Terhesség és hányinger, hányás Gyakran ismételt kérdések | SZTE Idegennyelvi Kommunikációs Intézet Az athéni demokrácia Demokrácia: A többség uralmán alapuló politikai rendszer. Az athéni demokrácia szerkezete a Kr. V. században nyerte el végső formáját, amit Kleiszthenész alakított ki. Kleiszthenész Kr. 507-től, mint arisztokrata vezető, alakítja ki az új berendezkedést. Célja megakadályozni a zsarnokság visszatérését, a hatalmat ellenőrizhetővé tenni. Az új berendezkedés az új elvek szerint kialakított területi egységen nyugodott, szemben a korábbi származási, majd vagyoni besorolással. A területi egységek váltak a tisztségek betöltésének, a katonáskodásnak, és a közigazgatásnak az alapjává. Megszüntetik a szabad polgárok közötti jogi különbségeket. Tehát Kleiszthenész 10 kerületre osztja fel Athént, amikben kb. egyenlő számban éltek az emberek, ezzel akarja biztosítani az egyenlő népképviseletet. A 10 kerületet phűlének hívták. Ezenkívül még 3 nagy részre is felosztja a területeket: egy városi, egy tengerparti, és egy belföldi-termelői körzetre.
A rabszolgák, nők, és metioszok nem vehettek részt a népgyűlésen. A METIOSZOK az athéni polgárjoggal nem rendelkező idegen bevándorlók. Athén város a kikötővel együtt körülbelül 100. 000 fős város volt, ebből 14. 000 ember rendelkezett polgárjoggal. Fontos része az athéni demokráciának a bíróság, mely 6000 tagból állt. 600-600 fő minden phüléből. Közülük kerülnek ki az egyes konkrét ügyekben intézkedő bíróság tagjai, akik szolgálatuk idejére napidíjat kaptak. A demokrácia egyik újítása volt a CSERÉPSZAVAZÁS, mellyel ismét csak a zsarnokság visszatérését szeretnék megakadályozni. Ha valakiről a polgárok úgy vélték, hogy zsarnokságra tör, akkor a cserépszavazással száműzték Athénből 10 évre. Az athéni demokrácia fénykora a persze háborúk utáni időszakra tekető. Ennek egyik legnagyobb alakja az ősi arisztokrata családból származó PERIKLÉSZ, akit 15-ször választottak meg a sztratégoszi posztra. Ez a Kr. V. század környéke. Periklész korában a jogi egyenlőség a szabd polgárok számára már megvalósult.
Segédanyagok « vissza a találati oldalra Feltöltés dátuma: 2010-05-26 Feltöltötte: ivike04 Történelem 9. Tétel Az athéni demokrácia hén társadalma (arisztokraták, dé) 2. Drakón és Szolón reformjai 3. A türannisz mint átmeneti államforma (i. e. 560-510) 4. Kleiszthenész reformjai (phüle) hén államigazgatása Periklész idején ( Eklészia= népgyűlés stb... ) 6. A demokrácia fogalma az ókorban és ma Tantárgy: Történelem Típus: Kidolgozott tételek hirdetés
A Kr. e. 5. századra az ókori Hellász több poliszában demokratikus rendszer alakult ki. Ez jelentősen különbözött napjaink liberális demokráciáitól, ám mégis előzményüknek tekintik. Az ókori poliszdemokráciák közül a legismertebb az athéni. Kiindulópont: A Kr. 8. századra a görög poliszok túlnépesedtek a felesleges lakosságot a Földközi- és Fekete-tenger környékén alapított gyarmatvárosokba telepítették A Kr. -6. század között zajló gyarmatosítás következtében fellendült a tengerkereskedelem és a hajózás az anyavárosok és távoli telepeik között Az árucsere lebonyolítására vert pénzeket kezdtek használni Átalakult a harcászat is Korábban a harci kocsisalakulatok alkották a hadseregek fő ütőerejét ebben a korban azonban elterjedt a hoplita (nehézgyalogos) harcmodor Valamint megnőtt a tengeri flották szerepe.
A politikában, a közéletben való részvételt a gyakorlatban is biztosították mindenki számára. A Kr. v: század elején még a vagyonosabbak közül választották oket, késobb már sorsolták a tagokat, s így a kevésbé vagyonosak is lehettek arkhónok. A kincstárnokok hivatala már tekintélyesebbnek számított. Tagjait a vagyonosabb polgárok közül választották. Ezt a hivatalt minden polgár életében csak egyszer tölthette be. A tíz sztratégosz rendelkezett a legnagyobb befolyással, sot közülük is az elso sztratégosz szava volt a dönto. Ezt a hivatalt választással lehetett betölteni, és a megbízatás egy évre szólt. Sikeres hadvezetés esetén újraválaszthatták oket. Így emelkedhetett az athéni állam vezetojévé Periklész, akit 15 éven át évrol-évre megválasztottak elso sztratégosznak. Az államra gyakorolt nagy befolyása és az athéni nagyhatalom megteremtésében játszott szerepe miatt is nevezik ezt a kort periklészi aranykornak. Az igazságszolgáltatás szintén a nép kezében volt. Az esküdtbíróságok tagjait a 30 éven felüli athéni polgárok közül sorsolták ki.
