Jegyár: 1000 Ft. MesÉLJÜK a farsangot! – családi mesedélelőtt a Mesemúzeumban "A farsang zajos mulatozás, tréfacsinálás, bolondozás, eszem-iszom, a tánc, a lakoma, a szerelem, a dal időszaka, valódi örömünnep, különleges átlényegülés. Akkor jó, ha a gyerek és a felnőtt "kibújhat a saját bőréből, ha más lehet, tökéletesen más, mint aki a valóságban. …néhány óráig azt játszhatja, hogy megváltozott, elvarázsolták, idegen és ismeretlen lett hirtelen. " A február 8-ai családi mesedélelőtt ön a Népmesekincstár Mesepedagógia Műhely mesélői fognak mesélni a farsangról. Ajánlott korosztály: 4-10 éves korig. Jelmezverseny és közösségi fánkevés a Farsangi Minifesztiválon Nagyszabású jelmezverseny, közösségi fánkevés és Kolompos Együttes-koncert is lesz február 8-án, szombaton a Savoya Parkban. A Farsangi Minifesztivál elnevezésű rendezvényen értékes ajándékokat nyerhetnek a gyerekek, és 900 fánkot osztanak ki a szervezők. Minden program ingyenes! Busó álarc készítése számítógépen. Farsang a Pagonyban – Öltözz be kedvenc Donaldson hősödnek!
Földszínekkel (barnák, szürkék, vörösek árnyalatai) lefestjük, több színt egymásra hordva, a természetes "fás" hatás érdekében a felületet enyhén nedves mosdószivaccsal párhuzamos sávokban átkenjük. József Attila - "A rajzodat nem dicsérem- de". Mintákat, ábrákat is festhetünk rá. A pöttyözés egyszerű trükkje: a festékbe mártott fülpucoló pálcika segítségével, szabályos pöttyöket nyomkodhatunk az alapra. Száradás után jöhet a ragasztásos díszítés, a kipakolt alapanyagokból szabadon válogatva, ragasztással. A maszk díszítése, kis segítséggel, már a 2-3 éves korú gyerekeknek is nagy örömet jelent.
Vidám farsangolásra hívtuk az érdeklődőket, és lehetőségem volt ismét meghívni egy népszerű néptáncegyüttest (Bem Folklór Egyesület). A foglalkozás kézműves részében busóálarcot készítettünk. Az álarckészítés menete: Segítségemre voltak korábbi, a mohácsi busójárásról készült fotók. Kellékek: barna és/vagy fekete kartonpapír, fekete, barna, natúr és okker gyapjú, ragasztó, olló, fehér tempera, kalapgumi, tű a lyukasztáshoz. Rajzoltam egy sablont, melyet a kartonokra körberajzoltam minden gyereknek. A gyerekek feladata az volt, hogy a vonal mentén szépen kivágják az álarcot. Busó álarc készítése word. A szemnél és az orrnál tapétavágóval bemetszettem a papírt, mert a tompa végű gyerekollóval egy kicsit nehéz lett volna elkezdeniük. A kivágott álarcon a homloki részt, a szarvak tövét, a szakállát és a bajuszát beragasztóztuk, majd a gyapjú szálait jól széthúzogattuk, és rányomkodtuk a ragasztós felületre. Az orrot a képek alapján kihajtottuk. Ezután már csak a festés volt hátra: nagy, félelmetes fogakat és arcot mázoltunk.
