"A nagyecsedi oláh cigányok muzsikáját már hallottam gyerekkoromban a vásárokon, és Pesten is volt kapcsolat a közösségben azokkal, akik Nagyecsedről kerültek fel. Idővel hozzá lehetett jutni kazettákhoz is, amelyeken ilyen dalok szerepeltek" – jegyezte meg. A szélesebb közönség 1996-ban figyelt fel Lakatos Mónikára, aki első cigány előadóként népdal kategóriában megnyerte a Ki mit tud? Gábor-cigányok – Wikipédia. -ot. De aztán néhány évig nem lehetett róla hallani: gyereket szült, háztartást vezetett. Ez idő alatt új dalok születtek, amelyeket szerettek volna együtt bemutatni. Férjével egy ideig a Romano Dromban játszottak, majd 2004-ben megalakult közös családi formációjuk, a Romengo, amelyben Mazsi unokatestvérei is zenélnek. A Romengo eddigi mindkét lemeze, a 2010-es Kétháné, valamint a négy évvel későbbi Nagyecsed-Budapest felkerült a rangos nemzetközi világzenei toplistára, a WMCE-re, akárcsak Mónika első szólólemeze, a 2018-ban kiadott Romanimo. Az új album, a Hangszín, ami Lakatos Mónika és a Cigány Hangok néven készült, hamarosan megjelenik.
Rap, Revü, Rómeó színes magyar vígjáték, 2004 rendező, forgatókönyvíró: Oláh J. Gábor operatőr: Jánossa Zoltán jelmeztervező: Breckl János zene: Priegel Zsolt vágó: Major Klára Szereplők: Gálvölgyi János Csányi Dávid Huang Phong Stohl András Ónodi Eszter Monori Lili Végvári Tamás
Bízott bennük. Ez azért lehetett így, mert egész életét, maradék erejét arra tette fel, hogy megismerje a cigányságot: életüket, szokásaikat, nemegyszer öntörvényű zárt társadalmukat. … Sorra járta a cigánytelepeket, barátkozott, ismerkedett a cigány családokkal. Belopta magát e különös, archaikus szokások szerint élő emberek lelkébe. S azok testvérükké fogadták őt. " – Úttörőnek és példaképnek is tekinthetjük, olyan elhivatottsággal végezte a feladatát, ami minden kutató számára mintaként szolgálhat. Nyomorék Tar Pista – Wikiforrás. Ő volt az, aki megalkotta a cigánykutatás ma is használatos fogalmi hálóját – mondta el Nagy Adrienn. Hozzátette: fontos momentum, hogy nem különlegességként tekintett a cigányságra, hanem egy olyan csoportra, aminek tagjait fel kell emelni, akiknek segíteni szükséges. A hiteles ábrázolás, bemutatás mellett tehát az emberi, az emberiességi tényező volt számára a leginkább meghatározó mozgatórugó. Erdős Kamill befogadó volt és türelmes, a cigányság kutatása mellett a perifériára szorult személyek, például a koldusok is kifejezetten érdekelték.
Európai és világszinten meghatározó ez a gyűjtemény, rendkívül összetett és szerteágazó kollekció, ami mindenképpen figyelmet érdemel. A Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont időszaki tárlata, a Kincsek őrzője – 150 éves a gyulai Erkel Ferenc Múzeum című kiállítás az ország harmadik legrégebbi vidéki múzeumának, a gyulai közgyűjteménynek lett szentelve, s ebben a cigányság leginkább elismert kutatója, Erdős Kamill munkássága, a hagyaték egy-egy darabja is helyet kapott. A teljes írás a -n olvasható.
[20] Az etédi gáborok [ szerkesztés] A romániai Etédben élő gáborokat a helybeliek "sátoros" cigányoknak nevezik, annak ellenére, hogy jómódról tanúskodó házakban élnek a falu egyik végén és más életmódot folytatnak, mint a kéregető, napszámos "házi cigányok". "Vendégszerető, barátságos, közlékeny, az ország és a világ dolgairól jól informált emberek benyomását keltik" – írja róluk tanulmányában Vass István. Hozzáteszi, hogy a férfiak büszkék rendelésre készülő kalapjaikra, amelyekért nagy összeget is hajlandóak fizetni. Az év jó részét külföldön töltik. Gyermekeiket is magukkal viszik, ennek ellenére azok elvégzik az általános iskola hat-nyolc osztályát, de nem többet, és megtanulnak írni-olvasni. (Ezt más gábor-cigányokkal kapcsolatban is feljegyezték. ) A lányok már 13-15 éves korukban férjhez mennek. A fiúk 15-17 évesen házasodnak. A házasságokat a szülők "hozzák össze". Oláh cigány szokások magyarországon. A válás, főleg ha gyerek is van, nagyon ritka. A közösségnek vezetője nincs, de példamutató az idősek iránti tisztelet.
