Eközben a gyenge bázisok kémiai képletében nincsenek hidroxilcsoportok. A vízzel reagálva a gyenge bázisok azonban OH-ionokat vagy anionokat is termelnek –. Az erős bázisok, például a nátrium-hidroxid, nagyon magas pH-értékkel rendelkeznek, közel 14-re. Míg a gyenge bázisok pH-ja alacsonyabb, mint például az ammónia, amelynek pH-ja 11. Erős alapokat használnak az otthonokban a csatornák eltömődéséhez. Ilyen a kálium-hidroxid. Eközben gyenge bázisokat használnak a tisztítási feladatokhoz, mint például a sok tisztítószerben található ammóniát. Példák alapokra Erős alapok -LiOH: lítium-hidroxid -NaOH: nátrium-hidroxid -KOH: kálium-hidroxid -RbOH: rubídium-hidroxid -CsOH: cézium-hidroxid -Sr (OH) 2: stroncium-hidroxid -Ba (OH) 2: bárium-hidroxid Gyenge alapok -NH 3: ammónia -NHEt 2: dietil-amin -NH 2 CH 3: metil-amin -C 5 H 5 N: piridin Savak és bázisok közötti különbségek A felszabadító ionok A savakból H atomok szabadulnak fel + vagy H 3 VAGY + amikor feloldódnak a vízben. Eközben a bázisok vízzel érintkezve felszabadítják vagy előállítják az OH-ionokat.
Savak és bázisok elméletei: Lewis, Brönsted-Lowry és Arrhenius - Tudomány Tartalom: Arrhenius-elmélet Brönsted és Lowry elmélet Lewis-elmélet Hivatkozások Az sav és bázis elméletek Antoine Lavoisier 1776-ban adott koncepciójából indulnak ki, akinek korlátozott ismeretei voltak az erős savakról, beleértve a salétrom- és kénsavat is. Lavoisier azt állította, hogy egy anyag savassága attól függ, mennyi oxigént tartalmaz, mivel nem ismeri a hidrogén-halogenidek és más erős savak tényleges összetételét. Ezt az elméletet több évtizeden át a sav valódi definíciójának tekintették, még akkor is, amikor Berzeliushoz és von Liebighez hasonló tudósok módosításokat hajtottak végre, és más elképzeléseket javasoltak, de csak Arrhenius látta meg tisztábban, hogyan működnek a savak és bázisok. Arrhenius nyomán Brönsted és Lowry fizikokémikusok önállóan kidolgozták saját elméletüket, mígnem Lewis felajánlotta annak továbbfejlesztett és pontosabb változatát. Ezt a teóriát a mai napig használják, és állítólag ezek azok, amelyek elősegítették a modern kémiai termodinamika kialakulását.
Bázis nak, lúg nak vagy alj nak nevezzük a hétköznapi életben azokat a vegyületeket, amelyek vízben oldódva hidroxidiont szabadítanak fel, ezáltal a vizes oldat kémhatását növelik (7, 0 pH -nál nagyobb lesz). A bázisok protonátadással való reakció során protont vesznek fel, vizes oldatuk lúgos kémhatású. A kémiában bázis nak tekintjük azokat a molekulákat vagy ionokat, amelyek protont (H + iont) vesznek fel egy másik molekulától, vagy iontól ( savtól / víztől), vagy elektronpárt adnak át annak. (Lásd még: sav-bázis elméletek. ) A bázisok speciális formái a lúgok, melyek vízbe kerülve hidroxidionokat (OH -) adnak le. Savak és bázisok ellentétes karakterű anyagok tehát, reakciójukból keletkeznek a sók (közömbösítés, semlegesítés). Bázisok megnevezése [ szerkesztés] A bázisok megnevezésekor az összetételében részt vevő fém neve után tesszük a "hidroxid" szót. Ha a fém vegyértékkel képez hidroxidot, akkor megadjuk a vegyértékét is. A név eredete [ szerkesztés] A középkori vegyészek illékony nak neveztek egy savat, ha az hevítve elpárolgott.
