(Azóta a film megjelent DVD-n és egyik vágója, Szalay Károly feltöltötte a netre is – ugyanis oktatási célból a film vetíthető. – a szerk. ) A Final cut tal kapcsolatban viszont egyvalami biztos: nem lehet róla beszélni, ezt a filmet mindenkinek magának kell látnia. *** A cikket Az Úr hangja premierje kapcsán 2018. december 15-én frissítettük a megjelenésre vonatkozóan.
Február végén került mozikba Pálfi György (Hukkle, Taxidermia, Szabadesés) állami támogatás nélkül készült új filmje, amely Tar Sándor El valahová című novelláját dolgozza fel. A Mindörökké disztópikus háborús történet, amelynek hősei a hátországban próbálnak boldogulni. Emberi kapcsolataik átalakultak, létezésük értéktelen és kiszolgáltatott egy nagyobb erőnek. A film kapcsán a rendezővel beszélgettünk. Tar Sándor novelláját régóta meg akartad filmesíteni. Mi fogott meg a történetben? Fotó: Bazánth Ivola Főiskolás koromban egy adaptációs gyakorlaton az El valahová című novelláját választottam, hogy ebből szeretnék filmet csinálni. „A disztópia lánctalpakon idemászott, bele a képünkbe” – Megnéztük Pálfi György Mindörökké című filmjét - WMN. Akkoriban a főiskolások szerezték meg maguknak az adaptációhoz a jogokat. Felhívtam Tar Sándort, aki rákérdezett, hogy miért pont ezt az írást választom. Nem biztos, hogy tudtam akkor, miért, inkább csak éreztem, hogy valamiért közel áll hozzám az, ahogyan emberekről írt, ahogyan megfigyelte őket. Tar fikciója pedig ott kezdődött, amikor ezek az emberek bementek a házukba, ahova ő már nem tudott utánuk menni.
Mivel a közel 450 film mellett 350 filmzenét is újrahasznosítottak, az eredeti hangsávot sok esetben nem tudták használni, így az egységes zörej- és atmoszféravilág megteremtésének érdekében a film hangjának kb. 60 százalékát újra kellett építenie Zányi Tamás és Balázs Gábor hangmérnököknek – vagyis a Final Cutban mégis vannak eredeti felvételek, csak nem a képek közt, hanem a hangsávon. Pálfi György – Wikipédia. Hol a helye a (magyar) filmtörténetben? Nem Pálfinak jutott először eszébe a montázsfilm ötlete – Godard dokumentumsorozata ( Histoire(s) du cinema, 1989–1999) hasonló módszerekkel készült, Bán Róbert kizárólag Jávor Pál-filmek részleteiből állított össze egy külön történetet (A Jávor, 1987), a Cinema Paradiso (1988) kulcsjelenetében pedig egy filmtörténeti csókválogatást látunk –, a Final Cut azonban új szintre emelte ezt a technikát. Pálfi alkotása a legtöbb kísérleti filmmel szemben nem csak a beavatott keveseknek szól, örökérvényű története, közérthetősége miatt a nagyközönség figyelmére is számít.
Ugyanakkor a Mindörökké arra is rámutat, hogy milyen egyszerűen lehet poszt-apokaliptikus közeget varázsolni egy lecsúszottabb magyar faluból, illetve mennyivel több ilyen disztópikus történetet lenne érdemes filmre vinni manapság, akár a realitás talaján maradva, akár onnan messzebbre rugaszkodva (utóbbit Pálfi csak egyszer teszi meg egy feledhetetlen horgászjelentet során). A rendező nem hazudtolja meg önmagát: ezúttal is nyomaszt és elborzaszt. Egyéni beállítottság kérdése, hogy mi a nyugtalanítóbb, a temetetlen halottak, a hullarablás, a csonkolt, háborús sérüléseket szerzett testek vagy akár a csupasz szfinx macska, a testi-szellemi fogyatékosság, az alkoholizmus és az általános nihil. Final Cut – Hölgyeim és Uraim - Alapfilmek. Különösen baljóssá teszi a Mindörökké t, hogy a játékidő során végig egy távcsöves puskás ismeretlen szedi áldozatait a faluban, akinek sem a kiléte, sem a motivációi nem ismertek. A főszereplőket titokzatos okból nem bántja – talán pont azokkal tesz kivételt, akik örülnének, ha megtenné. A Tar Sándor novellája alapján írt Mindörökké folyamatosan viszi be a gyomrosokat, de két ütés között sem ereszt a fojtogató légköre – tökéletesen indokolt a 18-as korhatár.
Forrás: Vertigo Média Ebben a létbizonytalanságban pedig teljesen természetes módon felértékelődnek az emberi kapcsolatok, és az emberek olyanokkal is kapcsolatba lépnek, akivel amúgy nem tennék. A katonai kórházban ápolónőként dolgozó Edit is minden bizonnyal ezért (a háborúban elveszítette a férjét) kezd ki Ocsenással, akit amúgy szemmel láthatóan nem sokra tart. És Béres, a helyi alkoholista is ezért veszi magához gyakorlatilag házi kedvencnek azt az "égből aláhulott" lányt, aki a film elején látott kilőtt utasszállító repülőgép utasa lehetett, és magáról nem tudva, gügyögő gyerekként vegetál a férfi ágyában. Majd amikor Béres Ocsenásnak is bemutatja (vagy inkább megmutatja) Margitkát, és bizarr szerelmi háromszög alakul ki köztük, a(z anti)hős mintha egyszerre lenne féltékeny a nőre és újdonsült barátjára – olyan erősen kezdett el azonnal kötődni mindkettejükhöz. Pálfi pedig megmutatja a másik oldalt is: paradox módon ugyanis a háborúban egyszerre értékelődnek fel az emberi viszonyok, az egymás iránti együttérzés (ezt manapság a saját környezetünkben is tapasztalhatjuk: rengetegen mozdultak meg, hogy segítsenek az Ukrajnából menekülőknek), és értéktelenedik el az élet.
Melyik a kedvenc Greenaway-filmed?
Hozzájárulok ahhoz, hogy a VIA-DIVAT a nevemet és e-mail címemet hírlevelezési céllal kezelje és a részemre gazdasági reklámot is tartalmazó email hírleveleket küldjön. Amennyiben szeretne feliratkozni hírlevelünkre kérjük pipálja be az adatkezelési checkboxot!
Szeretnél VIP tag lenni? Csatlakozz Te is hozzánk, hogy ne maradj le a legfrissebb akciókról, újdonságokról és szezonális kuponokról! Hibás vagy hiányzó adatok! Hozzájárulok ahhoz, hogy a a nevemet és e-mail címemet hírlevelezési céllal kezelje és a részemre gazdasági reklámot is tartalmazó email hírleveleket küldjön. Amennyiben szeretne feliratkozni hírlevelünkre kérjük fogadja el az adatkezelési feltételeket! O la voga webáruház pc. re-email Elérhetőség 5100 Jászberény, Tóth János utca 37. +36706775579 info kukac Információk Elakadtál? Segítünk! Információk 2 Adatkezelési tájékoztató Újdonságok Vásárlási feltételek FFY Magazin Barion © 2022 - - +36706775579 -
Rendezés: