A hetvenes évek elején a Római Klub kiadott egy tanulmányt, amely a Növekedés határai címet viselte. A tanulmány szerzői a huszadik század adatait és tendenciáit elemezve sokkoló következtetésekre jutottak. Kiderült, hogy ha a gazdasági növekedés változatlan feltételek mellett folytatódik, akkor a XXI. század közepén az emberi civilizáció összeomlik. Először az energia- és nyersanyagkészletek merülnek ki, ami 2030 körül maga után vonja mind az ipari, mind a mezőgazdasági termelés drámai csökkenését. Megszólalók: Balatoni András, kutatási igazgató, Századvég Gazdaságkutató Zrt. ; Ékes József, NFFT
Ez várhatóan 2040 körül fog bekövetkezni. Az átfogó technológiai forradalommal számoló CT-forgatókönyvben ugyancsak ebben az időben kezdenek sokasodni a negatív következmények, de mindez végül nem torkollik összeomlásba. A technológiai előretörés forgatókönyve Fotó: Gaya Herrington, 2021 Egyszer már felkötöttük a gatyát A legkisebb visszaesés az úgynevezett "stabilizált" világ (SW) modellben jelent meg, de ez az optimista forgatókönyv esik legtávolabb attól, amit az eddig történtek sugallnak. Herrington szerint a növekedésorientált gazdasági modell technológiai fejlődést és közösségi funkciókat előnyben részesítő átalakításával a következő évtizedben elkerülhető az összeomlás. A kutató szerint megfelelő elszántsággal akár az optimista forgatókönyv is elérhető, de vészesen fogy az időnk. A tavalyi Világgazdasági Fórumon tartott előadásában Gaya Herrington a "növekedésmentes", más gazdasági célokra koncentráló megközelítés mellett érvelt. A Covid–19 elleni védőoltások kifejlesztésével példázta, hogy gyorsan és hatékonyan tudunk globális problémákat is megoldani, ha akarjuk – ezt kellene alkalmaznunk a környezetszennyezés okozta válsággal is.
század közepére teljes válságot okozhat; katasztrofálissá válik a környezet elszennyeződése, kimerülnek a természeti erőforrások, csökken a nem megújuló erőforrásokon alapuló termelés. Dennis L. Meadows, Donella H. Meadows és Jorgen Randers A növekedés határai – harminc év múltán című könyve a 2005-ös Föld napjára magyarul is megjelent. A helyes út kiválasztása a szerzők szerint alapvetően tőlünk függ. Ha a növekedés határait, egy fenntarthatóbb életvitel kívánalmait nem korlátnak és nem rémisztő fenyegetésnek tekintjük, hanem lehetőségnek egy organikus, kiegyensúlyozott világ felé, akkor még időben tudunk cselekedni. A jelenlegi tudományos becslések szerint óránként vesztünk el egy fajt (ez tízezerszerese a természetes kihalási rátának! ). Az évszázad feléig bolygónk lélekszáma megközelítheti a 9, 3 milliárdot, és a 2050-re kialakuló nagyobb népesség intenzívebb mezőgazdasági termelést igényel. Tehát addigra négy–tízszeresére kell növelnünk az erőforrás-hatékonyságot! Úgy gondolom, hogy a rémisztő, sokszor világvégét jósoló forgatókönyvekre is van megoldás.
Éppen ötven éve lesz annak, hogy 1972. március elsején Donella és Dennis Meadows, valamint Jorgen Randers bemutatták a Limits to Growth (A növekedés határai) c. könyvüket Washingtonban a Smithsonian Intézetben. A könyv jelentősége és hatása mára megkérdőjelezhetetlen. Az 50. évfordulón, 2022. március 1-jén, kedden 14 órától a Magyar Közgazdasági Társaság egy online konferenciával emlékezik meg a könyvről. A konferencia résztvevőit Dennis Meadows, a New Hampshire-i Egyetem emeritus professzora, A növekedés határai társszerzője; Sandrine Dixson-Decléve, a Római Klub társelnöke (felkérve) és László Ervintudományfilozófus, a Római Klub korábbi tagja, a Budapest Klub alapítója, elnöke köszönti. A bevezető előadásokat Ürge-Vorsatz Diana fizikus, klímakutató, a CEU egyetemi tanára, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) harmadik munkacsoportjának alelnöke és Grandpierre Attila csillagász, a Budapest Center for Long-term Sustainability (BC4LS) kutatási elnöke tartják. Az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetés résztvevői: Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára; Gyura Gábor, a Magyar Nemzeti Bank Fenntartható Pénzügyek Főosztályának vezetője; Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal környezeti fenntarthatóságért felelős igazgatója és Szlávik János, az Eszterházy Károly Egyetem professor emeritusa.
