2020. május. 12. 09:02 MTI Élet+Stílus Betiltják a rakpartokon az alkoholfogyasztást Párizsban Tilos lesz Párizsban az alkoholfogyasztás a Szajna-parton és az egyik népszerű piknikező találkozóhelyen, a belvárosi Szent Márton-csatorna partján, ahol több tucat fiatal gyűlt össze hétfőn, a koronavírus-járvány miatt nyolc hétig tartó általános karantén feloldását követő első estén.
Szajna-parti szerelem (La belle équipe) 1936-os francia film Rendező Julien Duvivier Műfaj filmdráma Forgatókönyvíró Julien Duvivier Charles Spaak Főszerepben Jean Gabin Viviane Romance Zene Maurice Yvain Operatőr Jules Krüger Marc Fossard Vágó Marthe Poncin Gyártás Gyártó Ciné Arys Production Ország Franciaország Nyelv francia Játékidő 100 perc Forgalmazás Bemutató Franciaország: 1936. szeptember 17. Magyarország: 1939. március 8. További információk IMDb A Szajna-parti szerelem (La belle équipe) 1936 -ban bemutatott fekete–fehér francia játékfilm Julien Duvivier rendezésében. Magyarországon 1939. március 8-án mutatták be. (Georges Sadoul filmtörténetének magyar fordítása a 305. oldalon Bajtársak címen, de a Függelék-ben az 501. oldalon már szintén Szajna-parti szerelem címen említi. ) Cselekménye [ szerkesztés] Öt párizsi munkanélküli, Jean, Charles (Charlot), Raymond (Tintin), Jacques és egy külföldi, a kiutasítással fenyegetett Mario, nagy nyereményhez jut a lottón. Jean javaslatára a pénzt közösen használják fel.
A Szajna-parti szerelem ben az 1936. évi franciaországi "Népfront időszak optimista áramlatai és a kollektív együttműködés ideáljai nyilvánulnak meg. " – írja Ulrich Gregor és Enno Patalas filmtörténete. – "Duvivier-nek sikerült számos remek szabott típusportré segítségével népi realizmust létrehoznia…", és a forgatókönyv egyenetlenségei mellett is ez a munka a rendező "legélénkebb, legérdekesebb témájú filmje. " Főszereplők [ szerkesztés] Jean Gabin – Jean (Jeannot) Charles Vanel – Charles Billot (Charlot) Raymond Aimos – Raymond (Tintin) Charles Dorat – Jacques Raphaël Médina – Mario Micheline Cheirel – Huguette, Mario menyasszonya Viviane Romance – Gina, Charles felesége Marcelle Géniat – Huguette nagyanyja Források [ szerkesztés] (1939. március 11. ) Szajna-parti szerelem (PDF). Magyar Film 1. évf. (4. szám), 6. o. (Hozzáférés ideje: 2018. október 5. ) Georges Sadoul. A filmművészet története, ford. Szávai Nándor, Budapest: Gondolat Kiadó, 305–306. (1959) Ulrich Gregor, Enno Patalas.
2011. május 11. 11:21 MTI Az art deco előfutárának tartják: a Szajna bal partjának tán legismertebb szállodája a Hotel Lutetia, amelynek szépségére csak történelme vet árnyékot. A II. világháború idején a nácik sasfészke volt, nemrég viszont izraeli tulajdonba került. Az adásvétellel az épület jellegzetesen 20. századi története is újra felizzott. A patinás szálloda krómmal díszített sörözőjében Sancerre bort és osztrigát szolgálnak fel. A hely még őrzi olyan nagyságok emlékfoszlányait, mint Simon de Beauvoir, aki 1940-ben a hotelben írta egyik szerelmeslevelét Jean-Paul Sartre-nak. Azokat az időket azonban elmosta a náci megszállás, a szép épületbe hosszú-hosszú évtizedekre belevésődött a horogkereszt: a világégés alatt a Lutetia a náci tisztek erődítménye volt. Néhány hónapja azonban Alfred Akirov izraeli ingatlanmogul csoportja vette meg 145 millió euróért. Az üzletet sokan a szálloda náci múltjának megváltásaként ünnepelték. A Lutetia - visszafogott luxusa ellenére - mindig is az egyetlen szálloda volt a Szajna bal partján, amely közelébe ért a jobb part ragyogó "nagyasszonyainak", a Ritz Hotelnek vagy a Crillonnak.
Albert Bierstadt: A Kanadai Sziklás-hegység (a Louise-tó) A német–amerikai festő 1889-es festménye számos olyan utazásából származó egyik remekműve, amelyeket Nyugat-Amerika és Kanada tájainak megfestése miatt tett. A festmény részletei szinte olyan élesek, mint egy fényképen, azonban a színek és a kontraszt finom használatával gondosan sikerült megőriznie a lágy, szinte romantikus megjelenést. Thomas Cole: Catskilli táj – kora ősz Ezen a festményen az amerikai művész a Canajoharie and Catskill nevű vasútvonal kiépítése előtti, nyugodt természeti környezetet örökítette meg a Hudson-folyó körül, New York állam északi részén. Gondosan bemutatta a természeti környezet és az emberek kapcsolatát, miközben egy enyhe, kora őszi este szépségét is ábrázolta. Martin Jhonson Heade: Newburyporti mező Martin Jhonson Heade a szokásos témák – mint például a hegyek, erdők és tavak – helyett a szokatlan témák festését részesítette előnyben, így például dagályöblözeteket, tengeri tájakat és trópusi madarak is ábrázolt.