A savakat erős vagy gyenge osztályba sorolják. Egy erős sav elválasztódik vagy elválasztódik vizes oldatban, és egy gyenge sav nem. bázisok ••• Hemera Technologies / / Getty Images Az alapok olyan ionos vegyületek, amelyek fém- és hidrogénionokat tartalmaznak. Az alapok keserűek és vízben oldva csúszók. Például, ha az ujjai közé dörzsöli a háztartási ammóniát, akkor érezheti az alap csúszását. A szappan csúszós, mert tartalmaz alapot is. Piros lakmuszpapírra helyezve az alapok kékké válnak. Az alapok vízben is felszabadítják a hidroxid-ionokat. Az ammónium-hidroxid vagy ammónia egy általános bázis, amelyet olyan vegyületekben használnak, mint a salétromsav, és a háztartási tisztítószerekben is használják. Ahogy a savak semlegesítik a bázisokat, a bázis semlegesíti sem a savakat sem. Például a magnézium-hidroxid, amely a magnézium tejében található, semlegesíti a gyomorsavat. sók ••• Jupiterimages / Pixland / Getty Images A só egy vegyület, amely egy sav és egy bázis kombinálva van. Számos kémiai vegyület található a sónak a Journey Into Science szerint.
Gondoskodó, a társadalom jólétét, biztonságát lehetőség szerint növelő politikát folytatott, amely a mindennapokban is jól érzékelhető pozitív változásokat hozott. Mindez azonban az állami újraelosztó rendszerének volt köszönhető. Az életszínvonal emeléséhez hozzá tartozott, hogy a teljes foglalkoztatottság fenntartásával együtt folyamatosan nőttek a jövedelmek. Az élelmezés akkorát javult, hogy a külföldi megfigyelők egyenesen "gulyáskommunizmusról" beszéltek. Az ellátás javulását fejezi ki a frizsiderszocializmus, a közhangulatot pedig a legvidámabb barakk kifejezés. Rákosi gazdaságpolitikája és felemás leváltása - Történelem érettségi - Érettségi tételek. Mezőgazdaság Kádár is a kollektivizálás híve volt, s bár a szövetkezeteket kényszerrel hozták létre, nem tértek vissza az ötvenes évek elejének durva módszereihez. A közvetlen tervutasítást azonban 1964-ben az MSZMP Központi Bizottságának megszüntette a terméscsökkenés és az ebből fakadó ellátási problémák miatt. a parasztok háztáji gazdálkodást folytathattak. Az itt megtermelt árut szabadon értékesíthették, ami miatt a paraszt érdekeltté vált a termelésben, és javult az élelmiszerellátás.
(Lásd a forráshoz írtakat) A Sztálin halála (1953. március 5) utáni szovjet politika változásai tették lehetővé a Rákosi diktatúra felszámolását, a Nagy Imre miniszterelnök (1953-55) vezette "új szakasz politikájának" megvalósítását. További érdekes oldalak vagy ötletek A Rákosi-korszak dokumentumok tükrében
A vámpír denevér nem felejt A világ egyetlen, kizárólag vérrel táplálkozó denevérfaja Közép- és Dél-Amerika esőerdeiben honos. A rőt vérszívó denevérek (Desmodus rotundus) hallása annyira kifinomult, hogy különbséget tudnak tenni potenciális áldozataik lélegzetvételének hangzása között, és ezt a tudásukat a táplálékszerzésben is kamatoztatják - mutattak rá német kutatók.
A Magyar Kommunista Párt (MKP) szovjet támogatással fokozatosan megszerezte a politikai-gazdasági hatalmat. A tétel kifejtése magyar gazdaság szovjet mintájú átszervezését. 1946-47 folyamán megkezdődött a kulcsfontosságú ágazatok (bányák, erőművek, bankok, külföldi érdekeltségek) részleges és teljes államosítása. Az államosítás és a Dinnyés-kormány idején elfogadott, az újjáépítést meghirdető hároméves terv (1947 augusztusától) készítették elő a gazdasági rendszerváltást, a sztálini típusú gazdasági fordulatot. A Kominform utasítására 1948-49-ben államosították az üzemeket Megszüntették a tőzsdét, felszámolták a piacgazdaság utolsó elemeit is. És a Rákosi-korszak embere kire tutujgatta a jancsit? - A szocialista revük Magyarországon : HunNews. A keleti tömb országainak gazdasági együttműködését – s egyben szovjet ellenőrzés alá vonását – valósította meg az 1949-ben létrehozott Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST). Az egyébiránt sikeres 1947-ben bevezetett hároméves terv végrehajtás során a kommunista befolyás növekedése következtében arányeltolódás következett be a mezőgazdaság fejlesztésének rovására, az iparon belül a nehézipari termelés jelentősen növekedett, míg a könnyűipari ágazatok háttérbe szorultak.
