Tulajdonságok Anód: cink (Zn) por Katód: mangán-dioxid (MnO2) Elektrolit: kálium-hidroxid oldat valamilyen gélszerű formában. Az alkáli elemeknek nagyobb kapacitásuk van, mint a szén-cink elemeknek, de nagyon nagy a belső ellenállásuk, ezért ezek az elemek nem tudnak magas feszültséget hordozni. A magas belső ellenállásuk azt eredményezi, hogy terhelés alatt leesik a teljesítményük. ENERGIZER - AZ ELEMEK MŰKÖDÉSE Hungarian. Az elemek nominális feszültsége 1, 5 Volt, de nagy terhelés esetén ez 1, 2 Volt alá is leeshet. Ezért van az, hogy nagy teljesítményű eszközök inkább NiCd-s vagy NiMh-s elemekkel működnek, mint alkáli elemekkel. Ezek az eszközök magasabb feszültséget kapnak az újratölthető elemektől, mint az alkáliaktól (0, 3 Volttal többet cellánként legalább). Az alkáli elemeknek teljesen más kisülési grafikonjuk van, a NiCd-s vagy NiMh-s elemekkel ellentétben stabilan lefele hajló a teljesítménygörbéjük. Ez azt jelenti, hogy előállításukkor, illetve használatba vételkor fogják a legjobb teljesítményüket adni és használat közben folyamatosan veszítenek erejükből.
Nem érdemes viszont minden elektronikus eszközbe tölthető elemet vásárolni: a csak túrázáskor használt elemlámpába szinte biztosan fölösleges, és az is szempont, hogy a hagyományos elem éveken át is megőrzi töltöttségét, míg a tölthető jóval hamarabb lemerül használaton kívül is. Tölthetők az alkáli elemek?
Mindenki, aki valamilyen működő modellt akar irányítani, találkozni fog valamilyen típusú akkumulátorral, akár egy modellhez kapcsolhatóan több fajtával, méretűvel, típusúval, hiszen modellünk irányításának, működésének ezek is az alapjai. Még azok sem kerülhetik ki az akkumulátorokat, akik egyébként robbanómotoros modellel szeretnének játszani, hiszen az irányítás, vagy a fedélzeti elektronika tápellátásáról is valamilyen akkumulátor gondoskodik. Alkáli elemek felépítése informatika tananyag. Sőt, ma már modelleznünk sem kell ahhoz, hogy spéci akkukkal fussunk össze, szinte minden háztartási berendezésünk távirányítható, áramszünet esetére akkuról is működtethető, stb. A mobiltelefon, a számítógép, az ébresztőóra, a fejlámpa…. minden akksikról vagy akksikról is üzemel. Természetesen, mint bármilyen témában, végtelenségig elmélyülhetnénk az akkuk világában is, de ahhoz, hogy magabiztosan választani és kezelni tudjuk modellünk működtetéséhez szükséges akkukat, nem kell villamosmérnökké, vegyésszé és még ki tudja milyen tudományág szakértőjévé válnunk.
2020. 11:45 Feszítővágóval kellett kiemelni egy sérültet a Ferihegyi gyorsforgalmin - fotók Összeütközött két személygépkocsi Budapest XVIII. kerületében, a Ferihegyi repülőtérre vezető úton, a Batár utca közelében. 2020. 27. 10:31 Tömegkarambol a Ferihegyi repülőtérre vezető úton Nagy a torlódás a fővárosból kifelé. 2019. 02. 21:31 Hármas karambol, lezárták a repülőtérre vezető utat Három személyautó ütközött össze Budapest XVIII. kerületében, a Ferihegyi repülőtérre vezető úton. 2019. 09:55 140-nel száguldott Budapesten, és a Facebookon közvetítette - videó Eljárást indított a rendőrség a Ferihegyi gyorsforgalmi úton az autók között cikázó sofőr ellen. 2018. 17:33 Baleset miatt lezárták a Ferihegyi repülőtérre vezető utat Budapesten Baleset miatt lezárták a Ferihegyi repülőtérre vezető utat, a környéken jelentős torlódás alakult ki. 2018. 08. 28. 13:09 Lezárták a ferihegyi gyorsforgalmit Magasságkorlátozó alá szorult egy kamion a XVIII. kerületben, a Ferihegyi repülőtérre vezető út főváros felé vezető oldalán, az Újhegyi út és a Felsőcsatári út között.
