Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Annak megítélésénél, hogy a gyalogos-átkelőhely megközelítése "fokozott óvatossággal és mérsékelt sebességgel" történt-e, figyelembe kell venni a gyalogos-átkelőhely teljes terjedelmét, nem csak annak a jármű haladási sávjába eső részét – a Balassagyarmati Törvényszék eseti döntése. A tényállás A vádlott 2010. december 30-án kora délután, jó látási viszonyok között közlekedett autójával. Alacsony sebességgel, kb. 29-33 kilométer/órával közelítette meg az útkereszteződésben található kijelölt gyalogos-átkelőhelyet. A vádlottal szemközti sávban közlekedő személygépkocsi a kijelölt gyalogátkelőhely előtt megállt, hogy a jobb oldalán, tehát a vádlott menetirány szerinti másik (bal) oldalán a járdáról lelépő gyalogosnak elsőbbséget adjon. Az elsőbbséget kapott gyalogos lelépett, majd lassan elindult a gyalogos-átkelőhelyen. A vádlott oldalán közlekedő gyalogos (sértett) észlelve az éppen a másik oldalról átkelő gyalogost, bízva abban, hogy ő is elindulhat, pont akkor lépett le anélkül, hogy balra, az érkező vádlott irányába tekintett volna, amikor a vádlott gépkocsija legfeljebb 10 méterre lehetett tőle.
( Az Ügyvédvilá írása) Annak megítélésénél, hogy a gyalogos-átkelőhely megközelítése "fokozott óvatossággal és mérsékelt sebességgel" történt-e, figyelembe kell venni a gyalogos-átkelőhely teljes terjedelmét, nem csak annak a jármű haladási sávjába eső részét – a Balassagyarmati Törvényszék eseti döntése. A tényállás A vádlott 2010. december 30-án kora délután, jó látási viszonyok között közlekedett autójával. Alacsony sebességgel, kb. 29-33 kilométer/órával közelítette meg az útkereszteződésben található kijelölt gyalogos-átkelőhelyet. A vádlottal szemközti sávban közlekedő személygépkocsi a kijelölt gyalogátkelőhely előtt megállt, hogy a jobb oldalán, tehát a vádlott menetirány szerinti másik (bal) oldalán a járdáról lelépő gyalogosnak elsőbbséget adjon. Az elsőbbséget kapott gyalogos lelépett, majd lassan elindult a gyalogos-átkelőhelyen. A vádlott oldalán közlekedő gyalogos (sértett) észlelve az éppen a másik oldalról átkelő gyalogost, bízva abban, hogy ő is elindulhat, pont akkor lépett le anélkül, hogy balra, az érkező vádlott irányába tekintett volna, amikor a vádlott gépkocsija legfeljebb 10 méterre lehetett tőle.
Éppen ezért, amikor a városban gyalogolok, a kijelölt gyalogos-átkelőhelyekhez érve gyanakvóvá válok. Nem bízom egyetlen autósban vagy motorosban sem, mert a munkámban szerzett tapasztalatok szerint ez az a hely, amit a legtöbb sofőr negligál. Még a tapasztaltak is. A "Kijelölt gyalogos-átkelőhely" tábla azt jelzi, hogy az útestet a táblánál úburkolati jellel kijelölt gyalogos-átkelőhely keresztezi. Ez a közúi jelzőtábla akkor is felhívja a figyelmet a kijelölt gyalogos-átkelőhelyre, hogy ha az úburkolati jel egyáltalán nem látható (például lekopott). Az más kérdés, hogy ez a közúi jelzőtábla önmagában nem elegendő a kijelölt gyalogos-átkelőhely jelzésére. Ha tehát az úburkolati jel nincs felfestve (és itt nem arról van szó, hogy megkopott, vagy hó borítja, és emiatt nem látható! ), akkor a gyalogosnak nincs elsőbbsége. Megérne egy külön értekezést az a kérdés, hogy vajon a járművezetők megtanulják-e megfelelően (kellő időben) észlelni és értelmezni az egyes közúi jelzéseket. Vagy másképp fogalmazva, elsajátítják-e és képesek-e folyamatosan alkalmazni a megfelelő figyelemösszpontosítás képességét, és az egyes jelzések észlelése során kialakul-e az a készség, ami az észlelést követő gyors, rutinszerű reagáláshoz szükséges.
