Saját igazságügyi rendszer bevezetéséről, egyben a szövetségi intézményrendszertől történő elszakadásról döntött csütörtökön a boszniai Szerb Köztársaság parlamentje. Nyugati diplomaták, többek között Christian Schmidt, a nemzetközi közösség boszniai főképviselője szerint is alkotmányellenes az országrész lépése. A 83 tagú parlament 45 képviselője szavazott igennel az igazságügyi rendszer elszakadását lehetővé tevő törvényjavaslat elfogadására. Ezt követően jogi szakértőknek és intézményeknek 90 napjuk van a tervezet véleményezésére, azt követően pedig már a törvény végleges verzióját fogadhatja el a parlament. A boszniai szerb parlament tavaly decemberben szavazta meg, hogy az országrész intézményei "átveszik" az országos igazságszolgáltatási, védelmi, biztonsági és adóügyi szervek jogköreit, és ezzel gyakorlatilag megkezdenék az országrész elszakadását Bosznia-Hercegovinától. Milorad Dodik, a háromtagú boszniai államelnökség szerb tagja évek óta hangoztatja, hogy a többségében szerbek lakta országrész kiválna Bosznia-Hercegovinából, tavaly október óta pedig arról is beszél, hogy a boszniai szerbek kivonulnak Bosznia-Hercegovina szövetségi intézményeiből, valamint a hadseregből, az igazságügyi testületekből és az adózási rendszerből is.
A keleti és nyugati szerb területeket összekötő posaviai közlekedési folyosó kiszélesítéséért nagyon komoly harcok folytak, de Szarajevó és a bosnyák enklávék kimerítése is fontos célja volt a VRS-nek" Mladics ugyanakkor kerülte a klasszikus csatákat, ami elsősorban annak volt betudható, hogy a viszonylag kis létszámú VRS-nek óriási területeket kellett ellenőriznie. Ezért a haditechnikát inkább a legfontosabb közlekedési pontok köré koncentrálták. Amennyiben pedig nem sikerült elfoglalniuk egy területet, azt folyamatos tüzérségi tűzzel próbálták térdre kényszeríteni, ezt példázta Szarajevó sorsa is, amelyet három és fél évre körbezártak a boszniai szerbek. Az 1992-es területfoglalások után így a háborút inkább városi blokádok jellemezték. Fontos azonban hozzátenni, hogy a hadviselésnek igen fontos részét jelentették az etnikai tisztogatások is, amelyek olyan irányított akciók voltak, amelyek az elfoglalt területek homogenizálását célozták. "Az igazán fontos fordulat aztán 1995-ben következett.
Az ellenzék szerint Milorad Dodik mostani lépéseinek voltaképpen nem is a valódi elszakadás a célja, inkább az októberben esedékes választások kampányfogásaként tesz erre utaló lépéseket, a boszniai szerb közösséget ugyanis még mindig leginkább a nacionalista retorikával lehet szavazásra bírni. Az 1992-1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés két országrészre osztotta Bosznia-Hercegovinát: a főként szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra, valamint a túlnyomórészt bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra. A békeszerződésbe azt is belefoglalták, hogy a három államalkotó népcsoportnak – a bosnyáknak, a horvátnak és a szerbnek – egyenlő arányban kell részt vennie az állami szervek működésében. Ez pedig gyakran gátolja a reformok végrehajtását.
Erre a szerb milíciák a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) támogatásával háborút indítottak a nem szerbek lakta országrész ellen. A Szerb Köztársaságot a boszniai háború ( 1992 – 1995) alatt nemzetközileg nem ismerték el. Miután 1994 -től kezdve a sorozatos katonai vereségek nyomán egyre jobban lecsökkent az államalakulat területe, az ország vezetői békekötésre kényszerültek. 1995 -ben a délszláv háborúkat lezáró daytoni békeszerződés értelmében a gyakorlatilag több részre szakadt Bosznia-Hercegovinát újraegyesítették, de a területén kikiáltott Szerb Köztársaság és a bosnyák-horvát béketárgyalások folyamán felállt Bosznia-hercegovinai Föderáció jogalanyiságát is elismerték. Bosznia-Hercegovinát két "entitásra" osztották fel, melyek önálló parlamenttel rendelkeznek. A dualista állam egységét a ENSZ Boszniai Főmegbízott Hivatala ( Office of the High Representative, OHR) biztosítja, amely az ENSZ nevében kormányozza egész Boszniát. A főmegbízott megsemmisítheti a parlamentek határozatait. A Szerb Köztársaság legfőbb támogatója Szerbia.