Mint azt a Magyar Hang október 9-i számában megírtuk, a Galvani híd, illetve az ahhoz épített úthálózattal csökkentené a belváros forgalmi terhelését a kormány. Az új Duna-híd a tervek szerint az Andor utca magasságában a Galvani utcától indulva (innen a feltehetően ideiglenes név) érné el Észak-Csepelt, a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág fölött átívelve pedig az Illatos útba torkolna, és onnan vezetne tovább az úthálózat a Határ út irányába. Az érintett területek lakói, civilszervezetek és szakemberek szerint a beruházással egy autópályát vezetnek keresztül a városon, ami jelentősen növeli majd a forgalmi terhelést. A Vitézy Dávid által említett négy verzió mellett további 2+1 javaslat született a híd forgalmának elvezetésére, erről a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa december végéig dönt majd. Ahogy a reptérre vezető út fejlesztése, úgy a repülőtér megszerzése is régi terve a kormánynak, amely az elmúlt években többször keményen kritizálta a Ferihegyet üzemeltető Budapest Airport Zrt-t, és számos alkalommal felmerült a reptér megvásárlása is, ám az üzemeltető elzárkózott, hiszen a létesítmény nyereséges volt.
Utóbbit a háború alatt lebombázták. ) A Pestlőrinc, Rákoshegy és Vecsés határában álló ferihegyi területet 1938-ban jelölték ki a repülőtér leendő helyszínéül. A következő évtől meteorológiai méréseket végeztek, és felmérték a talajszerkezetet. A területen kialakítottak egy sportrepülőteret, ahonnan a kadétok már 1940-ben repültek. A polgári repülőtér építése – ifjabb Dávid Károly tervei alapján – csak 1942-ben kezdődött, miközben a reptérre csatlakozó gyorsforgalmi út kiépítését már két évvel korábban elkezdték. A repülőtér épülete, valamint az ahhoz vezető utak azonban a háború során súlyos károkat szenvedtek, és csak 1947-ben döntöttek az újjáépítésükről. Átvágott utak A repülőtér építésekor, a kifutópálya és a hangárok területének a kialakításakor olyan útvonalakat is át kellett vágni, amely a környező települések közötti közúti kapcsolatot jelentette. Ilyen volt a Gyömrői út, valamint a Pestszentlőrincet és Rákoshegyet összekötő út, a mai XVIII. kerületi Semmelweis utcát, amely a XVII.
kerületben nemes egyszerűséggel a Ferihegyi út névre hallgat. Ezek elsősorban a kereskedelmi forgalmat szolgálták. A későbbi évtizedekben egyik helyett sem építettek új utakat, ezért az erre közlekedőknek kerülő útvonalakat kellett a környéken felkutatni. A már az 1940-es években sem feltétlenül elfogadható rutin a későbbiekben is jellemző maradt. Igaz, egy évtizeddel később a pályahosszabbítás miatt újabb útkapcsolatot vágtak át, ezt a Csévéző utca-Bélatelepi út-Baross utca vonallal igyekeztek kiváltani. "A repülőtér nagyarányú fejlesztése és ezzel a második futópálya és az új terminál építése 1977-ben kezdődött meg, ekkor szakadt meg a Vecsést és Ecsert összekötő (3101 jelű) út és helyette Vecsés határában új nyomvonalon épült ki. Vecsési szakasza ma is az Ecseri (út) utca nevet viseli" – számol be a korabeli fejlesztések egyikéről a már említett tanulmány. A térség forgalomtechnikai problémái tehát lépésről lépésre, a reptér fejlesztésével párhuzamosan alakultak ki. Nehéz ügyek "A város központjától 16 km-re létesült repülőtér megközelítésére 1940-1943 között bazaltbeton burkolatú utat (gyorsforgalmi út) építettek, a Pestszentlőrinci szakaszon a személygépkocsik részére 2-szer egysávos 7, 5 méter széles zárt pályát és 2-2 sávos kétirányú szervizutat az üzemek és lakóterület kiszolgálására.