A bíróság ugyanakkor a sértett szabálysértését is megállapította, mivel a gyalogos csak akkor léphet az úttestre, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről [KRESZ 21. § (6) bek. ], azaz nem léphet váratlanul az úttestre. E kötelezettségének a sértett nem tett eleget, a bíróság szerint könnyelműen bízott abban, hogy mivel a másik autó elsőbbséget biztosított, ezért azt a vádlott is meg fogja adni neki. A gyalogos-átkelőhely megközelítése szempontjából megfelelő sebesség kérdésében arra az álláspontra helyezkedett a bíróság, hogy arra konkrét sebességhatár nem adható, nem lehet egyértelműen számszerűsíteni. A bíróság szerint a 30 km/h sebesség önmagában eltúlzottnak semmiképpen nem tekinthető, de a vádlott nagyfokú figyelmetlensége mellett e sebesség a gyalogos-átkelőhelyre érkezéskor már eltúlzott, mivel a vádlott nem észlelte elsőbbségadási kötelezettségét és változatlan sebességgel haladt. A fellebbezés tartalma A felmentésre irányuló fellebbezésben a vádlott és védője arra hivatkozott, hogy a baleset kizárólag azért következett be, mert a sértett saját figyelmetlensége miatt, féktávolságon belül lépett le a gyalogátkelőhelyre, így a vádlott a sértett elütését már nem tudta elkerülni.
A gyalogos-átkelőhely – vagy egyszerűbben fogalmazva: a "zebra" – egyike legismertebb közúti jelzéseinknek. Úgy is mondhatjuk, hogy a zebra a gyalogosok közúton történő átkelésének szimbolikus, egyben legbiztonságosabb helyszíne. Ez az igen fontos közúti jelzés a köznyelvi megnevezését egyértelműen a sávos jellegű felfestésről, a sötét és világos "csíkok" váltakozó jellegű alkalmazásáról kapta. A zebra, azaz gyalogos-átkelőhely szerves része mindennapi közlekedésünknek. A közúti jelzésnek azonban hosszú története van. Talán meglepő, de a zebrát – igazolható módon elsőként a történelemben – már az ókori rómaiak is alkalmazták. Ennek nyomát az ókori romvárosban, Pompei-ben ma is láthatjuk. A városi hatóságok szakemberei egyes útszakaszokon, főként a belső utak kereszteződésében nagy méretű, lecsiszolt kőtömböket fektettek egymás mellé a kőburkolattal ellátott úttestre, megfelelő távolságra, lépéstávolságra egymástól. A gyalogosok átkelésére szolgáló kőtömbök jelentősen, akár 20-35 cm-re is kiemelkedtek az úttest burkolatából, s egy magasságban voltak a kövezett járdával.
A fertőzés következtében a torok belsejében duzzanat keletkezik. A duzzanat megzavarja a normál légzést. A ~ kiváltó okai és kezelése A ~ ot főleg vírus-, ritkábban baktériumfertőzés okozza. Jellegzetessége, hogy általában váratlanul, az éjszakai órákban kezdődő ugató vagy lónyerítéshez hasonlító köhögéssel, rekedtséggel indul. A ~ kezelése Már induló köhögés, nátha esetén is célszerű antihisztamin hatással rendelkező gyógyszert adni a kisgyermeknek, amelyet érdemes kiegészíteni nyákoldó adásával. A már ~ ra gyanús, ugató köhögésnél - főleg éjszaka - fontos az ablaknyitás, a hűvös, friss, párás levegő biztosítása. A ~ diagnózisa A ~ a légutak gyulladásos betegség e, ami ugatásszerű köhögést és nehezített légzést vált ki. Általában az öt éven aluli gyermekeknél jellemző. Vannak, akik hajlamosak rá, illetve az allergia is kiválthat ~ os rohamot. ~ Alfréd, német iparos, szül. Essenben 1812 ápr. 26., megh. u. Ugató köhögés gyógyítása gyogyitasa hazilag. o. 1887 jul. 14. Atyjának, Frigyesnek egy kis acélöntője volt Essenben, melyet anyja 1848. egészen átadott K. -nak.
A köhögés nem betegség, hanem egy tünet, a szervezet reflexes válaszreakciója. Célja, hogy megtisztítsa a légutat a váladéktól, irritáló anyagoktól, mikrobáktól, vagy akár félrenyelt idegen testektől. A köhögést provokálhatja a légút érintettségén kívül szív eredetű betegség, gasztroenterológiai betegség (pl. reflux) vagy akár lelki ok is. Megjelenését tekintve lehet akut illetve krónikus. Akut köhögés leggyakoribb oka a felső légutak vírusos, vagy bakteriális eredetű betegsége, krónikus köhögést viszont hörghurut (bronchitis), asztma illetve valamilyen allergiás eredetű megbetegedés okoz leggyakrabban. TÜNETEK Száraz köhögés kapcsán nem szakad fel váladék, a köhögés kínzó jellegű, kaparó érzetű és csengő hangzású, rohamokban jelentkezhet. Jellemzően légcsőgyulladás, gégegyulladás, tüdő- vagy mellhártyagyulladás esetén jelentkezik. A nátha és a köhögés gyógyítása homeopátiás módszerrel. Hurutos köhögés során a váladék felszakadozik, a köhögés a váladék eltávolítására hívatott. Az alsó légutakból felköhögött váladék lehet fehéres, de akár zöldes-sárga, gennyes vagy véres is, utóbbi esetben orvosi vizsgálat szükséges.
Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.