A szárnyak felemelésekor a légzsákok és a tüdő megtelnek levegővel. A légzsákoknak a párologtatásban, a hőszabályozásban, sőt repülés közben az egyensúly megtartásában is szerep jut. A légzőszerv másik sajátossága az alsó gégefő, amely a légcső tüdőkbe való belépése előtti elágazásnál foglal helyet. Az alsó gégefő a madarak hangadó szerve, mivel itt találhatók a hangszalagok, amelyeket a tüdőkből kiáramló levegő hoz rezgésbe. A hangszalagpárok száma kettőtől hatig terjedhet. Vérkeringés A vérkeringés központi szerve a két pitvarból és két kamrából álló szív. A madarak szíve testnagyságukhoz viszonyítva igen nagy. Ez az arány annál nagyobb, minél jobb, kitartóbb repülő egy madárfaj. Vérkeringésük hasonló az emlősökéhez. Húgyivari rendszer A húgyivari rendszer a kiválasztó szervekből és a nemi szervekből áll. A kiválasztó rendszer központi szervei a lebenyes utóvesék, amelyek a medencecsont üregeiben, a vesemedencékben, a gerincoszlop két oldalán foglalnak helyet. A vesék a bomlástermékeket a vérből kiválasztják, és a húgyvezetéken keresztül a kloákába öntik.
A hörgő funkciójával ellentétben a tüdő felelős a vér oxigénellátásáért közvetlenül a légző alveocyták és az alveoláris membránok révén. Gyakran panaszkodnak a hörgők fájdalmá az esetben meg kell állapítani ezek előfordulásának okát. Az ilyen érzéseket mind tüdőfertőzések, mind más okok okozzák. Meg kell azonban jegyezni, hogy sem a tüdőszövet, sem a hörgők nem rendelkeznek érzékeny idegekkel, ezért nem tudnak "fájni". Ennek oka lehet neuralgia, izom vagy csont. tetszett: 0
A garat folytatása a légzőrendszernél a gége (larynx), mely üvegporcos vázból, szalagokból, izmokból, kötőszövetes lemezekből és nyálkahártyából felépített, homokóra alakú üreges szerv. A gége porcai a gégefedő, a pajzsporc, a gyűrűporc és a páros kannaporc. A hangrés a gége legszűkebb része, ez választja el a felső légutakat az alsó légutaktól. Alsó légutak Az alsó légutak a légcsővel (trachea) kezdődnek, mely két fő hörgőre (bronchus) oszlik. A két főhörgő tovább oszlik egyre kisebb és kisebb hörgőkre, majd hörgőcskékre, ezáltal a légzőfelület az összkeresztmetszet növekedésével nő. A belélegzett levegő tehát a felső légutakon keresztül az egyre kisebb hörgőkbe, végül a tüdőhólyagocskákba (alveolus) kerül. Ezeket a piciny hólyagocskákat hajszálerek veszik körül, melyeken keresztül történik a gázcsere, tehát a belélegzett levegőből az oxigén felvétele a vérbe és a szén-dioxid leadása a vérből a kilélegett levegőbe. Érdekesség, hogy ha a kicsi léghólyagocskákat kiterítenénk, együttes felületük körülbelül akkora, mint egy teniszpálya - 70-80 négyzetméter -, és az őket körülvevő, begyűrűző érhálózat több kilométeres lenne.
Az emberi légzőrendszer felépítésefeladata a testben a gázcsere biztosítása érdekében. Az emberi légzőrendszer a légutakból és az alveolák által alkotott légzési osztályból áll. A légutak az orrüregből, a gégből, a légcsőből és a hörgőkből állnak. Ezekben a levegőt felmelegítik, megnedvesítik, megtisztítják a portól. A légzőrendszer légzési szakaszában oxigén és szén-dioxid cserélődik. Vegye figyelembe az emberi tüdő szerkezetét. A tüdő a mellkasban helyezkedik el és elfoglalja a helyéta legtöbb. Felszínüket, a gyökér kivételével, zsigeri pleura borítja. A parietális és a zsigeri mellhártya lemezei között zárt mellhártya van. A gyökereken keresztül a tüdő kapcsolódik a fő hörgőkhöz, a vérhez és a nyirokhoz és az idegekhez. Az emberi tüdő szegmentális struktúrája A jobb tüdő három lebenyből áll, a bal oldali kettőbő részvény szegmensekből áll. Ez utóbbi a tüdő szerkezeti és funkcionális egysége. A szegmens alakja egy piramisra emlékeztet, amelynek csúcsa a tüdő gyökere felé irányul, az alap pedig a pleura felé.