Arra jutottak, hogy a békefeltételek visszautasítása Magyarországgal szembeni gazdasági szankciók bevezetéséhez vezetne, ami a háború utáni nehéz helyzetben a magyar kereskedelmi és pénzügyi élet összeomlását hozná el. Gróf Teleki Pál, a delegáció egyik főmegbízottja, későbbi miniszterelnök egyenesen a főváros élelmiszer-ellátásának összeomlásától tartott. Mindennek pedig súlyos következményei lehettek volna az ország társadalmi rendjére és politikai berendezkedésére nézve. Popovics Sándor főmegbízott, a Magyar Nemzeti Bank későbbi elnöke így fogalmazott ezzel kapcsolatban: "Olyan nyomor következhet, hogy a kormányzás azok kezébe kerülhet, akik hajlandóak bármi áron aláírni a békét, akár még súlyosabb feltételek mellett is". Lenyűgöző képek Magyarországról Trianon előtt | Hír.ma. A tömeges elégedetlenség akár oda is vezethetett volna, hogy a Tanácsköztársaság hónapjai után éppen berendezkedő konzervatív-liberális rendszer helyébe valamely politikai szélsőség lép. Tehát a kortársak, akik végül a trianoni békeszerződés aláírása mellett döntöttek, úgy ítélték meg, hogy a győztesek előbb vagy utóbb képesek lesznek Magyarországot rákényszeríteni az aláírásra, és egy ilyen küzdelemben legyengült ország alkupozíciói csak tovább romlanak.
Európa-bajnokság, csoportkör, 1. forduló, F csoport: Portugália-Magyarország 3-0 (0-0) Budapest, Puskás Aréna, 55 662 néző, v. : Cüneyt Cakir (török) gólszerzők: Guerreiro (84. ), Ronaldo (87., 92., előbbit 11-esből) sárga lap: Rúben Dias (38. ), illetve Nego (80. ), Orbán (86. ) Portugália: Rui Patrício - Semedo, Rúben Dias, Pepe, Guerreiro - Danilo, William (Renato Sanches, 81. ), Bruno Fernandes (Joao Moutinho, 89. ) - Ronaldo, Diogo Jota (André Silva, 81. ), Bernardo Silva (Rafa Silva, 71. ) Magyarország: Gulácsi - Botka, Orbán, Szalai A. - Lovrencsics, Kleinheisler (Sigér, 78. ), Nagy (Varga R., 88. ), Schäfer (Nego, 66. ), Fiola (Varga K., 88. ) - Szalai Á., Sallai (Schön, 78. Trianon előtti magyarország. ) Szalai Attila úgy nyilatkozott a meccs után: Csalódott vagyok, mert nem sok hiányzott a pontszerzéshez. Katonai szempontból a központi hatalmak területe Európa egyharmadát lefedő, egységes hatalmi zóna volt, amelyet az antant szempontjai szerint meg kellett bontani: A hangsúly nem Magyarország, hanem az Osztrák-Magyar Monarchia széthasításán volt.
