A FIBA Europe Ifjúsági Bizottságának állandó meghívottjaként a kosárlabda-utánpótlás, a MOB Gazdasági, illetve Sportszakmai, Utánpótlás és Tudományos Bizottsága tagjaként a magyar sport fejlesztéséért dolgozik. Dr. Géczi Gábor a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának (TF) adjunktusa, testnevelő tanári diplomáját 1991-ben, míg szakedzői (jégkorong) diplomáját 2004-ben szerezte meg a TF-en. 2004-ben igazgatásszervező diplomát vehetett át az Államigazgatási Főiskolán. 2009-ben sikeresen védte meg PhD-disszertációját a Semmelweis Egyetem doktori iskolájában (Success and development as indicated by motor tests and psychometric variables of U18 ice hockey players). 1994 óta sportvezető, több egyesület elnökeként működött, 1999 óta a Pólus Fitness Sportegyesület elnöke. 2002-től 2005-ig a Sportfólió Kht. Dr. Géczi Gábor, PhD | Milton Friedman Egyetem. igazgatója. 2005-2007 között a MOB tagja a Nemzeti Sportközpontok főigazgatójaként. 2003 óta a Magyar Jégkorong Szövetség Edzői bizottságát vezeti, 2010 óta tagja az MJSZ Szakmai bizottságának.
Bővebben...
Előbbi képzés csaknem negyven hallgatóval rajtolt el. Bővebben... Új képzés a Testnevelési Egyetemen: sportlétesítmény-üzemeltetés Szeptembertől új lehetőséget és fejlődést kínál a Testnevelési Egyetem: Prof. Géczi Gábor vezetésével elindul a sportlétesítmény-üzemeltető szakirányú továbbképzés. Azonban nem csak az új, hanem az újrainduló, korábban már népszerű szakírányú továbbképzések miatt is érdemes ellátogatni a TE honlapjára. A magyar sport belülről: Labdarúgás A magyar sport belülről eseménysorozat idei utolsó állomása alkalmával Magyarország legnagyobb országos sportági szakszövetsége, a Magyar Labdarúgó-szövetség munkatársai látogattak el egyetemünkre november 28-án. Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem - A Testnevelési Egyetem mint hívó szó. Bővebben... A magyar sport belülről Az egyetemünk Sportmenedzsment Tanszéke egy új kezdeményezést hívott életre, amelynek célja bemutatni az egyetem hallgatói számára, hogyan is működik a hazai sportélet. Az első alkalom 2019. április 30-án került megrendezésre az Athén teremben, ahol a Magyar Olimpiai Bizottság szemüvegén keresztül vizsgálhattuk a magyar sportot, belülről.
2007 óta a Héraklész program sportági vezetője jégkorongban. 2012-ben lett témavezető a Semmelweis Egyetem doktori iskolájában.
"Ha közelít a sötétség, jön a tél, a teremtés összegyűjti az élet továbbviteléhez szükséges legfontosabb anyagokat, tudást, energiát, és magokat alkot. Prof. Dr. Géczi Gábor: Tanácsok sportszülőknek - YouTube. Ezek a magok hosszú ideig - néha évezredeken keresztül - őrzik az élet mintáját, majd ha újra kedvezővé válnak a körülmények, kicsíráznak és újjáteremtik az életet. A magyar nép nevében (azaz feladatában) is benne van a mag" - fogalmazott a MAG alapítója. " Forrás: Elhunyt Géczy Gábor, Magfalva alapítója Ég veled, Gábor, emléked szívünkben (és tetteinkben) örökké élni fog!
Idén is Csányi Sándor Magyarország leggazdagabb embere; a második helyen Bige László, a Péti Nitrogénművek Zrt. tulajdonosa következik, míg az online erotikus szolgáltatásokból meggazdagodott Gattyán György idén a dobogó harmadik fokára léphetett fel - derül ki a gondozásában ma megjelent, "A 100 leggazdagabb" c. kiadványból. Csányi Sándor tavaly 15 milliárddal, 150 milliárd forintra gyarapította vagyonát, így 2011 óta egymás után negyedszer lett a leggazdagabb magyar. Az OTP Bank első emberét Bige László, a Nitrogénművek Zrt. tulajdonosa követi 145 milliárd forinttal, míg a harmadik helyen az online erotikus szolgáltatásokból meggazdagodott Gattyán György áll, akinek vagyona 135 milliárd forint volt 2013-ban. A dobogó közvetlen közelében tartózkodik két egykori listavezető is: Várszegi Gábor (130 milliárd forint) és Demján Sándor (91 milliárd forint). A 100 leggazdagabb 2014-es vagyon szerinti listájára kilenc új szereplő került be, a 100-as klubba szóló "belépőjegy" - az ehhez szükséges minimális vagyon - idén 5, 3 milliárd forint volt, ami 300 millióval haladja meg a tavalyit.