Ehhez a dátumhoz kötjük az úgynevezett modern környezetvédelmi mozgalmak szervezett megjelenését. Az USA-beli kezdeményezés lassan átterjedt a világ más országaira is. Hazánkban az első alkalom után húsz esztendővel lehetett szabadon ünnepelni a Föld napját. Az ENSZ egyik szakosított szervezete, az UNESCO többévi előkészítés után, 1970 októberében fogadta el az Ember és bioszféra (Man and Biosphere – MAB) programot. Már ekkor nyilvánvaló volt, hogy környezetünk megóvása az egyik legaktuálisabb gazdasági, társadalmi és tudományos probléma, s nyilvánosságra hozták, hogy az ENSZ környezetvédelmi világkonferenciát szervez 1972-ben. A Római Klub a radikálisan gondolkodó európai értelmiségi elit vitafórumaként 1972-ben jelentette meg Dennis L. Meadows és munkatársai A növekedés határai című korszakalkotó, azóta is meghatározó jelentését. E dokumentum tanúsága szerint arra a következtetésre jutottak, hogy a világ korlátozott termőföldkészlete nem lesz képes kielégíteni a növekvő népesség egyre fokozódó igényeit, és ez a XXI.
Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
Az elmúlt napokban megnőtt a nyomás az új osztrák egészségügyi miniszteren. Az új fertőzések száma az egekben, a szakértők ezért szeretnék visszahozni a FFP2-es maszk kötelező viselését. Johannes Rauchon, a csak pár hete kinevezett osztrákegészségügyi miniszte, egész egyszerűen nem akarja összezavarni a lakosságot azzal, hogy hol ez a szabály, hol meg az. A lazítást bejelentették, és most ragaszkodni akar hozzá. Müller Cecília megírta, miért nem kötelező mindenhol az FFP2-es maszk - Blikk. Két hét telt el azóta, hogy Ausztriában gyakorlatilag minden intézkedést feloldottak, és ennek a hatása is látszik. A fertőzések száma egyre magasabb, pénteken immár harmadik napja több mint 50 ezer új fertőzést regisztráltak! Sok kórház már most is panaszkodik a túlterheltségre, és elhalaszt műtéteket. Az arról írt, hogy most ismét a szigorítás jelei mutatkoznak: elképzelhető az FFP2 maszk követelményének visszatérése, legalábbis beltéren. Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: [email protected]
2021. 03. 01. 2 047 Views A maszkviselés csökkenti annak az esélyét, hogy valaki elkapja vagy továbbadja a koronavírus-fertőzést. Bár a maszkok hasznáról hónapokig folyt a vita, ebben a kérdésben mára konszenzus uralkodik tudományos körökben, sőt a legújabb tanulmányok már azt is belengetik, hogy a maszkok a fertőzés súlyosságát is enyhíthetik. Nehéz felmérni ugyanis, hogy az egyes maszktípusok milyen közegben mennyire hatékonyak, hiszen a laboratóriumi körülményekhez képest terepen komoly szerepet játszik, hogy mennyire hajlandóak az emberek a maszkviselésre, az előírásoknak megfelelően hordják-e az arcukat takaró anyagdarabokat. Mivel a sebészi maszkok nem illeszkednek tökéletesen az arcra, a legmagasabb védelmet az amerikai szabványokban N95-ösként, a kínaiakban KN95-ösként, az európaiakban pedig FFP2 kategóriájúként ismert arcmaszkok nyújtják. Olyan gyorsan terjed a koronavírus, hogy megint kötelező lesz a maszkviselés Ausztriában. Az FFP, vagyis részecskeszűrővel ellátott félálarc (filtering facepiece particulare) teljesítménye, szűrési hatékonysága és az alapján sorolható 1., 2. vagy 3. osztályba, mennyire szivárog a maszk alá a környezeti levegő (alászívás).
Portfolio 2022. március 18. 20:38 Johannes Rauch osztrák egészségügyi miniszter bejelentette, a jövő hét közepétől ismét kötelező lesz beltérben maszkot viselni, méghozzá FFP2-es maszkot – írja az Infostart. A miniszter arra hivatkozott, hogy így megelőzhető az egészségügyi intézmények túlterhelése. A fertőzöttekre ismét karanténszabályok vonatkoznak majd. Nyugati szomszédunkban eddig a lakosság 74, 16 százaléka kapta meg a teljes oltási sort. Címlapkép forrása: Getty Images
Ausztria március 23-tól visszavezeti az FFP2-es maszk kötelező beltéri használatát – jelentette be Johannes Rauch. Az egészségügyi miniszter kifejtette, hogy a maszkviselést előíró konkrét rendelet szerdára készül el. A fertőzöttekre újfent karanténszabályok vonatkoznak majd. Rauch elmondta, hogy a hónap elején bejelentett intézkedések enyhítését az esetszámok csökkenésére alapozva hozták meg, de ez a forgatókönyv nem valósult meg. Emellett aggasztónak nevezte a helyzetet a kórházakban. Az intézkedéssel az egészségügyi intézmények esetleges túlterheltségét próbálják megelőzni. A szakemberek arra számítanak, hogy a fertőzések száma még legalább két hétig emelkedni fog, és naponta több mint 50 ezer új esetet regisztrálnak. Ausztriában az egyik legalacsonyabb az átoltottsági arány Európában, a lakosság kevesebb mint 70 százaléka számít teljesen beoltottnak. (Forrás: The Local, fotók: Unsplash) Rendeld meg a Roadster magazin 7. számát! Friss lapszámunkban ismét megnövelt terjedelemben, 220 oldalon a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.