A Kiscelli Múzeum Budapest és lakosainak a XVIII. századtól kezdődő és napjainkig tartó történetéről mesél, így a koronavírus járványhoz kapcsolódóan is elkezdtek tárgyakat gyűjteni, hogy bemutassák ezt a különleges és szélsőséges időszakot a főváros életében. 3. Fóti-Somlyó tanösvény A Budapesttől 22 kilométerre, a Gödöllői-dombságon található tanösvényen sem kell tömegre számítani, ráadásul könnyű azt bejárni. A lágyan hullámzó dombok között vezető túraút körülbelül 3, 5 kilométer hosszú, és mivel a szintkülönbség sem nagy, nem kell különösebben készülni a kirándulásra. 7 kalandos tanösvény Budapesten és környékén, ha bebarangolnád a fővárost. Az információs panelekkel kitáblázott tanösvény valójáben egy körtúra, így végül a séta kezdőpontjához, a Fáy-présházhoz jutunk vissza. Fóti-Somlyó tanösvény Forrás: Travelo Az útról egy kis tájékoztató füzet készült, amelyet a présházban is meg lehet venni. A Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó Somlyó-hegyen körülbelül 1500 különböző lepkefaj él, ezek közül az egyik legismertebb a fóti boglárka. Akinek szerencséje van, és lát egy ilyen szépséges pillangót, csak messziről figyelje, mivel védett fajról van szó, melynek eszmei értéke 100 000 forint.
és egy sorompó jelzi a bejáratot. Eddig lehet járművekkel közlekedni, és nem tovább – a terület védett, így csak gyalogosan látogatható. Aki a sétálás/túrázás mellett kicsit jobban megismerné a Róka-hegy történetét, flóráját és faunáját, járjon nyitott szemmel a kitáblázott tanösvényen, így tájékozódhat az ott élő ritka állat- és növényfajokról. Találkozhat vetővirággal vagy a gyapjas gyűszűvirággal, feketefenyővel, állatok közül több denevér-, gyík és siklófajnak ad otthont a táj. Az élményt tovább tetézi a lenyűgöző kilátás a Pilis (Kevélyek) felé és a pesti oldalra. Pilisborosjenő Autóval 20 perc, busszal nagyjából egy óra alatt el lehet jutni Budapestről Pilisborosjenőre, a természetjárás szerelmeseinek kedvelt úti céljára. A település határától nem messze épült fel az Egri csillagok című film forgatása során használt díszlet-vár, ami még ma is áll, közel van hozzá a Teve-szikla és az Országos Kéktúra útvonala. Két kiemelkedő túraútvonalat érdemes említeni: az egyik a Kevély-kör, egy 8, 35 kilométer hosszú vonal, mely a pilisborosjenői Művelődési Háztól indul, érinti a Kevélyhegyi nyerget, a Nagykevély csúcsát, Ezüsthegyet, majd az Ezüsthegyi bányánál visszatér Pilisborosjenőre – írja a. Illusztráció: Getty Images A másik a Kevélyhegyi Tanösvény, ami 2008 tavaszán készült el.
A kényelmes, kiépített útvonalon 14 interaktív, QR kóddal is ellátott ismeretterjesztő tábla mesél a környező erdők élővilágáról, és két kiépített kilátópontot is találunk, ahonnan gyönyörűen kinyílik a környező táj. A terep nem nehéz, járható gyerekkel, és kutyával is, ha valaki épp négylábú barátjával sétálna egyet, a Virágos-nyeregben pedig ráadásként egy tűzrakóhely is van. A kirándulók útközben érintik egyrészt a Guckler-sziklát, másrészt tehetnek egy kis kitérőt a Táborhegyi-barlanghoz is. 2. Kiscelli parkerdő A fővárosban, egészen pontosan a III. kerületben találjuk a kiscelli kastélyt és a hozzá tartozó 15 hektáros parkerdőt. A parkerdőben áll a kiscelli kálvária, a Szent Vér-kápolna és a Golgota-szoborcsoport is. Több gyalogösvény is vezet a fák között, az egyik egy kis pluszként aszfaltozott, ezt elsősorban a bringások használják. Az erdőben tűzrakóhelyeket is kialakítottak, és persze a csavargás ráadásaként meg lehet nézni a kastélyt is. Kiscelli kastély Forrás: posztos/Shutterstock A cikk írásának idején a kastélyban található múzeum még zárva volt, de a gyorsan változó helyzetnek köszönhetően valószínűleg már nem kell sokat várni a nyitásra.
