A végeredményben igényelt tervdokumentáció előállítása során a koncepciótervre épülően állnak elő a különböző tervi munkarészek, tervlapok – a kidolgozandó tervtípustól függően. A koncepciótervben bemutatott elképzelések addig formálódnak, amíg a megbízói és a szakmai, kertépítész szempontok összhangba kerülnek. 2. Csontos Hilda - belsőépítész, tervező. Kertépítészeti tanulmányterv A kerttervezés ekkor az adottságok, kötöttségek vizsgálatára, valamint a fejlesztési, alakítási lehetőségek átfogó bemutatására szolgál, jövőbeni fejlesztési irányt jelöl ki a kertépítész. E tervfajta leginkább előzetes tervegyeztetésekhez, pályázatokhoz és forrásteremtéshez használatos, s gyakorta fontos jellemzője a fokozott prezentációs igényesség, a látvány érték, amely az alaprajzi tervek kidolgozási technikájában is megmutatkozik. A tervdokumentáció általában magában foglalja a kertépítészeti látványtervek elkészítését is. 3. Kertépítészeti látványtervezés (fotórealisztikus látványtervezés; számítógépes 3D-s kertépítészeti látványterv vagy kézi perspektivikus rajz) Kertépítészeti látványtervezés segítségével a kertépítészeti megoldásokat szemléletesen mutatja be a kertépítész.
A tervdokumentáció típusai [ szerkesztés] Előkészítő munkarészek és tervdokumentációk [ szerkesztés] A tervkészítés előtt meg kell fogalmazni a szöveges építtetői programot. Ennek tartalma az építeni kívánt helyiségek neve és mérete, a megcélzott minőség, a várható rövid, közép, esetleg a hosszútávú éppítetői célok. Ezt követően, jellemzően költségbecslés és vázlattervek készülnek, a helyszín közművesítése, terepadottságai, benapozása, és az altalaj szerkezetének ismerete alapján. Elvi építési engedélyezési tervdokumentáció [ szerkesztés] Ennek a tervfajtának két jellemző típusa van. Az egyik a beépítés vagy az illeszkedés feltételeit előzetesen vizsgáló tervdokumentáció (például foghíjbeépítések esetén). A másik lényegében egy 1:200-as léptékű teljes tervdokumentáció, amihez viszont nem kell igazolni a tulajdonosi jogosultságot. Építési engedélyezési tervdokumentáció [ szerkesztés] A jogszabályok által meghatározott esetekben (jellemzően minden komolyabb építési vagy átépítési szándék esetén) kötelező tervfajta.
A kiviteli terv, kiviteli tervdokumentáció –régies nevén pallérterv- tartalmazza a tartószerkezeti munkarészt, azzal összhangban elkészített 1:50 méretarányú építészeti tervlapokat, alaprajzokat, metszeteket, homlokzatokat, lépcső és födémtervet, tetőszerkezeti tervet, pontos konszignációt a beépítendő nyílászárókról, korlátokról, berendezésekről. Az épület szerkezeti csomópontjainak részletes, nagy méretarányú ábrázolása szintén a kiviteli tervdokumentáció része. Az építés alapja: kiviteli terv A kiviteli tervdokumentáció pontosan meghatározza a beépítendő anyagok minőségét, szerkezeti vastagságát, a rögzítés módját, ezzel segítséget nyújtva építés közben mind a mesterembereknek, mind a munkájukat ellenőrző szakembereknek. A tartószerkezeti és az építészeti kiviteli terv jelöli a gépészeti áttörések helyét és méretét, alapot szolgál az épületgépészeti és épületvillamossági kiviteli terv elkészítéséhez. Igény szerint a kivitelezési tervdokumentáció belsőépítészeti részletességig bővíthető: fal- és padlóburkolatok kiosztása, álmennyezet terve, beépített bútorok részletrajza, stb.
Homlokzatképzés 226 15. Európai barokk építészeti emlékek 230 15. Magyarországi barokk építészeti emlékek 237 16. A 19. század építészete 243 16. Klasszicista építészet 244 16. Klasszicista építészet jellemzői 16. Épülettípusok 16. Anyagok, szerkezetek 245 16. Oszlopok, tagozatok, homlokzatképzés 16. Európai klasszicista építészeti emlékek 246 16. Magyarországi klasszicista építészeti emlékek 248 16. A romantika építészete 252 16. Historizáló építészet 253 16. Európai historizáló építészeti emlékek 254 16. Magyarország historzáló építészeti emlékei 257 16. A szecesszió építészete 261 16. A szecessziós építészet jellemzői 16. Európa szecessziós építészeti emlékei 16. Magyarország szecessziós építészeti emlékei 263 17. A 20. század első felének építészete 265 17. A modern építészet kialakulása 17. A modern építészet megjelenése hazánkban 271 18. Kortárs építészet 273 18. Posztmodern építészet 274 18. Minimalista építészet 276 18. Dekonstruktív építészet 278 18. High-tech építészet 280 18.
Hatósági feladatok 298 19. Eljáró hatóságok 19. Műemlék védetté nyilvánítása 19. Örökségvédelmi engedélyezési eljárás 300 19. Műemlékekre vonatkozó korlátozások 19. Hatósági kötelezések, bírságok 19. A műemlékvédelem nemzetközi szervezetei 301 19. Műemlékek helyreállításának előkészítése 303 19. 8. Romok védelme és konzerválása 307 19. 9. Műemlékek védelme és helyreállítása hazánkban 309 19. Lakó- és intézményi épületek 19. Egyházi épületek 312 19. Népi építészeti emlékek 315 19. Történeti együttesek 317 19. Történelmi kertek 319 19. Képzőművészeti alkotások 320 20. Kérdések és gyakorlófeladatok 321 MKIK 2012 10110‐12 Magasépítési ismeretek - Építészettörténet és műemlékvédelem MKIK 2016 11638-16 Magasépítő technikus ismeretek - Építészettörténet és műemlékvédelem