Mikor magunk sem tudunk kiteljesedni Sajnos egyre több családban vannak megoldatlan gondok, melyeken mindennap rágódunk és emésztjük magunkat rajta, de tenni nem merünk magunkért. Sokszor van, hogy az egyik szülő alárendelt helyzetbe éli mindennapjait a másik szülővel szemben. Agyjunk hálát, ha mi nem közéjük tartozunk! Ezekben a családokban is jó párszor felüti a fejét a kiabálás és sokszor nem csak a gyerekekkel kiabálnak, hanem egymással is. Amikor az egyenrangúságért küzdenek a felek, sokszor elharapózódhat a helyzet. Az elfojtott érzelmeknek a gyermekre nézve is mérgező hatásai vannak! Összességében… Végső soron kimondhatjuk, ami a fenti pélákon is látszik, hogy a szülők többsége inkább már tehetetlenségükben (ha szabad így megfogalmazni: a konfliktus kezelés hiányában) kiabálnak a gyerekkel, mikor már úgy érzik, hogy semmi más eszköz nincs a kezükbe ahhoz, hogy elérjék céljaikat. Én is ide tartoztam és hosszú út vezetett odáig, hogy a kiabálás nagyon ritka legyen a családban. Azt, hogy a kiabálást hogyan is lehet elhagyni, a cikksorozat egy későbbi cikkében olvashatjátok el.
Sziasztok! Nálam attól szakad a cérna ha valamit már többször szerintem érthetően elmagyaráztam szépen, hogy miért nem szabad és akkor is csinálja. Na, akkor sajnos én is kiabálok (nem kicsit) Vagy amikor kimondottan veszélyes dolgot csinál (akkor talán ijettemben) Szerintem sem normális dolog a kiabálás, küzdök ellene, de sokszer hiába. Szintén zenész. 6 éves fiam sokszor olyan mint az ördög. Az ágyon ugrálás sem idegen tőle. A tesvérháború sem. Nálunk viszont fordított a helyzet. A kicsi piszkálja a nagyot. :D:D:D Elég idegölő a helyzet néha. Hát van benne valami. A lényeg, hogy ne ez legyen a megoldás a problémára, hisz a gyerek csak má hiszi majd, hogy így kell kezelni a dolgokat Én is ilyen vagyok persze. A kiborulást két három hétig nem követi újabb. A gyerekkel igyekszem én is sokat foglalkozni, játszani és nagyon oda figyelek a szeretet kimutatására is. Én is szoktam kiabálni a gyerekekkel, meg a férjemmel is, aki pedig egy nem mindennapi áldott lélek, de tudják, a vihar után kisüt a nap és összebújunk meg játszunk egy jót.
Az ő módszere az olyan tanulóval szemben, aki direkt keresi a konfrontációt: a csend. "Elhelyezkedem vele szemben, ironikus módon rászegezve a tekintetemet mindaddig, amíg a jelenlétem valóban zavarni fogja. Ez olyan, mint a dzsungelben, amikor elfoglalják a másik "territóriumát": én állok, ő ül, és nem hagyom ott, amíg meg nem nyugszik. " – meséli a pedagógus. Hatékonyabb módszer, mint a gyereket rögtön és dühösen rendre utasítani. Emellett tapasztalni lehet, hogy ez a magatartás megnyugtatja a gyerek környezetében lévőket is. Hasonlóan célravezető módszerként alkalmazható a családban is. Galenus
Azt gondoljuk, hogy időt nyerünk vele, ha utasításokat adunk a gyereknek – gyakran ingerülten az el nem végzett feladatok miatt – az egyik szobából kiabálva a másikba. Ez hiba. Távolból "nevelni" a gyereket nem sok haszonnal jár, mert így könnyű neki nem venni tudomást arról, amit mondunk. Többet ér, ha odamegyünk hozzá, és szemtől szemben, higgadtan megbeszéljük a problémákat és a rá váró feladatokat. Ilyenkor nehéz lenne számára úgy tenni, mintha nem is hallaná, amire kérjük… 3. "Százszor el kell neki mondanom ugyanazt, amíg teljesíti. " Ha örökösen ismételjük magunkat, vagy amit a másik szülő mondott a gyereknek, valószínűleg azzal csak a szülői hatalmat érzékeltetjük vele – de gyakran hiába. A végén már kényszernek fogja érezni a gyerek – és a leggyakrabban ellenáll neki -, ha mi osztjuk be az idejét, és mindennap ugyanazt a "nótát fújjuk" iskolai, vagy egyéb teendőit illetően. Csak vesztegetjük az időnket ezzel az ismételgetéssel? Igen, és az lesz az eredménye, hogy a gyerek oda sem fog figyelni ránk.