Csányi Sándor vezeti a leggazdagabb magyarok százas listáját 200 milliárd forintos vagyonával. A leggazdagabbak összvagyona 2781 milliárd forint, 180 milliárddal több, mint 2015-ben volt. Vajna András György, aki Andy Vajnaként nem szerepelt a listán, a 16. helyen debütált. Orbán Viktor, Csányi Sándor és Lázár János a legbefolyásosabb emberek Magyarországon. 2016-ban már 15. alkalommal állította össze a a leggazdagabb magyarok százas listáját. A 100 leggazdagabb összvagyona 2781 milliárd forint, ez 180 milliárdos növekedés 2015-höz képest. 2002-ben, amikor az első lista készült, a 100 leggazdagabb összvagyona még csak 632 milliárd volt. A dobogón a helyzet változatlan A 2016-os top 10 a következőképpen fest: Csányi Sándor: 200 milliárd, Bige László: 175 milliárd, Demján Sándor: 120 milliárd, Széles Gábor: 100 milliárd, Veres Tibor: 97 milliárd, Gattyán György: 96 milliárd, Wáberer György: 90 milliárd, Rákosi Tamás: 87 milliárd, Simicska Lajos: 83 milliárd, Kasza Lajos: 71 milliárd. A listát 2010 óta Csányi Sándor vezeti, az ő vagyonát 15 évvel ezelőtt még csak 15 milliárd forintra becsülték, vagyis 15 év alatt megtizenháromszorozta.
A második helyezett Bige László szintén nagy utat tett meg, 2002-ben még csak 20 milliárd forintja volt. A kormányhoz közel álló üzletemberek közül Vajna András György, aki az idén debütál a listán, a 16. lett 44 milliárd forinttal, Garancsi István és Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester a 30. és 31. helyen végeztek 24 milliárd forintos vagyonnal. Vajna András György (ex-Andy Vajna) a 16. leggazdagabb magyar Fotó: Pozsonyi Janka A legszegényebb leggazdagabbak A százas lista sereghajtói, Nobilis Kristóf, Polony István és Sánta János sem panaszkodhatnak, 2016-ban 6, 8 milliárd volt az alsó küszöb. 2002-ben 2, 5 milliárd forintos vagyonnal már fel lehetett kerülni a listára; igaz, azóta gyengült a forint, az inflációt figyelembe véve a 2002-es 2, 5 milliárd 2016-ban 4, 4 milliárdnak felel meg. A belépőjegy az elitklubba így is a másfélszeresére nőtt. A pénz nem minden A vagyon szerinti lista mellett politikai elemzők véleménye alapján egy befolyásrangsort is összeállítottak a kiadvány szerkesztői, hiszen a pénz nem feltétlenül jár befolyással, és megfordítva, a befolyásos emberek nem feltétlenül gazdagok.
Érdekesség, hogy állítólag ő a legtöbb személyi jövedelemadót fizető magyar magánember. A negyedik helyezett Demján Sándor, főként ingatlanfejlesztésekből származó 160 milliárdos vagyonával. Hozzá köthető a Skála, a WestEnd vagy a Pólus, de a Prima Primissima díj is, és a legjelentősebb magyar adakozónak számít. Az ötödik helyre került az év legnagyobb, 100 milliárdos ugrásával Mészáros Lőrinc, az egykori gázszerelő, aki építőipari, turisztikai és más befektetései révén, Felcsút polgármestereként már 120 milliárdos vagyon tulajdonosa. A hatodik Széles Gábor 112 milliárddal, amelyet főként a Videotonnak, az Ikarusznak és médiabirodalmának köszönhet. A hetedik Felcsuti Zsolt 110 milliárddal, akinek vállalatcsoportja a multiknak, sőt, a NATO-nak is beszállít alkatrészeket és géptartozékokat. A nyolcadik Veres Tibor, az ingatlanbefektetésekkel foglalkozó Wallis Zrt. tulajdonosa 108 milliárddal, cégével tavaly megvásárolta a Praktiker-láncot is. A kilencedik Kasza Lajos 98 milliárddal. Az üzletember egy saját gyártású fröccsöntő géppel kezdte meg vállalkozását, a Jász-Plasztikot, később az egri borászatba is befektetett, megvette a Gál Tibor-birodalmat.
A sorrend idén sem fordult meg, de soha nem volt ilyen szoros a verseny Magyarország két leggazdagabb embere között. Mind az olvasók, mind a lista szerkesztői megszokhatták már, hogy Mészáros Lőrinc becsült vagyona évről évre jelentősen gyarapodik. Stagnálásra még soha nem volt példa, márpedig idén gyakorlatilag ez történt, a felcsúti milliárdos mindössze 9 milliárd forinttal növelte vagyonát. Amikor 2021 novemberében nekiláttunk a Mészáros-vagyon első, nyers becslését összeállítani, az Opus Global árfolyama 220 forint körül volt; négy évvel korábban, 2017 novemberében a jegyzés 760 forinton járt, ez volt a Mészáros-éra csúcsteljesítménye. A Konzummal való összevonáskor az Opus víziója az volt, hogy a magyar tőzsde harmadik–negyedik legnagyobb kapitalizációjú cége legyen. Mára egyértelművé vált, hogy az Opus lőtávolban sincs ettől, pedig a koronavírus-járvány okozta sokkot az árfolyam már láthatóan kiheverte. Csányi Sándor ezzel szemben közel 75 milliárd forinttal növelte vagyonát – ekkora mértékű növekedést az OTP-vezér 2014 óta nem produkált.