Carmina Burana az Erkel Színházban - jegyek itt Szcenikus kantáta eredeti nyelveken, magyar és angol felirattal Budapesten Jegyek, időpontok ITT. O Fortuna. Carl Orff leghíresebb művének elsöprő erejű kezdőmotívumait mindenki ismeri. Azt azonban már kevesen tudják, hogy a Carmina burana nem oratorikus mű, hanem kimondottan színpadra szánt alkotás. Ez a darab latin nyelvű alcíméből is világosan kiderül: "világi dalok szólóénekesekre és kórusra, hangszerkísérettel és mágikus képekkel". Bogányi Tibor számos alkalommal dirigálta már a művet, és lassanként egy szcenizált előadás víziója született meg benne. A három szólista, a Magyar Nemzeti Balett három művésze és a monumentális, 120 fős énekkar köré lélegzetelállító látványt álmodnak az alkotók az Erkel színpadára: hat projektoron és LED-falakon elevenednek majd meg a 3D-s "mágikus képek. Karmester, koncepció Bogányi Tibor Szoprán Miklósa Erika / Rácz Rita Tenor Horváth István Bariton Szegedi Csaba / Haja Zsolt Közreműködnek A Magyar Állami Operaház Gyermekkara / A Magyar Nemzeti Balett táncművészei Koncepció Bogányi Tibor / Könnyű Attila / Zászkaliczky Ágnes Művészeti vezető Bogányi Tibor / Zászkaliczky Ágnes Karmester, rendező Bogányi Tibor 3D vizuális látványvetítés Freelusion® Koreográfus, vizuális látványtervező Papp Tímea Vezető grafikus Herczeg Ádám Jelmeztervező Szelei Mónika Megbízott karigazgató Csiki Gábor A gyermekkar vezetője Hajzer Nikolett [2019.
O Fortuna. Carl Orff leghíresebb művének elsöprő erejű kezdőmotívumait mindenki ismeri. Azt azonban már kevesen tudják, hogy a Carmina burana nem oratorikus mű, hanem kimondottan színpadra szánt alkotás. Ez a darab latin nyelvű alcíméből is világosan kiderül: "világi dalok szólóénekesekre és kórusra, hangszerkísérettel és mágikus képekkel". Bogányi Tibor számos alkalommal dirigálta már a művet, és lassanként egy szcenizált előadás víziója született meg benne. A három szólista, a Magyar Nemzeti Balett három művésze és a monumentális, 120 fős énekkar köré lélegzetelállító látványt álmodnak az alkotók az Erkel színpadára: hat projektoron és LED-falakon elevenednek majd meg a 3D-s "mágikus képek. Karmester, koncepció: Bogányi Tibor Szoprán: Miklósa Erika Tenor: Horváth István Bariton: Kelemen Zoltán Bevezető: Kőrösi András Közreműködnek a Magyar Állami Operaház Gyermekkara és a Magyar Nemzeti Balett táncművészei, valamint a Bordó Sárkány Régizene Rend. Koncepció: Bogányi Tibor / Könnyű Attila / Zászkaliczky Ágnes Művészeti vezető:Bogányi Tibor / Zászkaliczky Ágnes Karmester, rendező: Bogányi Tibor 3D vizuális látványvetítés: Freelusion® Koreográfus, vizuális látványtervező: Papp Tímea Vezető grafikus: Herczeg Ádám Jelmeztervező: Szelei Mónika Megbízott karigazgató: Csiki Gábor A gyermekkar vezetője: Hajzer Nikolett Magyar feliratok: Pödör Ferenc Bemutató: 2018. szeptember 22.
