A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Alapjelentés Homokdűne, természetes földfelszíni formáció Irodalom A Dűne (Dune), Frank Herbert regénye (1965), a Dűne-sorozat először kiadott darabja Dűne-univerzum, az eredeti regény, az arra épülő regényfolyam együttese (Brian Herbert, Kevin J. Anderson) Filmcímek Dűne (Dune), 1984-es amerikai film, rendezte David Lynch Dűne (Dune), 2000-es televíziós minisorozat, rendezte John Harrison Dűne (Dune: Part One), 2021-es amerikai film
Frank Herbert kultikus sci-fi eposzát David Lynch (Kék bársony, Veszett a világ, Twin Peaks) 1984-ben álmodta filmvászonra, és a monumentális kiállítású képsorok azóta is újabb és újabb rajongókat szereznek világszerte. A film hossza: ~ 140 perc Hang: magyar, angol Felirat: magyar Szélesség: 14 cm Hosszúság: 19 cm Súly: 0. 097 kg Arany János 1860-ban, a naív eposzunk kapcsán a következőket vetette papírra:? Valahányszor idegen népköltészet egy-egy régi maradványa kerül a kezembe, mindig elborultan kérdem magamtól: volt-e nekünk valaha őseredeti eposzunk? Vajon a nép, mely daltermő képességét mostanáig megtartotta, sőt egypár becses románcot is mutathat fel?, mindig olyan kevés hajlamot érzett-e a mondai s történeti költemény iránt, mint napjainkban: Mátyás előtti királyait, vezéreit elfeledte a magyar; s ami keveset az? Isten ostoráról? Hollywood-i akták 27. – Dűne (1984) - Ectopolis Magazin. tud, nagy részben, s talán egészben Losonczi István népszerű könyvének köszöni. De amit tud, az is inkább adomaszerű, mint költői vonásokkal bir. Járd be a hazát, keresd föl a népet?, fogsz hallani népdalt, édes-bájos dalt, szomorút, vígat, kedélyest, szesszenőt; fogsz hallani gyöngyös-aranyos tündérregét; de oly éneket, mely a nemzet múltjára vonatkoznék, alig.
Villeneuve javarészt Magyarországon forgatott (a sivatagi jeleneteket nem számítva, azokat ugyanis Jordániában vették fel) Dűné je végre a filmvásznon is a klasszikusok közé emeli az 1956-ban megjelent könyvet, és ennél többet nem is nagyon lehetett remélni. Illetve mégis: a sikeren felbuzdulva talán egy nap eljuthatunk a regényciklus, vagyis a hatodik kötet ( A Dűne Káptalanház) végéig. Ha Harry Potternek sikerült… (A DŰNE, amerikai-angol-magyar-kanadai sci-fi, 155 perc. Rendezte: Dennis Villeneuve. Szereplők: Rebecca Ferguson, Timothée Chalamet, Josh Brolin, Javier Bardem. )
A regény szempontjából lehet van jelentősége, hogy ő magyarázza el, mit kellene felfognunk a következő órákban, de ennyi erővel akár Lynch is felolvashatta volna. Leegyszerűsítve: van egy fűszer (melanzs), amiért betegesen rajong az univerzum, mert csodákat tesz az emberrel. Okosabb, szebb és egészségesebb lesz – ráadásul még csillagközi utazásokat is lehetővé tesz. Lényegében komoly kábítószerfüggőség alakul ki az univerzumban, amiért mindenki a melanzs után hajt remegő kézzel. Akárcsak a földi drogkereskedelemben, úgy itt is bonyolítja a dolgokat, hogy a melanzs kényes fűszer, és csak egy helyen lehet kitermelni. Ez a bolygó az Arrakis, ahogy az ott lakók hívják: Dűne. Erre a helyszínre pályázik két uralkodói család, az Atreidesek és a Harkonnennek. Közülik is kitűnik Paul Atreides (Kyle MacLachlan), aki klasszikus kiválasztotthoz illően békét hozhat a világra. Mindeközben ott van egy galaktikus császár, egy súly- és arcbőrproblémákkal küzdő repülő gróf, Sting és rengeteg homokféreg.
