volna a Marsra, ahol jelenleg két amerikai és egy kínai robotfelderítő kutatja az élet nyomait.
2022. március 1., 15:47 "Nagyon valószínűtlen", hogy a tervezettnek megfelelően útnak indítanák a brit építésű marsjárót - jelentette be hétfőn az Európai Űrügynökség (ESA). Az orosz űrhivatallal közös európai űrmisszió az Ukrajnában folyó háború miatt került veszélybe. Fotó: Wikipedia A Rosalind Franklin marsjárót szeptemberben akarták elindítani egy orosz űrrakétával. A marsi élet jelei után kutató űrrobot a tervek szerint nyolc hónappal később landolna a vörös bolygón az orosz hardver segítségével, de ez a közös küldetés most az Ukrajna ellen indított orosz katonai invázió miatt veszélybe került. Az ESA hétfői közleményében úgy fogalmazott: az Oroszországgal szembeni "szankciók és a szélesebb összefüggések" nagy kérdőjelet tettek a Rosalind Franklin mellé - idézte a BBC News. Az ESA hangsúlyozta, hogy sajnálja "az ukrajnai háború áldozatait és tragikus következményeit", és ahogy mindig, a programokban résztvevő munkatársai érdekeit, valamint az európai értékek tiszteletben tartását tartják a legfontosabbnak a nemzetközi együttműködésben.
05/10 2017. május 10. 15:30 ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Tóth Zoltán terem (1097 Budapest, Ecseri út 3. C/105. ) 2017. 15:30 - A tanulásban akadályozottak pedagógiája a speciális pedagógiák rendszerében – Történetek/Életképek címmel tartja Mesterházi Zsuzsanna professor emeritus díszdoktori előadását a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon. Mesterházi Zsuzsanna így összegezte előadásának tartalmát: "A gyógypedagógia tudomány hazai modellje szerint megkülönböztetjük a tágabb értelemben vett és a szűkebb értelemben vett gyógypedagógiát. Tanulásban akadályozottak szakirodalom. A szűkebb értelemben vett gyógypedagógia részét alkotják a speciális pedagógiák. A speciális pedagógiák egyik ága a tanulásban akadályozottak (gyógy)pedagógiája. Ez az előadás bemutatja ennek a speciális pedagógiai ágnak a fő témaköreit, lényeges elméleti és gyakorlati kérdéseit. Főbb elemeiben (népesség meghatározása, alapfogalmak leírása, nevelési területek bemutatása stb. ) elkülöníti a speciális pedagógiák egyéb ágaitól. Ezzel hozzájárul a gyógypedagógia tudomány differenciáltabb leírásához, és modellt kínál a speciális pedagógiák egyedi jellemzőinek bemutatásához. "
Könczei György (2009, szerk. ): Fogyatékosságtudományi fogalomtár, ELTE BGGYK, Budapest. Szabó Pál és Hatos Gyula (1990): Egyéni korrekciós tevékenység a kisegítő iskolában (részletek) In: Mesterházi Zsuzsa és Páricska Katalin (szerk. ): Enyhe fokban sérült értelmi fogyatékosok iskolai nevelése, tankönyvkiadó, Budapest. Útmutató a kisegítő iskola nevelési és oktatási terve Egyéni korrekció tantárgy 1-8. osztályos tantervi anyagához. Vargáné Mező Lilla (2008, szerk. ): Fókuszban az egyén. Hogyan készítsünk egyéni fejlesztési tervet? Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány, Budapest. 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről. 32/2012. (X. Tanulásban akadályozottak pedagógiája Archívum - Bárczium. 8. ) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvéről. 20/2012 EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról.
"Az értelmi fogyatékosság a központi idegrendszer fejlődését befolyásoló örökletes és környezeti hatások eredőjeképpen alakul ki, amelynek következtében az általános értelmi képesség az adott népesség átlagától az első évektől kezdve számottevően elmarad, és amely miatt az önálló életvezetés jelentősen akadályozott. " (Lányiné, 1986) Mivel az értelmi képességek elmaradása már az első évektől érzékelhető, ez biztosan megkülönbözteti az értelmi sérülést a pszichózisoktól és a demenciáktól. Szakirodalom | A tanulásban akadályozottak pedagógiájának komplex megközelítése. Az értelmi fogyatékosság alapvető oka a központi idegrendszer sérülése. Ha az idegrendszer károsodik valamilyen okból, a gyermek nem feltétlenül lesz értelmi fogyatékos, de minden értelmi fogyatékos esetében elmondható, hogy az idegrendszer károsodott. Szintén a fenti definícióból következik, hogy mivel az általános értelmi képesség legelfogadottabb mérési módja az intelligenciateszt, a népesség átlagától való eltérés az intelligenciahányadossal adható meg legegyszerűbben. A legismertebb osztályozás is az IQ-értékek alapján sorolja be az értelmi sérülteket: enyhe-, középsúlyos és súlyos értelmi sérült kategóriákba.
Báthory Zoltán (1992): Tanulók, iskolák-különbségek. Egy differenciális tanításelmélet vázlata. Tankönyvkiadó, Budapest. Báthory Zoltán (2005): Differenciálás a tanulásszervezésben In: Balogh László és Tóth László (2005): Fejezetek a pedagógiai pszichológia köréből, Neumann Kht., Budapest. Engkbrecht, A. ; Weigert, H. (1999): Hogyan akadályozzuk meg a tanulási akadályok kialakulását? avagy Nem jelent akadályt a tanulási akadály! ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar, Budapest. Hanák Zsuzsanna (2011): Differenciált munkaformák alkalmazása In: Estefánné Varga Magdolna (szerk. ): Megújuló tananyagtartalmak, módszerek a kompetenciaalapú tanárképzésben. Lappints Árpád (2002): Tanuláspedagógia. A tanulás tanításának alapjai. Comenius Bt., Pécs. M. Nádasi Mária (1987): Egységesség és differenciáltság a tanítási órán. In: Magyar pedagógia. 1987/1. M. Nádasi Mária (2010): Adaptív nevelés és oktatás. Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, Budapest. Nádasi András: Oktatáselmélet és technológia, Eger.