A napokban egy vízi közlekedési baleset miatt az egész Világ figyelme a Szuezi csatornára irányult. Néhány érdekes tény felsorolásával bemutatjuk e rendkívüli építmény összetett jellegét, történelmét, valamint a geopolitikára és a világgazdaságra gyakorolt befolyását. Az Egyiptomban tíz évi gigászi építkezés után 1869 decemberében felavatott Szuezi-csatorna egy olyan csodálatos épímény amely még napjainkban is meghatározza a világkereskedelmet. A csatornát azért építették, hogy összekösse a Földközi-tengerrt és az Atlanti Óceánt az Indiai-Óceánnak és Ázsia távoli országaival. A Szuezi csatorna fontosságát az adja, hogy jelentős mértékben lecsökkenti Európa Ázsia között a hajózási távolságot, így segíti és ösztönzi a világkereskedelmet és a hajóközlekedést. Az alábbiakban bemutatunk 10 kevesek által ismert tényt, amelyek hozzájárulnak hogy jobban megismerje ezt a fontos útvonalat. 1. A csatorna inspirálta a Szabadság-szobrot Frédéric-Augusztuse Bartholdi francia szobrász anno azzal az ötlettel állt elő, hogy egy jelentős méretű szobrot készít a Szuezi-csatorna megünneplése alkalmából ajándékba az egyiptomi kormánynak és Ferdinand de Lesseps fejlesztőnek.
145 éve, 1869. november 17-én adták át a Szuezi-csatornát, a Föld egyik legfontosabb és legforgalmasabb vízi útját. A szuezi földszoroson át a Földközi-tengert a Vörös-tengerrel összekötő csatorna ötlete már az ókorban felmerült. Kutatók megállapították, hogy már a késői fáraókorban létesítettek összeköttetést a Nílus egyik torkolati ága és a Vörös-tenger között. A II. Nekó fáraó (Kr. e. 610-595) alatt elkezdett csatornát Dareiosz perzsa király fejeztette be Kr. 490 körül. Az újra és újra elhomokosodott majd kikotort csatornaárok a VIII. században végleg az enyészet martaléka lett. Az első próbálkozás egy modern csatorna építésére Bonaparte Napóleon egyiptomi expedíciójához köthető. Goethe, a nagy német költő egyszer azt mondta: aki megvalósítja a szuezi földnyelvet átszelő csatornát, feltárja maga előtt a világot. Alexander von Humboldt kutató-utazó Goethe szavainak szellemében rávette az akkor Zürichben dolgozó Alois Negrelli (1799-1858) osztrák mérnököt, hogy foglalkozzék a csatornaépítés tervével.
2021. 03. 31. Az Európát Ázsiával összekötő 193 km hosszú Szuezi-csatorna Egyiptom északi részén a globális hajókereskedelem közel 13 százalékának lebonyolításáért felel. A porszem március 23-án került a gépezetbe, amikor a világ egyik legnagyobb konténerhajója, az "Ever Given" egy széllökés folytán kifordult haladási irányából. Ezzel hosszú napokon át tartó fejtörést okozott a helyszínen feltorlódott közel 400 kereskedelmi hajót tulajdonló fuvarozó vállalatok számára. EZT A CIKKET MOST INGYENESEN ELOLVASHATJA. A rendkívüli helyzetre és a húsvét ünnepére tekintettel a Hetek ingyenesen elérhetővé teszi friss hetilap tartalmait. További cikkeink ide kattintva érhetőek el. Áldott ünnepet kívánunk! Az USA legmagasabb épületének járó címet 42 éven át birtokló 381 méter magas Empire State Building is kispadra kerül a 400 méter hosszúságú és közel 60 méter szélességű vízi monstrum mellett, amit több mint 220 ezer tonnás bruttó tömegével a modern kori világ egyik legtekintélyesebb vízi közlekedési eszközeként tartanak számon a tengeri hajózás eddigi történelmében.
Alois Negrelli(wd) osztrák mérnök tervei szerint a Szuezi-csatorna építését 1859. április 25-én kezdte meg a Szuezi-csatorna társaság és a mintegy 10 évig tartó munkálatok után az első hajó 1869. február 7-én haladhatott keresztül rajta. A Brit fennhatóság 1875-ben Benjamin Disraeli brit miniszterelnök – kihasználva Egyiptom tetemes államadósságát – a brit kormány nevében kivásárolta a Csatorna-társaságból Egyiptom résztulajdonát, így a csatorna működtetése részben Nagy-Britannia irányítása alá került, osztozva a többségében francia magánbefektetőkkel. Nagy-Britannia biztosította a maga számára az Indiába vezető utat. 1888. március 2-án az akkori európai vezető hatalmak (Nagy-Britannia, a Német Birodalom, az Osztrák–Magyar Monarchia, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Hollandia, az Orosz Birodalom és az Oszmán Birodalom) a Konstantinápolyi-konvencióban rögzítették, hogy a Szuezi-csatorna szabad átjárhatóságát minden hajónak garantálják háborúban és békeidőben egyaránt. 1936-os brit–egyiptomi szerződésben Nagy-Britannia ragaszkodott a csatorna feletti ellenőrzés megtartásához.
A hatóság adatai szerint az Ever Given balesete miatt Egyiptom naponta mintegy 12-15 millió dollárt veszített a csatorna lezárása alatt. Novemberben az SCA közölte, hogy 2022-től hat százalékkal megemeli a tranzitdíjakat, de a turistahajók és a cseppfolyósított földgázt szállító hajók mentesülnek ez alól.