Folyamatosan szoknak be a gyerekek, hetente 3 fővel bővül létszám. Mivel sokan közülük két és fél évesek még csak, így több babusgatást igényelnek. Lassan barátkoznak meg az óvodai szokásokkal, de örömmel ismerkednek a játékokkal. Katica csoport Óvó nénik: Agárdi Mónika, Hádingerné Harnos Ildikó Dajka: Jánosy Jenőné Babita Bianka Bimbó Jázmin Bimbó Kiara Bimbó Levente Farkas Balázs Göblyös Ádám Gulyás Péter Halasi Boróka Köteles Roland Kovács Jázmin Kovács Kende Kovács Máté Kutasi András Nagy Noel Oláh István Panda Barnabás Pongó Dorina Pusztai Gergő Rimóczi Marcell Szabó Sándor Vörös Zsolt Csoportunk vegyes életkorú. Busó álarc készítése laptopon. Vannak köztünk, akik jövőre már iskolába mennek, de vannak kiscsoportos korúak is. Kaptunk egy új óvó nénit Hádingerné Harnos Ildikó személyében. Így nem csak az új csoportszobával ismerkedünk, hanem az új óvó nénivel is. Örülünk, hogy elkezdődött az óvoda, így újra tudunk együtt játszani. Óvó nénik: Durgóné Benkő Babett, Gulyásné Vári Edit Dajka: Kordik Éva Andrea Ped. asszisztens: Bimbóné Jurászik Éva Balázs Magor Bartucz Edina Bimbó Eszter Bódog Petra Csikós Boglárka Darányi Máté Darányi Zsombor F. Hegedűs Menyhért Göblyös Gergő Ivicz Szabolcs Kis Dániel Kovács Hanna Kovács Kristóf Kutasi Ferenc László Flórián Németh Ákos Papp Lilla Szabó Bendegúz Szabó Kitti Szabó Luca Szász Barbara Szűcs Zsombor Varga József Varga Zoltán Csoportunkba azonos életkorú, iskolaköteles korú gyermekek járnak.
1 Nyári délelőtt. A telefonban két fiatal hang. - Mondja, és hol? - Várjon, várjon - tűnődik Viktor. - Az Ezredévi oszlopnál? - Nem - szólal meg a drót másik végén Márta. - Esni fog. Talán egy cukrászda? - Cukrászda? - Cukrászda! Magának nem tetszik? - Hát, őszintén szólva... - Miért? - Nagyon édes. Ennyi édességet együtt nem lehet elviselni. - Másról pedig nem lehet szó. - Jó - mondja Viktor. - Tehát ma délután fél hétkor. A Marcipánban. Budán. Tudja, merre van? Amerre a temetőbe megyünk. - Igen - ismétli Viktor. - Amerre a temetőbe megyünk. Pont fél hétkor. 2 Tavasszal találkoztak először, amikor a som sárga szoknyában kuporodott a hegyoldalon, s a mogyoróbokrok téli álomból ocsúdva, lustán tollazkodtak. Pintyeket, rigókat hallgattak. Pacsirtát reggel, fülemülét este. Gyors karácsonyi sütik. Verőfény sütötte arcukat bronzosra, szél cserzette ki. Viharok kergették őket. Erdőkben, ligetekben bujdostak, kavicsos parton, magas fűben, népes kirándulóhelyeken, ahol biztonságosan lehet vinni az átkozott szerelmet, mint nagyszerű dugárut.
Hallgatnak. Semmi mondanivalójuk nincsen. Szeretnének elmenni, de nem tudnak, mert már olyan kövérek, hogy alig bírnak fölkelni.
Gyötrelem azt hinniök, hogy érzéseik többé-kevésbé hasonlítanak másokéihoz, s olyanok, mint azok. De valamint a beteg, aki kezdetben régi egészségére gondolva, csak makacs ellenkezéssel keresi föl az első orvost, aztán lassanként beletörődik abba, hogy már nem egészséges, és végül valami bölcs megadással fekszik be egy kórház közös kórtermébe, ahol már mindent magától értetődőnek tart, mert hiszen az a természetes, hogy a betegek közt legyen, egy kórházban: ők is megbékélnek sorsukkal, s némi titkos fönntartás és csöndes tiltakozás után elvegyülnek a cukrászdai szerelmesek vegyes tömegébe. Villámgyors karácsonyi sütik - Babramegy. 6 Bordó selyemmel vont falak választják el az asztalkákat. Ezekben a gyónófülkékben egy régi, több ezer éves szöveget ismételgetnek a párok, csekély változattal, halkan, izgatottan. Olykor át-átpillantanak a szomszédos fülkékbe, bizonyos konok, cinikus rokonszenvvel, de általában nemigen zavarják egymást. Ki-ki el van foglalva tulajdon ügyével, annyira, hogy a tér se létezik számukra, az idő se, és amikor a külső világ jelenségei véletlenül lelkükhöz érnek, s egy óra üt, vagy fejük fölött kigyulladnak a színes lámpaernyők villanygömbjei, megdörzsölik szemüket, mint akik álomból ébrednek, riadtan tekintenek maguk köré, csodálkoznak, hogy ezen a földön vannak.