Messa di Gloria/Parasztbecsület május 15., XX. századi keresztény zenekari hangverseny június 5., 7., 16., 17., 18. és 19., István, a király Jegyek és bérletek maximum 10 db/fő mennyiségben vásárolhatók az alábbi értékesítési pontokon: Erkel Színház jegypénztára 1087 Budapest, II. János Pál pápa tér 30. Telefon: +36 1 332-6150 Nyitvatartás: hétfőtől vasárnapig: 10:00-20:00; előadás napján az adott előadástól függően az első szünet végéig. Opera Értékesítési Centrum Operaház Szervezési Osztály 1061 Budapest, Hajós utca 13-15. / földszint I. (90-es kapucsengő) Telefon: +36 1 332-7914 Nyitvatartás: hétköznap 10:00-17:00 óra között « vissza Mogyoro melo 2 teljes Király utca vegán Gossip girl 6. évad 5. rész Cannes filmfesztivál magyar díjazottjai
A Magyar Állami Operaház felkérésére született meg eddigi legnagyobb szabású vállalkozásuk, a Carmina Burana szuperprodukció, amelynek látványvilágát a világhírű, budapesti központú Freelusion Stúdióval együtt alkották meg. "A Carmina Burana alapkoncepcióját Könnyű Attila forgatókönyvíróval hármasban dolgoztuk ki. Nem sokkal később rátaláltunk a Freelusion csapatára, akiknek egyedülálló technikai és művészi szakértelmével új szintre emelhettük a "vizuális koncertek" koncepcióját. Ennek az együttműködésnek köszönhetően egy olyan real time (azaz az élő zenével szinkronban, élőben vezérelt – a szerk. ) háromdimenziós vizuális anyagot dolgoztunk ki, ami tökéletes összhangban van a zenével. A koncepciónk lényege az, hogy nem a látvány diktálja a tempót, hanem a zene: nem a karmesternek kell "lekísérnie" egy kész filmet vagy animációt, mint például sok filmzenei koncerten, hanem a zene áll az első helyen, és minden más ehhez alkalmazkodik. Egy olyan animációt kellett tehát létrehozni, amely alkalmas arra, hogy a koncert alatt, élőben követhesse a zenét.
Orff rendkívül érzékletesen követi és kifejezi a dalok mondanivalóját a muzsikában. Épp ezért, az orffi koncepcióból kiindulva olyan "mágikus képeket" válogattunk ki, amelyek erősítik, de nem nyomják el a zene hatását, és nem illusztrálják, hanem elmélyítik a szöveget. A három nagy téma mentén szerveződik a vetítés hangulati dinamikája. Olyan ősi szimbólumokból építkeztünk, amelyek a magyar és az egyetemes jelképrendszerben is fellelhetők. Papp Tímeával, a Freelusion kiváló koreográfusával kidolgoztuk, hogy mely tételek alatt legyen tánc, amelyeket a Magyar Nemzeti Balett kiváló balettművészei táncolnak, Reményeink szerint egy mágikus, virtuális valóságba repítjük el a nézőket Orff elementáris muzsikája és az egyedülálló vizuális élmény segítségével. " Bogányi Tibor és Zászkaliczky Ágnes Felhívjuk kedves nézőink figyelmét, hogy előadásunkban olykor zavaró, erős fényhatásokat alkalmazunk. A produkció a Schott Music GmbH & Co. engedélyével jött létre.
A 3D vizuális látványvetítésre a számos nemzetközi elismeréssel is rendelkező Freelusion társulatát kérték fel, akik video mapping-technikával képesek háromdimenziós, szabálytalan alakzatokra is vetíteni úgy, hogy a vetítésre szánt felületet feltérképezik, majd a képi anyagot ráprogramozzák. A vetítés több szempontból is rendhagyó. Egyrészt helyben vezérelt, így nem határozza meg a zene tempóját, hanem szabad kezet enged a karmesternek, kiszolgálja az élő zenét. Másrészt Zászkaliczky Ágnes saját festményei adják az alapját, a váltásokat pedig maga a zenei végzettséggel is rendelkező művésznő hozza szinkronba Bogányi Tibor intéseivel. Harmadrészt ezek a mágikus képek nem illusztrálni hivatottak a zenét, hanem elmélyíteni a szöveg értelmét. A műben foglalt tételek nem képeznek koherens történetet, így a 24 dal mindegyike külön mondanivalóval rendelkezik, különböző képi világot igényel. A zene által meghatározott pontokon túl a festőnőnek lesznek rögtönzött váltásai is – ezek teszik igazán megismételhetetlenné az előadásokat.
A szolgálólányok számára szörnyű bélyeget jelentő egyenruha vörösét például ezúttal is gyakran használják a fehér vagy szürke színnel kontrasztban csodálatos vizualitású képek elemeként. Ahogy az a kompozíció is gyönyörű, amikor a kegyetlen büntetésre ítélt, esőben ázó lányokat fölülről, mintegy Isten zokogó szemével nézzük, ahogy hullik rájuk a víz. Talán ennél is sokatmondóbb, ahogy Offredet egy kórházi ágyon látjuk, amint keresztben elvágja a ráterített kórházi lepedő, elválasztva mintegy azt, ami még hozzá tartozik (a szíve, a lelke, a gondolatai), és azt, ami már nem az övé (a gyerekgyártásra rendelt külső nemi szervei és a méhe). De A szolgálólány meséje nemcsak vizuálisan, hangban is bővelkedik a beszédes megoldásokban. Nagyszerű például az a momentum, amikor a kivégzésre hajtott lányokon ugyanakkor pillantjuk meg az arcukra rakott szájkosarat, mint amikor meghalljuk a távolból a terelésükre kirendelt őrök kutyáitól származó ugatást. A szolgálólány meséje ezenkívül megőrizte azt a stratégiát is, hogy flashbackek segítségével ütközteti a jelent a múlttal.