Ezért munka után egy rövid sétával tanácsos kiengedni magunkból a napi feszültséget, mielőtt hazatérnénk. Ez jó módszer ahhoz, hogy ne "adjuk át" a minket ért stresszt a gyereknek. Azaz képesek leszünk a lehető legnyugodtabb módon irányítani a gyereket. 5. "Torkig vagyok vele, hogy mindent nekem kell elvégeznem. " Ezerszer kértük a gyereket, hogy rendszeresen segítsen otthon, de soha nem teszi meg. Rendet tenni a szobában, leszedni az asztalt a közös étkezések után, betenni a szennyest a mosógépbe – gyermekünk ilyesmire soha "nem ér rá". Az eredmény: nekünk kell mindent megcsinálni! Persze a gyerek nem törődik vele. Mit tehetünk? "Sztrájkoljunk" például – javasolják a pszichológusok. Szükség esetén tartsunk ki akár egy hétig is! Amikor nem lesz tiszta ruha a szekrényben, és étel a hűtőben, mert mi "egoista módon" magunkkal foglalkozunk, akkor majd rájön a gyerek, hogy őrá is várnak otthoni teendők. De figyelem: távolságot kell tartanunk, és nem veszekednünk ebben a felfordult helyzetben mindaddig, amíg a gyermek elhatározza, hogy végre "megmozdul"!
A fogyasztás észszerű csökkentése, a termékek újrafelhasználása és az anyagok újrahasznosítása jelentős része lehet az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését célzó éghajlatváltozási stratégiáknak. Ugyanis ezekkel a tevékenységekkel energiát takarítunk meg jelentősen csökkentve a szén-dioxid-kibocsátást. A fogyasztás csökkentése és a termékek újrafelhasználása azt jelenti, hogy kevesebb termék készül jobb minőségben, mivel az emberek kevesebbet vásárolnak, és a termékek tartósak. Az anyagok újrahasznosítása csökkenti a szemétlerakókba és az égetőkbe kerülő hulladékot, és a gyártók számára újrahasznosított anyagokat biztosít az új nyersanyagok helyett az új áruk előállításához. Ez a szemlélet kulcsfontosságú a szűkös földi erőforrások megőrzéséhez. Az előnyök között említendő még, hogy ha a zero waste szemléletmódot követjük, akkor a tudatos tervezés és vásárlás által csökkenthetjük az ökológiai lábnyomunkat, mérsékelni tudjuk kiadásainkat, támogatva a helyi gazdaságot. Mindemellett pedig egészségünk is meghálálja, ha tiszta környezetben élhetünk.
Erre remek példa a cégek körében egyre népszerűbb közös szemétszedés vagy a szelektív hulladékgyűjtést végző gyárak meglátogatása. Az ilyen rendezvények egyrészt elérik, hogy az egész munkahely elinduljon a zero waste irányába, másrészt pedig nem hoznak olyan radikális változtatásokat, amik már kimozdítanák az alkalmazottakat a komfortzónájukból. Konklúzió Az emberiség utóbbi 300 éve meglehetősen sok pusztítást okozott bolygónk számára. Ez a trend azonban megfordulni látszik, hála az olyan népszerű mozgalmaknak, mint a zero waste. Rendkívül hosszú utat kell még ahhoz megtennünk, hogy teljesen kiiktassuk a felesleges szemetelést, de talán már kijelenthetjük, hogy elindultunk a helyes úton. Ennek meg is látszik az eredménye, hiszen egyre nagyobb teret nyernek az olyan megoldások, mint például az alternatív energia használata.
Ha végképp nem jut eszedbe más, azzal is sokat segíthetsz magadon, ha piacra mész bevásárolni, így elkerülheted az extra csomagolást. A oldalon megnézheted, hogy hol van hozzád legközelebb csomagolásmentes vásárlási lehetőség. Nemcsak a bevásárláshoz használhatod a saját edényeidet, hanem készételek és elviteles italok szállításához is. Elvitelre kérsz ételt egy étteremben vagy gyakran iszol útközben kávét? Szerezz be pár környezetbarát tárolóedényt és kávés termoszt és máris sokat tettél a környezetedért! Érdemes azt is átgondolnod, hogy sokat használt, kedvenc termékeid – pl. kozmetikumaid – környezetbarátak-e. Ha erre nemleges a válaszod, akkor keress helyettük környezettudatosabb megoldásokat! Az online Zero Waste útmutatóban rengeteg tippet találhatsz, hogy helyiségről helyiségre haladva mely tárgyakra milyen alternatívák léteznek. Kapszulás kávéfőző helyett például használhatsz kotyogósat, műanyag fogkefe helyett bambusz fogkefét, vegyszeres és állatokon tesztelt kozmetikumok helyett pedig illóolajokat vagy organikus, vegyszermentes termékeket.
5. ROT, azaz komposztálás Komposztáljunk, amennyiben van lehetőségünk rá. Már lehet kapni olyan edényeket is, melyek lehetővé teszik a teraszon való komposztálást, így az sem lehet kifogás, hogy nem kertes házban lakunk. Növényeink nagyon hálásak lesznek érte! Bőven lehetne még sorolni, hogy mi mindent tehetünk a környezetért, de ha betartjuk ezt az öt alapelvet, este így is nyugodt szívvel térhetünk nyugovóra azzal a tudattal, hogy ma is sokat tettünk a bolygonkért.