Magasabb a kockáztat a tüdőrák kialakulásának az azbeszttel, nikkellel, krómmal egyéb ipari fémekkel, illetve sugárzó anyagokkal dolgozó munkások között is. A tüdőnk állapotának rendeszeres ellenőrzése segít a tüdőbetegségek időben való felismerésében, ezért rendkívül fontos hogy jelentkezzen tüdőszűrésre! Forrás:
A képek szerzői jogi védelem alatt állnak, felhasználásuk törvénysértő. Az alsó légutak - a tüdő felépítése Az alsó légutakhoz tartozik a légcső, a hörgőrendsze r és a tüdő. A levegő a felső légutakban melegszik fel és tisztul meg a durvább szennyeződésektől. Innen a levegő a légcsövön át a hörgőkbe kerül majd a kisebb hörgőkön, hörgőcskéken át a tüdő léghólyagocskáiba jut. Ezek falában történik meg az oxigén felvétele és a szén-dioxid leadása. Az alsó légutakat csillós nyálkahártya béleli, a csillók nem engedik a tüdőbe jutni a port és mozgásukkal kifelé hajtják azt a légzőrendszerből. A levegő be- és kilélegzése a mellkas légzőmozgásainak segítségével történik. Percenként a felnőtt emberek kb. 16 be-, illetve kilégzést végeznek. Az egy belégzéssel felvett, illetve egy kilégzéssel leadott levegő mennyisége 500 ml. A tüdőgyulladás és tünetei A párás levegő a légúti betegségek melegágya Légzőszervi betegségekről a WEBBetegen
Hudson folyó, folyó New York államban, Amerikai Egyesült Államok. Szinte teljes egészében az állam területén folyik, kivéve a végső szakaszát, ahol 34 mérföldnyire (21 km) határolja New York és New Jersey közötti határt. A Hudson az Adirondack-hegység több kis, jégkorszakú tavából ered, a New York-i legmagasabb pont közelében, a Marcy- hegy közelében (5334 láb [1629 méter]), és az állam keleti részén mintegy 315 mérföldre (507 km) terjed. A Felhők Tear-tóját tekintik a fő főáramlatának, az Opalescent folyónak. Hudson folyó Medve-hegyi híd a Hudson folyó felett, New York. New york folyója full. Mwanner A Hudson kanyargós pályát követ az első 174 km-es mérföldön, általában délkeletre, Saratoga megyei Corinth-ba, majd északkeletre a Hudson-vízesésig. Innen (jelentős lejtés nélkül) szinte közvetlenül dél felé áramlik 200 mérföld (320 km) távolságra a New York-i öböl felső részén ( New York Citynél) lévő akkumulátorig. 13 370 négyzetkilométer (34 628 négyzetkilométer) területet vezet le. Alsó pályája, körülbelül 240 mérföld hosszúságú, megfulladt völgyet foglal el; mintegy 200 mérföldre a tenger felé nyúlik a mély tengeralattjáró-kanyon.
New York az Amerikai Egyesült Államok atlanti partvidékének északi részén helyezkedik el. Három nagyobb – Manhattan, Staten Island és Long Island (Brooklyn és Queens kerületek) – és számos kisebb szigeten, ill. a szárazföldön (Bronx) helyezkedik el. Területe 1214, 4 km², ebből 785, 6 km² szárazföld és 428, 8 km² víz (35, 31%). A Hudson folyó – más néven North River ('északi folyó') – tölcsértorkolatának jobb partján fekszik New Jerse y, bal partján pedig Manhattan és Bronx. New York fekvése. E két kerület és a Long Island között húzódik az ún. East River ('keleti folyó'), ami valójában egy az árapály által létrehozott csatorna. A városban több híd is van, ezek azonban mind az utóbbi East River fölött ívelnek át. Északról délre: a Throgs Neck-híd, a Bronx-Whitestone-híd, a Robert F. Kennedy híd, a Queensboro híd, a Williamsburg híd, a Manhattan híd és a Brooklyn híd. Még délebre a Verrazano-Narrows híd található, ami Brooklynt és Staten Islandet köti össze. Jersey felé csak egy híd van, az északabbra található George Washington, amúgy két nagy alagút bonyolítja az arrafelé irányuló forgalmat: a Lincoln alagút és a Holland alagút.