To vábbra is maradtak ellentétek, aminek levezetése érdekében Kr. 594-ben Szolón új törvényeket alkotott. Amik többek között tartalmazták az adósrabszolgaság eltörlését és az állam felé való tartozások eltörlését. A politikai jogokat kiterjesztette a legszegényebb polgárokra is, a lakosságot pedig vagyoni helyzet alapján csoportokba osztotta. Ezekkel az intézkedésekkel Szolón megteremtette a demokrácia (népuralom) alapját, vagyis a rendszert, amelyben az államhatalom (törvényhozás, kormányzás, bíráskodás) a nép kezében van. Szolón visszavonulása után az arisztokrácia gazdasági szerepe csökkent, politikai szerepe viszont jelentős maradt. A démosz esetében pedig az ellenkező történt; gazdasági szerepe nőtt, ehhez képest viszont kevés politikai joggal rendelkezett. Kr. 560-527 között Peiszisztratosz egyeduralmat vezetett be. Ezt a rendszert zsarnokságnak (türennosznak), vezetőjét pedig türannisznak (zsarnoknak) nevezzük. Peiszisztratosz a démoszra támaszkodott, őket támogatta. Egy idő után azonban a démosz oly mértékben megerősödött, hogy a türannosz gátjává vált a további fejlődének, így Peiszisztratosz utódjait elűzték.
A polisz kialakulása ión alapítású védelmezője és névadója Pallasz Athéné kézműves és kereskedelmi polisz polisz városállam sajátos politikai, vallási, kulturális közösség teljes jogú tagjai kezdetben a polgárjoggal bíró földtulajdonosok (később bővül a polgárok köre) élén kezdetben király, avagy baszileusz később az irányítás a legnagyobb földbirtokosok, a legelőkelőbb polgárok, az arisztokraták kezébe kerül (arisztoi = a legjobbak) → arisztokratikus köztársaság a démosz (= köznép) kezdetben nem részesül a politikai hatalomból A királyság kora, Kr. e. 8. század mitikus alapító király: Thészeusz a legenda szerint foglalkozás szerinti társadalom: eupatridák (= jó atyától származók) földművelők kézművesek valójában fiktív vérségi rendszer: 4 phülé (törzs) Az arisztokratikus köztársaság, Kr. 7. század királyság megszűnése → arisztokratikus köztársaság király helyett arkhónok álltak az állam élén arkhón: Athén eleinte egy, majd három, végül kilenc, évente választott főtisztviselője Areioszpagosz tanácsa: leköszönt arkhónokból állt VII.
Ellenőrzött adatok. Frissítve: április 5, 2022 Nyitvatartás A legközelebbi nyitásig: 7 óra 23 perc Közelgő ünnepek Nagypéntek április 15, 2022 06:00 - 19:00 A nyitvatartás változhat Húsvét vasárnap április 17, 2022 Zárva Húsvéthétfő április 18, 2022 Munka Ünnepe május 1, 2022 Vélemény írása Cylexen Regisztrálja Vállalkozását Ingyenesen! Regisztráljon most és növelje bevételeit a Firmania és a Cylex segítségével! Ehhez hasonlóak a közelben Jármi Út 6., Mátészalka, Szabolcs-Szatmár-Bereg, 4700 A legközelebbi nyitásig: 8 óra 23 perc József Attila Köz 9., Mátészalka, Szabolcs-Szatmár-Bereg, 4700 A legközelebbi nyitásig: 7 óra 53 perc Jármi U. 6., Mátészalka, Szabolcs-Szatmár-Bereg, 4700 Szalkai László utca 4., Mátészalka, Szabolcs-Szatmár-Bereg, 4700 Kölcsey U. 17., Mátészalka, Szabolcs-Szatmár-Bereg, 4700 A legközelebbi nyitásig: 10 óra 23 perc Szalkay László U. 15, Mátészalka, Szabolcs-Szatmár-Bereg, 4700 Szalkay László u. 15, Mátészalka, Szabolcs-Szatmár-Bereg, 4700 Erkel F. Coop Mátészalkán - SZATMÁRI ÚT 50. | Szórólap & Telefonszám. U. 1, Mátészalka, Szabolcs-Szatmár-Bereg, 4700 Zrínyi J.
Új szolgáltatóra bukkantál? Küldd el nekünk az adatait, csatolj egy fotót, írd meg a véleményed és értekeld! Koncentrálj konkrét, személyes élményeidre. Írd meg, mikor, kivel jártál itt! Ne felejtsd ki, hogy szerinted miben jók, vagy miben javíthanának a szolgáltatáson! Miért ajánlanád ezt a helyet másoknak? Értékelésed
19, Mátészalka, Szabolcs-Szatmár-Bereg, 4700 Alkotmány U. 6., Mátészalka, Szabolcs-Szatmár-Bereg, 4700 Alkotmány Út 1/A., Mátészalka, Szabolcs-Szatmár-Bereg, 4700