Igazság szerint a csúnya még nagyon enyhe jelző mindarra a borzalomra, ami A szolgálólány meséje című sorozat most debütáló második évadában vár a nézőre. A sorstársaival együtt cselédségre és gyerekszülésre kényszerített Offred disztópikus meséje egyre horrorisztikusabb fordulatokat vesz – mégsem tudjuk elfordítani a fejünket. Kiknek ajánljuk? Adja magát a válasz, hogy mindazoknak, akik követték és szerették az első évadot – de ez nem ilyen egyszerű, hiszen lehetséges, hogy még azok közül sem való mindenkinek. Míg ugyanis A szolgálólány meséje, 1. évad pusztán nyomasztó volt, itt-ott egy-egy sokkolóbb mozzanattal, addig a második szezon nyomasztó és horrorisztikus egyszerre, ami eléggé igénybe veszi a nézőt. Margaret Atwood kanadai író-költő 1985-ös regényének cselekménye – amin A szolgálólány meséje alapul – véget ért ott, ahol az első évad zárult (a főhősnőért eljön a nagy fekete autó, és elviszi, nem tudni, hova), a második szezon nagy kérdése így, vajon hogyan és merre sikerül továbbvinniük az alkotóknak a sztorit és nem utolsósorban a mondanivalót.
KRITIKA: A szolgálólány meséje, 3. évad, 1-3. rész · A 3. évad kezdése alapján A szolgálólány darázsirtó szer meséje nem fogja visszacsábítani az előző szezonnal elpártolt nézők többségét, azonban az előzmény legtöbb hibáját … 7. 5/10 Index · A második évad már ellentmondásosabb fogadtatásban részesült, a sok méltatás mellett megjelentek a kritikus hangok is, de azért A szolgálólány meséje továbbra is benne maradt a közbeszédbenhunguest hotel bál resort balatonalmadi.
Az egészben a legijesztőbb pedig, hogy minden megtörtént már, vagy most is zajlik épp valahol a világon. Nőket nyomnak el és aláznak meg a Közel-Keleten, számtalan ország van, ahol az asszonyok nem dolgozhatnak, nem olvashatnak, és nem vezethetnek autót, aki pedig hűtlenséget, vagy más, férj elleni bűnt követ el, azt arcra öntött savval, nemiszerv-csonkítással térítik jó útra. Ők pedig nem tehetnek semmit. A megalázást támadóik sokszor a muszlim hit mögé bújva követik el, és a kormány még csak esélyt sem ad nekik a segítségkérésre. Indiában naponta követnek el csoportos nemi erőszakot nők ellen, Oroszországban pedig gyakorlatilag legitimálták a családon belüli erőszakot, de nem kell több órás repülőútra menni ahhoz, hogy testközelbe kerüljünk mindezzel a szörnyűséggel. Magyarországon is a mindennapjaink része ez, ha más formában is. Egy építkezésről kikiabálás, vagy egy autódudálás ártalmatlan dolognak, sőt viccesnek is tűnik sokak számára, csak annak nem, aki az elszenvedője, és országunk pont nem arra halad, hogy ennek véget vessen.
They should never have given us uniforms if they didn't want us to be an army. Kezdem a lényeggel: nagyon erős, kifejezetten jó sorozat a The Handmaid's Tale. ( Itt írtunk az alapokról és az első részekről, arról a vérfagyasztó, disztópikus jövőről, ahol a sztori játszódik. ) Ezt szem előtt tartva nem tudtam elhessegetni magamtól azt az érzést, amit a The Americans első szezonja esetében éltem át, miszerint szeretem, de látom a gyerekbetegségeit, a bénább húzásokat, és kissé meglepnek a szélsőségesen pozitív vélemények. Persze örülök nekik, és annak is, hogy akár díjesélyes lehet, de… De. Többek között azért is éreztem némi túlértékeltséget a The Handmaid's Tale-ben, mert ha elvesszük azt a fő motívumot, amire épül Margaret Atwood regény formájában több, mint 30 éve megírt története, akkor szinte minden parallel a sorozatban a különféle YA-sztorikkal, ha pedig sorozatos példát keresek, akkor részleteiben hasonlót láthattunk a Netflix-es 3%-ban, illetve a Syfy-os Incorporated-ben is – aki kedveli a disztópiákat, azoknak mindenképp ajánlom ezeket.