Az új Dűne látványban és színészi játékban viszont lehengerlő. A fűszer lebegése költői, az álmok hihetőek és baljósak, a férgek végre félelmetesek, és Harkonnen báró is méltóságteljesebben ijesztget. Stellan Skarsgård egyetlen tekintetével többet ér el, mint a korábbi filmben Kenneth McMillan az összes ripacskodásával. És még a fekélyek sem hiányoznak. De ugyanígy minden markánsabb, erőteljesebb, meggyőzőbb: vagyis dűnésebb. A költőiséget a gyönyörűen komponált képek, az aprólékosan kidolgozott látványvilág adja, amely egy pillanatig sem tűnik művinek, olcsó makettnek. A férgek is félelmetesebbek A majd háromórás játékidő ellenére a film egyszer sem ül le (inkább csak megpihen olykor, hogy megalapozza a mitológiát), a jól kibontott feszültség és drámaiság mindig tovább tudja lendíteni az alkotást. Még úgy is, hogy az árulást jóval visszafogottabban tálalja (Lynchnél majdhogynem ez uralja a mű első felét). Az apa halálába pedig képes valódi érzelmeket és megrendülést csempészni: itt tényleg az univerzum egyik legfontosabb házának tragédiáját, és majdnem kihalását látjuk, nem csupán valamilyen olcsó hitszegést, rosszul elsütött fordulatot.
Alapvetően nincs, hiszen a sportfogadásban soha nincs 100%-os biztonságú tipp, ettől függetlenül tudunk azért tenni, hogy növeljük esélyeinket. Célszerű kis kötésben játszani, tehát 2-3 meccset megfogadni egyben, így ha egyik el is megy, még mindig lesz valamennyi nyereményünk. Nagyon fontos figyelembe venni a statisztikákat és a múltat, példának okárt ott a Seattle Seahawks, amely azért nagyon ritkán szokott hazai pályán veszíteni az elmúlt szezonokban. De nézni kell azt is, hogy ki sérült le és ki nem, hiszen az elsőszámú irányító kidőlése már jó pár csapatot döntött romokba a szezon közepén. Ez pedig azt is jelenti, hogy az amerikai foci szabályai mellett muszáj tisztában lennünk az aktualitásokkal, hírekkel is.
Az amerikai foci jellegzetessége, hogy elég sokat áll a játék, meg egymást követik a meddő előrenyomulási kísérletek. Ilyenkor könnyen lankad a néző figyelme, ha viszont a következő szavak egyikét halljuk a tévéből, azonnal nézzünk oda: Interception: az irányító rossz helyre passzol, a passzát az ellenfél elkapja. Fumble: a futójátékos elveszti a labdát. Sack: a védők még azelőtt ütköznek a quarterbackkel, hogy az passzolni tudna. Hail Mary: egész pályán átívelő hatalmas passz. Most már szinte mindent tudtok, jó szurkolást!
A következőkben ugyanis bemutatjuk a legfontosabb tudnivalókat az amerikai foci fogadásáról, amelyek ahhoz szükségesek, hogy akár fizetéskiegészítés is lehessen a fogadásból! Ha bármely bukméker oldalát megnyitjuk, még magyar nyelven is nagyon sokszor találkozunk a következő három kifejezéssel: point spread moneyline total fogadások. Ezek nagyjából a legalapvetőbb NFL fogadási típusoknak számítanak. Ha nagyon le akarjuk egyszerűsíteni a dolgot, akkor a point spread a hendikepes fogadásnak felel meg, a moneyline a kimenetelre történő fogadásnak, a total pedig a gólszámos tippelésnek. Nézzük meg ezeket akkor most részletesen! A három legfontosabb amerikai futball fogadási piac A "point spread", azaz hendikepes fogadások azért jöttek létre még a sportfogadás kialakulásának hajnalán, mert nincsenek tökéletesen kiegyensúlyozott mérkőzések, a bukméker pedig megpróbálja kiegyenlíteni az esélyeket. Ez azt jelenti, hogy az egyik csapatnak nem elég megnyernie a meccset, de bizonyos számú ponttal kell nyernie.