Az 1985-86-ra világosan látszott, hogy a gondok nem átmenetiek, alapvető változásokra van szükség. A gazdasági visszaesés, az életszínvonal csökkenése, az egyre nyilvánvalóbban elkerülhetetlen nyílt munkanélküliség, az erősödő infláció, a súlyos eladósodás, a költségvetési hiány vált meghatározóvá. Rákosi-korszak gazdasága -. A Kádár-korszakban több kísérlet is történt a gazdaság átalakítására, ám ez nemcsak a külgazdasági környezet Magyarország számára hátrányos változása, hanem a szocialista rendszer sajátos korlátai, a tervgazdaság miatt nem lehetett sikeres. A szocialista gazdasági rendszert egyszerre jellemezte a hiány és a pazarlás, a mesterséges árrendszer nem tükrözte a valódi költségeket és ráfordításokat. A rendelkezésre álló forrásokat – amint később az eladósodás révén bevont külföldi hitelek jelentékeny hányadát is – nem a piacképesség, a nyereségesség, az innovációra való képesség, hanem a politikai beágyazottság szerint osztották el, azaz ideológiailag alátámasztható okokból (pl. teljes foglalkoztatás) támogatták a veszteséges vállalatokat.
Nem fura, pontosan ezt a rendszert építi vissza Orbán, csak épp vörös komenista helyett nemzetiszínű kapitalista mázzal leöntve. Állampárt, központosított hatalom, személyi kultusz, kormánypropaganda, sportra fókuszálás (lévén minden más téren annyira el vagyunk maradva, hogy már csak a sporttal tudunk impresszív eredményeket elérni országon kívül, ez is szovjet klasszikus), gazdaság kézivezérlése, üzleti ellenfelek ellehetetlenítése és kiszorítása... a múltkor belengetett külföldi áruházak kiüldözéséről szerintem nem csak nekem derengtek fel a régi szép idők, amikor volt az egy db állami ábécé, divatlánc, stb., és csak azt tudtad venni, ami ott volt, és annyiért, amennyiért adták. Csak most annyival okosabbak, hogy törvényileg szabályozzák a lopást és a zavarosban halászást. tl;dr, ha így megy tovább lesz még a banán és narancs újra luxuscikk.
Gerő Ernő kijelentette, hogy Magyarországot a vas és acél országává kell változtatni, függetlenül attól, hogy Magyarország nyersanyagbázisa ehhez nem volt elegendő, a vasércet importálni kellett. 1950-től ötéves tervek szabályozták a gazdaság működését. Ezek jellemzői: a megtermelt javak központosítása és újraelosztása, ami biztosította az állami ellenőrzést. igen gyakran a tervanarchiába (végrehajthatatlan tervszámok) torkolló gazdasági intézményrendszer alakult ki. a racionalitást a politikai akarat háttérbe szorította folyamatos áru-, nyersanyag- és munkaerőhiány A lakosság ellátása másodlagos lett, az ország adottságainak jobban megfelelő élelmiszer- és textilipar fejlesztését elhanyagolták. Az iparosítással egyidejűleg, részben épp annak feltételeit megteremtendő (élelmiszer, felszabaduló munkaerő) megkezdődött a mezőgazdaság szovjet mintájú átszervezése is, a kollektivizálás. A parasztság ellenállása miatt azonban a téeszek szervezése lassan haladt Az erőszakos átalakítás, a nagy- és középbirtokos paraszti réteg ("kulák") ellehetetlenítése, a beszolgáltatási rendszer és a padlássöprés (1952) miatt a mezőgazdasági termelés szintje nem érte el a háború előttit, zavarok alakultak ki az élelmiszerellátásban, holott a hivatalos propaganda szerint emelkedett az életszínvonal.