Az APA 2018 jelöltjeit faggatták az apaságról. Erdei Zsolt, Till Attila és Szabó Győző őszintén vallottak a családfői szerepről. Jó apának lenni, de hogyan? Az, hogy milyen apukává válik valaki, a fiatalkori élményeik nagyban meghatározzák. Mindenki hozhat magával pozitív és negatív példákat is, de egy biztos, az igyekezet a jó szülői mintára sohasem lesz hiábavaló és a gyermekek is érzik majd a törekvést. Till Attila, Szabó Győző és Erdei Zsolt is mindent megtesznek, hogy a lehető legboldogabb gyermekkort biztosítsák utódaik számára. Az Apa Magazin APA 2018 három jelöltje mesélt a szülőségről, és arról, hogy ők milyen apukának képzelték el magukat fiatalon, és abból mi is valósult meg. Dér Heni megmutatta cuki kisfiát. Már ilyen nagy a 10 hónapos Bendegúz - Blikk Rúzs. Lapozz, a cikk folytatódik!
Szily azt mondja, ő nem érezte, hogy "borzasztó nagy részben" kivette volna a részét a sulis tennivalókból, de feltűnő volt mégis, hogy férfiként kisebbségben volt az anyukák között, ezt az arányt pedig indokolatlannak érezte. Édesapja ugyanakkor egyáltalán nem járt be az iskolába, ahogy akkoriban más apák sem. Elhunyt Till Attila édesapja - Ripost. "A társadalom máshogy rétegződik most, mint amikor Laci gyerek volt" – adott egy lehetséges magyarázatot Szily Géza. Szily László: Beírás - Iskolai túlélőkalauz apáknak Bookline Könyvek, 2016, 302 oldal, 3499 HUF Fia az úszástanítás koncepciójához hasonlította az akkori iskolaválasztást: egészen pontosan beledobták a mélyvízbe, és hagyták, hogy boldoguljon. A lakóhelyéhez legközelebbi általános iskolába járt, a Práter utcaiba, és "a választás tébolya", ahogy Tilla nevezte a mai beíratási őrületet, akkoriban egyáltalán nem volt jellemző. Leckét sem írtak közösen annak idején, ellenben Szily apukája rengeteg történelmi és természettudományi érdekességet mesélt a gyerekeinek, amit azután a fia is átvett tőle.
"Az Apák napja é vről évre nagyobb hangsúlyt kap Magyarországon is, de ez csupán egyetlen rövid nap az évben, amikor szélesebb körben is szóba kerül az apaság kérdése. Elég jó apának lenni korántsem mindig könnyű, főleg akkor, ha nincs mellettünk egy társ.
Szily Géza szerint ő nem volt erőszakos apa, amit csak egyszer bánt meg, amikor a gyerekei nagykamaszok lettek. De ha újra kezdené, akkor se csinálná másként. Arról is a fia döntött, hogy egyházi középiskolába menjen, igaz, mire a piaristákhoz került, pont elveszítette érdeklődését az egyház iránt. Szily Lászlót az apja tanította aktot rajzolni - Könyves magazin. A sportokat is maga választotta meg, így egy időben lejárt birkózni, majd karatézni – utóbbit akkor hagyta abba, amikor a haverjának kirúgták a fogát. Szily Géza apai feladatának tekintette a sportoktatást, azt, hogy a gyerekeit megtanítsa úszni, korcsolyázni, pingpongozni. "Még focimeccsre is elvitt, pedig utálta a focit" – mondja róla a fia, aki elárulta azt is, hogy egy magyar-csehszlovák mérkőzésen kapott rá a hülye nevek gyűjtésére. A beszélgetés végén Tilla bevallotta, hogy ő maga is vonakodik részt venni a közös iskolai programokon, kirándulásokon, Szilynek viszont az első nagyon jól sikerült. Ez volt az a könyvben is megírt emlékezetes eset, amikor az addig csöndesen üldögélő apuka a meggyes rekeszt rádobta a tábortűzre.
Gyerekként azt hitte, hogy mindez a természetes, meg is lepődött aztán, amikor nem olvasó képzőművészekkel találkozott. Más apukákat (a házmestertől az orvosig) az osztálytársai révén ismert meg, az alkesz házmesternél tett látogatás pedig nem rengette meg abban a hitében, hogy az az igazi modell, amit otthon lát. "Mágikus hatást gyakorolt rám, hogy milyen képeket festett. Nem kell apáskodni, megteremtődik az imidzs" – meséli apjáról Szily. A könyvet amúgy maga a szerző illusztrálta, akinek rajzait az apja gyerekkora óta csodálja. Szily Géza például elmesélte, hogy egyszer aktot festett, a felesége a konyhában főzött, a kisiskolás Laci pedig akkor ért haza a suliból. Az apa a kellemetlen kérdések elkerülése végett néhány papírlapot nyomott a gyerek kezébe, hogy rajzolja le ő is a meztelen modellt. Máskor az idősebb Szilyt a karácsonyi vacsorához megkopasztott pulyka feje ihlette meg, akárcsak fiát, aki "döbbenetes erejű képet" rajzolt. "A feleségem meg is jegyezte: a gyereké jobb! " A Szily-szülők amúgy nem erőltettek semmit, elnézőek voltak.