A Hogenakkal-vízesés. A Dekkán-fennsík az Indus-Gangesz-alföldtől délre fekszik. A nyugati határát képező magas Nyugati-Ghatok hegység megakadályozza, hogy a monszun szállította nedvesség eljusson a szubkontinens belsejébe, ezért a Dekkán kevés csapadékot kap. [1][2]A fennsík keleti része alacsonyabb. Itt is viszonylag szárazak az erdőségek, de azért visszatartanak elegendő nedvességet ahhoz, hogy patakok, ezekből pedig jelentős folyók alakuljanak ki, amelyek kelet felé tartanak és a Bengáli-öbölbe ürítik vizüket. Közép -szibériai fennsík - Central Siberian Plateau - abcdef.wiki. A Tungabhadra, Kisna és Bhíma folyók egyaránt kelet felé tartanak, a fennsík középső területeinek vizeit összegyűjtve. A Dekkán legdélibb részének vizeit a Kaverifolyó gyűjti össsze, amely a Nyugati-Ghatok karnatakai hegyei közt ered, dél felé fordulva a Hogenakkal-vízesésnél áttör a Nilgiri-hegységen Tanil Nadu államba, és [[Sivanaszamudra[[szigetvárosánál létrehozza a Szivaszamudram-vízesést, India második és a világ 16. legnagyobb vízesését. A Dekkán két folyója, amelyek nem a Bengáli-öbölbe, hanem az Arab-tengerbe ömlenek, a Narmada és a Tapi.
Ázsia földjének kialakulása Ázsia nemcsak méretében figyelemre méltó, hanem természeti adottságait tekintve is igen változatos. Földtani szerkezete, domborzata kimondottan bonyolult képet fest földtörténeti fejlődéséről. Ázsia földje végső soron két szuperkontinens darabjainak összeforradásából (Laurázsiából és Gondwanából) jött létre több millió év alatt, s vált a legtagoltabb földrésszé. Közép szibériai fennsík. Ősi földjeit: az Angara-, a Kínai-, a Dekkán- és az Arab-ősföldeket kezdetben a Kaledóniai- utána a Variszkuszi-, majd a fiatal harmadidőszaki gyűrődések (az Eurázsiai- és a kelet-ázsiai Pacifikus-hegységképződések kapcsolták egybe. ) Ázsia fennsíkjai A negyedidőszaki Észak-szibériai-alföld és a déli hegységkeret között terül el az Angara-pajzs nagyrészt fedetlen darabja, a Közép-szibériai-fennsík, a Jenyiszej és a Léna óriásfolyamok mellékfolyóitól felszabdaltan. A 600-1000 m magas, erősen összetöredezett masszívumot a jég is formálta, ill. vulkanizmus is alakította, hatalmas bazalttakarókat telepített az ősföld északkeleti és délnyugati részeire.
Északon az Észak-szibériai-alföldből sok helyen meredeken emelkedik ki, délen a Bajkál-hegység előtt és a Keleti-Szaján előtt húzódó peremsűllyedékek képezik a határt. Jellemzői [ szerkesztés] A fennsík maga is több, mély völgyekkel szabdalt fennsíkból, hátságból és azokat elválasztó széles medencékből áll. Átlagos magassága 500–700 m. A nyugati sáv a magasabb, ám a legmagasabb tetők is csak néhol haladják meg az 1000 m tengerszint feletti magasságot. A legmagasabb pont a Putorana-fennsíkon található (Kameny, 1701 m). A központi területek fennsíkjai kevésbé magasra emelkednek, a keleti sáv pedig már fokozatosan alacsonyra ereszkedő, 200–500 m-es letarolt dombság. A lapos hegytetőket nyugaton gyakrabban, a középső tájakon ritkábban bazalt trapp fedi, ez a régió egyik földtani jellegzetessége. Kialakulása [ szerkesztés] A fennsík főként idős üledékekből épül fel. Legnagyobb része ősi kemény tömb, az előidőben keletkezett ősmasszívum, melynek alapja északon az Anabar-pajzs ban (és a tárgyalt régiótól délkeletre, az Aldan-pajzs ban is) a felszínre bukkan.
Az oldalon megjelenített adatok csupán tájékoztató jellegűek. Az esetleges hiányosságokért vagy hibákért az oldal üzemeltetői nem vállalnak felelősséget. Adatvédelem
Budapest M3-as metró útvonala felgyorsítva (Kőbánya-Kispest - Újpest-Központ) - YouTube
Fehér alapon fekete csíkos lesz a felújított 3-mas metró. A félkész járművekről a Facebookon szivárgott ki kép - írja az Index. A Facebookon az alábbi képek jelentek meg a 3-as metró felújítás alatt álló kocsijairól: Egy orosz vasútbarát posztolta őket, az Index forrása szerint tényleg ezek lehetnek a felújított, budapesti metrókocsik, egy moszkvai gyárban fotózták. A kék színt fekete-fehér váltja fel, és ahogy Tarlós István tavaly ígérte, tényleg a fehér lesz az uralkodó árnyalat. Olvasóink akkor a legtöbben a kékre szavaztak második színként, ez úgy tűnik, nem jött be. Tarlós István nemrég azt mondta, az első kettő felújított szerelvény nyáron érkezhet meg Budapestre. Januárban így indultak el az első szerelvények az orosz Metrovagonmas (régi nevén Mityiscsi Gépgyár) moszkvai telephelyére a Kőér utcai telephelyéről. Miként funkcionálna a budapesti metró óvóhelyként? - Rakéta. Elsőként a 329 - 3051 - 3060 - 3025 - 251 - 266 számú kocsik keltek útra.
A budapesti metróvonalak fontos szerepet tölthetnek be a katasztrófavédelemben, utánajártunk, hogy miként működne a metró óvóhelyként. Talán nincs olyan budapesti polgár, sőt valószínűleg úgy általában csak kevés olyan magyar akad, aki ne hallott volna arról, hogy a budapesti metró – bizonyos részei legalábbis – óvóhelyként is üzemelhetnek akár nukleáris csapás esetén is. Sőt ha kikopott volna ez a tudás, ezt az ezredforduló környékén megerősítették Dmitrij Gluhovszkij Metró-regényei, valamint az erre épült videojátékok. Mivel pedig a Metró-univerzum fikciós színtere a világvége utáni moszkvai metró (amely nagyban emlékeztet a budapestire), így újabb generációk juthattak ennek az ismeretnek a birtokába. Sajnos az iszonyatos valóság miatt a metró, mint óvóhely témakör nemrég ismét terítékre került – a háború talán legismertebb képei közé tartoznak a kijevi metróban menedéket kereső tömegek. Budapest M3-as metró útvonala felgyorsítva (Kőbánya-Kispest - Újpest-Központ) - YouTube. Mi mindenből az igazság? Tényleg lehet óvóhely a budapesti metró? A témával már több hazai cikk foglalkozott, például az Urban Legends így írt erről 2009-ben: " A túléléshez az áramot a dízelgépházakban elhelyezett, 500 lóerős dízeláram-fejlesztők szolgáltatják, a vízellátást pedig kutak biztosítják, ahonnan szükség esetén ivóvíz minőségű vizet lehet nyerni.