Utóbbiak között haladt a Franciaország által a minap leszállított, időközben – Szíszi tavalyi választási szlogenjének megfelelően – Éljen Egyiptomra keresztelt FREMM fregatt. Eközben nyolc, július végén érkezett amerikai F-16-os vadászbombázó az ország nemzeti színeit festette az égre. Az egyiptomi sajtó szerint több mint 50 országból érkezett hivatalos küldöttség az ünnepségre, Magyarországot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes képviseli. Beszédében Szíszi megírt szónoklatát félbeszakítva, szokásához híven nem a formális irodalmi arab nyelven, hanem "egyiptomi polgárként", egyiptomi nyelvjárásban intézte szavait a hallgatósághoz. Az államfő arra emlékeztetett, hogy a rekordidő alatt végrehajtott munkálatok (3 helyett 1 év alatt) rendkívüli körülmények mellett zajlottak, hangsúlyozva az országban tevékeny terrorcsoportok jelentette veszélyt. Egyes szakértők óvatos távolságtartással viszonyulnak a jelenlegi hatalom legitimációját biztosítani hivatott nemzeti projekt körüli eufóriához.
A francia piramis ugyanis kétszer akkora lett volna, mint a világ legnagyobb gúlájaként ismert ókori Kheopsz, amely a jelenlegi állapotánál ekkor még egy kicsivel nagyobb is volt. A szabadkőművesek imádták A világ legnagyobb kúposzlopának szánt emlékmű egyébként tényleg túlzón tobzódott az okkult jelekben, a kicsavart figurákban, a titkosnak láttatott, vagy annak szánt, egyébként cseppet sem rejtélyes szövegekben. A vizuális kavalkád tényleg rabul ejtette az embereket, elsőként a Nagy Szfinx Skóciai Szent János szabadkőműves páholy vezetőségét, akik rögtön felkarolták a tervet, s elkezdtek kalapozni a gazdagoknál a megvalósításáért. Áhítattal mutogatták a mágnásoknak, gyárosoknak, uralkodóknak a törtfalú gúla legfelső oldalain nyolc nyelven (francia, latin, görög, török, héber, arab, egyiptomi hieroglif és summér ékírás) megörökítésre váró hálasorokat, amelyek a leendő építkezési munkákat elvileg majd engedélyező Abdul-Aziz oszmán szultánt, Iszmáil egyiptomi alkirályt, illetve III. Napóleon császárt éltették.
A hódeszkás Kozuback Kamilla a 28. helyen végzett a slopestyle selejtezőjében a pekingi téli olimpián. A Calgaryban született 17 éves versenyző – akinek édesanyja magyar, édesapja kanadai – az első lecsúszás után, melyben a korlátokon magabiztos, az ugrásoknál óvatos volt, 21, 95 ponttal a 27. Az olimpiák történetének első magyar snowboardosa megszenvedett a pályával | 24.hu. helyen állt a 30 fős mezőnyben. A másodikban is stabilan csúszott le a korlátokon, de aztán az első ugrásnál lassan ment az ugratóra, nem repült elég messzire, még a lejtő előtt ért talajt, emiatt elesett, ezután pedig a többi ugratót kikerülve lecsúszott a pályán. Teljesítményére 19, 58 pontot kapott, így – mivel a jobbikat veszik figyelembe a sorrendnél – az első menetben elért pontszáma került az összevetésbe. Egy horvát és egy szlovák versenyzőt előzött meg, ők nem vállalták a lecsúszást. Kozuback Kamilla, az első magyar hódeszkás, aki olimpián indulhat, pénteken tudta meg, hogy egy sérülés miatt ebben a számban is szerephez juthat. Első számú tartalék volt, majd a mezőnybe kerülése után csak három órát tudott edzeni a meredek pályán.
Lengyelország – – 1 27. Lettország – – 1 A Nemzeti Sportot tudósítja a helyszínről: Kohán Gergely, Kovács Erika (szöveg), Árvai Károly (fotó)
Pierre de Coubertin (Kép forrása: Wikipédia/ CC BY-SA 3. 0 nl) Ezen a ponton került a figyelem középpontjába Budapest. Az ötlet – amelynek egyik fő támogatója a már említett Kemény Ferenc volt – egészen az államvezetésig jutott, hiszen a Millenniummal egybekötve a magyar főváros egy világraszóló eseménynek szolgálhatott volna helyszínéül. Végül Athént egy gazdag görög kereskedő, Georgiosz Averoff mentette meg, így megkezdődhetett a modern kor első olimpiája. A 13-as ugyan nem szerencseszám, mégis ennyi ország nevezett az eseményre (a rendező görögökön kívül Nagy-Britannia, az Osztrák-Magyar Monarchia, Németország, Olaszország, Franciaország, Dánia, Svájc, Bulgária, Svédország, az Egyesült Államok, Ausztrália és Chile). Az első olimpiada. 295 férfi sportoló (nők ekkor még nem vehettek részt), 9 sportág 43 versenyszámában (atlétika, torna, birkózás, vívás, kerékpározás, lövészet, úszás, tenisz, súlyemelés) próbálhatta ki magát. A kor viszonyaihoz képest a rendezésre összességében nem lehetett panasz. Ugyan akadtak nehézségek – későn postázott meghívók, fagyos tengervíz, nem pontosan mért távok –, az 1896. és 15. között rendezett esemény nagyobb fennakadások nélkül zajlott le.
Az eddig megszervezett 32 nyári olimpia a bizonyíték arra, hogy az újjáélesztés terve bevált, az ötkarikás játékok az emberiség közkedvelt eseményévé váltak a 20-21. században. Magyar vonatkozások