A Magyar Birodalom állatvilága utolsó fejezetének címlapja A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Állattani Szakosztályának 1893. évi februári ülésén vetette fel Horváth Géza, a Nemzeti Múzeum Állattárának poloskakutatója, hogy Magyarország ezeréves fennállásának emlékére kívánatos lenne létrehozni egy olyan faunakatalógust, amely a Magyarország területéről addig kimutatott állatfajok elterjedési adatait tartalmazza. A terjedelmesnek ígérkező mű szerkesztésével Paszlavszky József zoológust, főreáliskolai tanárt bízták meg. Horváth Géza (1847–1937) (forrás: A MTM fotóarchívuma) Bár a magyar birodalom állatvilágának rendszeres lajstromba vétele, a Fauna Regni Hungariae megjelenését 1896-ra tervezték, a közel 1000 oldalas mű csak jóval később, 1918-ban látott napvilágot. Benne az a 20 573 állatfaj szerepel, melyet az akkori magyar állam területén megfigyeltek. Gyönyörű fotókat őriznek Amerikában a Trianon előtti Magyarországról. A műben található egyetlen ábra egy színezett térkép, mely a korabeli Magyarország nyolc jellemző természetföldrajzi régióját mutatja a vármegyehatárok feltüntetésével.
A Mocsáry Sándor akadémikus által összeállított jegyzék a hártyásszárnyúakról (Hymenoptera) olyan teljes lett, hogy a listát alig lehetett egy-két fajjal bővíteni az elkövetkező években, és hosszú időn át biztos alapot nyújtott a további kutatásokhoz. Hasonlóan magas színvonalat képviselt a Horváth Géza által összeállított fejezet a poloskákról (Heteroptera). Mocsáry Sándor (1841–1915) (forrás: A MTM fotóarchívuma) Szerző: Szél Győző (Állattár)
A Magyar Nemzeti Galéria Összetartozunk című különleges kamarakiállítása a magyar illusztrátorok által készített legszebb rajzokból válogat; a műveket tematikus, tájegységek szerinti csoportosításban láthatjuk. Bár a koronavírus-járvány beleszólhat mindennapjainkba, a megfelelő óvintézkedéseket betartva – maszkviselés, kézfertőtlenítés stb. -, amíg szabad, nem szükséges nemet mondani kedvelt kulturális programjainknak, például a múzeumlátogatásnak. Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben című, a 19. század végén és a századfordulón megjelent kiadványsorozat illusztrációi közül mutat be közel 60 alkotást a Magyar Nemzeti Galéria kiállítása a nemzeti összetartozás éve alkalmából. Az 1886 és 1901 között megjelent 21 kötetes munka a magyar könyvkiadás egyik legnagyobb szabású vállalkozása volt. A kötetekhez szánt, jobbára tájképeket, történelmi helyszíneket, népszokásokat, népviseleteket bemutató rajzok a legnevesebb festők, illetve a legkiválóbb rajzolók munkái. A zömében tussal, ceruzával, temperával készített illusztrációk eddig csupán elvétve szerepeltek kiállításokon.
Az első világháború után viszont az úgynevezett köztes Európában találtuk magunkat – vetette fel előadásában Dr. Nagy Miklós Mihály, a hadtudomány kandidátusa. Köztes Európa a nagyhatalmak közt pufferzónaként fekvő kis államokat jelentette, amelynek területe és lakosságszáma is a korábbi kétszeresére nőtt, és erősen fragmentálódott, magyarán önálló részekre különült. És ebben a zónában 1918 őszén még korántsem ért véget a nagy háború. Permanens honvédő háború Helyi harcok szabdalták még tovább a térséget Finnországtól hazánkon át Görögországig, a fegyverropogás fokozatosan halt el a földrajzi térben 1923-ra. Magyarország is jócskán kivette belőle a részét. Mielőtt Károlyiék Belgrádban aláírhatták volna a hazánkra vonatkozó fegyverszüneti egyezményt 1918. november 13-án, román csapatok már csaknem két héttel korábban átlépték a határt. Nagy Miklós Mihály kiemelte: Magyarországon ekkor 279 napig tartó honvédő háború kezdődött, amely csak 1919 augusztusában ért véget. Fotó: Wikipedia Az első világháború után az egységes birodalom, az Osztrák-Magyar Monarchia kicsi, önálló országokra hullott szét, nagyhatalomból a köztes Európa államai közé süllyedt.