A Tiszaháton, ahol gyerek voltam (4. a) - YouTube
Petőfi fája irodalmi emlékhelyként is számon tartott védett érték, a környéken tett kirándulások egyik kedvelt célpontja, csakúgy, mint a vízimalom Túristvándiban, a kopjafás temető Szatmárcsekén, Móricz Zsigmond szülőháza Tiszacsécsén, a szárazmalom Tarpán, és Huszton az őshonos magyar állatokkal foglalkozó Huszti Farm. Nézzen körül a Tiszaháton interaktív panorámafotónk segítségével!
Ahol a kis Túr siet beléje... A Túr folyó szabályozása óta egy mesterségesen kialakított mederben éri el a Tiszát. Az eredeti mederbe Sonkád község térségében, a Kis Bukónál egy zsilipen át folyik a víz. A Túr Kölcse előtt két ágra szakad, és az Új-Túr Szatmárcsekénél folyik a Tiszába. A másik ág Nagyar előtt ismét két ágra szakad, és a Régi-Túr Tivadarnál, míg az Öreg-Túr Sonkádtól 65 kilométert kanyarogva Vásárosnaménynál éri el a Tiszát. A galériáért kattintson a képre! A szabályozása előtti időkben a Túr sűrűn kanyargó volt, és Olcsvaapátinál futott a Tiszába. Egy ág azonban elszakadva Nagyarnál közvetlenül folyt a folyóba. A legenda szerint itt írta Petőfi Sándor a Tisza című versét. Pontosabban a település közelében egy régi erdő utolsó tagjaként álló idős kocsányos tölgy tövében. A magányos öreg tölgy ma is áll, de az évszázadok alatt az időjárás alaposan megtépázta. A 1970-es években még villám is sújtotta. Tiszahát – Wikipédia. Sokáig úgy tűnt, hogy a fa végleg kiszáradt, de a tövénél fejlődő új hajtásokból a helyiek arra következtetnek, hogy a fa talán mégis életben van.
A madárfüttyről szóló anekdota először a török meseirodalomban tűnik fel, majd a középkorban egy olasz pap eleveníti fel. Ezután már több európai nép folklórjában megjelenik (francia, német), mígnem Arany is felfigyel rá, és kiváló lehetőséget lát arra, hogy ne csak erkölcsi tanulságot, hanem történelmi példát is állítson a magyarok elé. A vers 1854-ben keletkezett. Ezekben az években Arany János Nagykőrösön tanít. Itt születnek híres balladái (Szondi két apródja, A walesi bárdok). Versei a nagykőrösi korszakban még tele vannak fájdalommal a szabadságharc bukása és a szeretett barát – Petőfi – elvesztése miatt. Ferenc Tamás illusztrációja. Tiszaháti | A magyar nyelv értelmező szótára | Kézikönyvtár. A fülemile című vershez A fülemile Elmondja: Cseke Péter Olvassa el vagy hallgassa meg a verset! LINK Ebben a korban veszi kezdetét Magyarországon a pártok kialakulása. Arany azt szerette volna bemutatni, hogy két veszekedő fél közül mindig a harmadik jár jól. A vers egy példázat: amíg a magyarok egymás között veszekednek, amíg megosztottak, és nem tudnak közösen egy célért harcolni, addig csak a bécsi udvar jár jól.