New Yorkban több mint 70 000 mérföldnyi folyó és patak található, és több mint 7 600 édesvízi tavak, tavak és tározók találhatók. A víztestek a háztartások és az ipari felhasználás szempontjából fontos vízforrások, árvízvédelmet biztosítanak, szabadidős helyekként működnek, és a víziállatok élőhelyei. New York öt folyója legalább 300 mérföld hosszú, míg a többi kevesebb, mint 200 mérföld hosszú. Az alábbiakban a New York-i leghosszabb folyók és azok tanfolyamai találhatók. Legnagyobb folyók New Yorkban Szent Lőrinc folyó A Szent Lőrinc-folyó egy nagy folyó, amely összeköti a Nagy Tavakat az Atlanti-óceánhoz, a Nagy Tavak medencéjének elsődleges vízelvezető áramlását képezve. Hudson folyó | folyó, New York, Egyesült Államok. Ez az Ontario-tó kiáramlása után kezdődik, és Kanadában és az Egyesült Államokban több városon és folyón halad át, mielőtt a Saint Lawrence-öbölbe vájná. New Yorkban a folyó áthalad Morristown, Ogdensburg és Massena. Ez is része egy nemzetközi határnak a New York-i állam és az Ontario, Kanada között. A legtávolabbi fejrészektől a szájig a Saint Lawrence folyó kb.
A tiszta vizű, delfin alakú tavat lenyűgöző hegyek és rétek veszik körül, amelyek Európa legnagyobb madárélőhelyei közé tartoznak, így tökéletes kikapcsolódást kínálnak a természet szerelmeseinek. Parque Natural do Sudoeste Alentejano e Costa Vicentina, Portugália A Portugália déli és középső részén található Délnyugat-Alentejo és Vicentei-partvidék Nemzeti Park az ország 30 védett természeti parkjának egyike. A hely gyönyörű, sziklás tengerpartokkal rendelkezik, és ideális környezet hosszú sétákhoz. A Fekete-tenger partja, Bulgária A Bolgár Riviéraként is ismert partvidék nemcsak a bolgár, hanem a külföldi utazók számára is népszerű nyári úti cél. New york folyója 2. Az északi rész sziklás hegyfokokkal, a déli rész pedig homokos strandokkal rendelkezik. Smaragdzöld medencék, Twizel, Új-Zéland A Déli-sziget Canterbury régiójában található Twizel körülbelül 1500 fős lakosságával a Mackenzie járás legnagyobb települése. A falu smaragdzöld vizű festői tavak közelében fekszik, amelyek a hegyvidéki háttérrel lélegzetelállító összképet adnak.
A Downtown felső része keresztben a Greenwich Village. A Midtown alsó keleti részei a Meatpacker District, feljebb Chelsea, középső-keleti része Gramercy vagy más néven Flatiron District, ahol a már említett, Vasaló-ház található. Még feljebb nyugaton a Hell's Kitchen, beljebb a Garment District, keleten a Murray Hill, majd nyugaton a 6. és 7. sugárút és a Broadway találkozásának környéke a Theatre District. New york folyója tv. A Hetedik és a Broadway kereszteződése a 41-42-43. utca magasságában van a város igazi közepe, a Times Square. A Central Park nyugati oldala az Upper West Side, keleti oldala az Upper East Side, itt található az Ötödik sugárúton a Museum Mile, az a mintegy egy mérföldes rész, ahol a város több jelentős múzeuma is található ( Metropolitan, Modern Művészeti Múzeum, Guggenheim, Whitney stb. ) Jelentős számú magyar bevándorló lakott egykor a Lower East Side-on valamint az Upper East Side keleti részén, a Harmadik sugárút és az East River között, a 86. utca magasságában (Yorktown). Mára azonban ezek az egybefüggő közösségek felbomlottak, így nincs olyan terület, amire jóindulattal rá lehetne mondani, hogy magyar negyed.