Román Viktor szobrász egyike azoknak a képzőművészeknek, akiket hazájukban kevésbé ismernek, mint Európa egyéb országaiban, pedig nemzetközi sikerei közben sem lett hűtlen szülőföldjéhez, vállalta identitását, amint azt szobrainak adott egy-egy címe is jelzi: A Kárpátok kapuja, Attila szekere stb. 1937-ben született Homoródszentmártonban, tanulmányait a marosvásárhelyi szépművészeti gimnáziumba, majd a bukaresti Nicolae Grigorescu Szépművészeti Főiskolán folytatja. Ennek elvégzése után 1967-ig Bukarestben tevékenykedik, köztéri szobrai ma is állnak, 1967-ben a British Council ösztöndíjával elhagyja Romániát és hat hónapot tölt Londonban, 68-ban Franciaországban telepszik le. Hamarosan bekerül a párizsi művészeti élet élvonalába, egyéni kiállításai, Párizsban és Franciaország más városaiban felállított köztéri szobrai Európa-szerte ismertté teszik a nevét. Mivel szűkebb hazájába, a Székelyföldre nem tér vissza, bár a román képzőművészeti közvélemény számontartja, Erdélyben máig alig ismerik a nevét, Magyarországon még kevésbé.
2011 szeptember 11 10:24 | Írta: TE TUDTAD? EGY KIS TÖRTÉNELEMÓRA Amiről sosem beszélnek: Most volt a pozsonyi csata évfordulója. / 907. július 3-6. / 907-ben egyesült európai haderő gyűlt össze a bécsi medencében (Bécs akkor még nem létezett semmilyen formában). A hadjáratot német-római vezetéssel szervezték meg és az akkori német király rendelete szerint azzal a céllal, hogy "… decretum. Ugros eliminandos esse.. Vita:Pozsonyi csata – Wikipédia. " azaz " elrendeljük, hogy a magyarok kiírtassanak". Ezt a nemes célt extra adag erő koncentrálásával akarták megvalósítani mai szóval élve, "biztosra mentek". Az akkori Európa viszonyai között szinte elképzelhetetlen 100. 000 fő körüli létszámban gyűlt össze a csapásmérő erő. Még a jóval későbbi keresztes hadjáratok idejére sem tudtak ilyen létszámú hadsereget megszervezni. 907 június derekán megindult a támadás, amely három oszlopban nyomult előre a Duna vonalán. A déli parton a 'gyengébb', kb. 40ezres szárny; a Dunán hajókon egy kb. 10-12 ezres inváziós csoport+hadtáp míg az északi parton egy jó 45 ezres főerő az elit.
SZBM: A történészek és a régészek között vita tárgya, hogy a bizonyos 907-es brezalauspurci csata hol zajlott le – egyre kevésbé valószínű, hogy Pozsonynál. Ez időben a legfontosabb pannóniai központ ugyanis Mosaburg volt, amelyet ekkor Arnulf király helytartója, Braszlav herceg (dux) irányított – a csata helyszínének feltehető névadója. Az utolsó temetkezésekben talált nyílhegyek is azt látszanak igazolni, hogy a brezalauspurci csatát, ahol a bajor arisztokrácia és egyházi vezetés színe-java odaveszett, Zalavár környékén vívhatták. 907. július 4. | A pozsonyi csata kezdete. Az Enns folyótól keletre fekvő térség ettől kezdve végleg a magyarok uralma alá került. " SZBM = Szőke Béla Miklós, régész, MTA BTK Régészeti Intézetének munkatársa, a Karoling erődítmény és grófsági központ feltárója Forrás: Magyar Narancs -- Ulrich von Lichtenstein vita 2014. november 3., 07:32 (CET) [ válasz] 2015 nyara - Újabb források bedolgozása [ szerkesztés] Harmat Árpád Péter [ [1]]: A pozsonyi csata (907 július 4-5. ) - cs, 02/12/2015 Tarján M. Tamás: 907. július 4.
(A fantáziátokra bízom ez mit jelenthetett mind egyéni mind közösségi teljesítményben két napnyi öldöklő csata után. ) Az átkelés annyira sikerült, hogy hajnalban az ellenség a felkelő napból záporozó több tízezres nyílfelhőre ébredt majd túlereje ellenére ismét két nap öldöklő ütközet ellenére szó szerint halomra pusztult a Pozsony körüli síkságon. A néhányezer fős túlélő csoport menekülés közben próbált rendeződni de a magyar könnyűlovasság üldözésben is hatékony: Ennsburg váráig meglepően kevesen jutottak el. A pozsonyi csata (907) | tortenelemcikkek.hu. A vár alatti síkon felvonuló magyar haderőre rátört a királyi őrség és tartalék de a színlelt visszavonulással magyar részről a német üldözők csőbe futottak mert a környező erdőkből kitörő magyar lovasság a megforduló főerőkkel őket is legázolta. A német király olyan gyorsan menekült, hogy minden értékét /még a trónszékét is! / hátrahagyta, seregvezéreiből pedig a flottavezetőn kívül mindenki meghalt /grófok, püspökök tucatjai/. A csata következménye, hogy a magyar határ az Enns folyó lett /Ober Enns – innen a meséink 'Óperenciás tengere'/ valamint hogy idegen sereg 130 évig nem mert Magyarország felé fordulni.
Olvasod a képzettség nélküli önjelölt táltos-tudósok turáni fantasztikus könyveit, és ezek hatására egy alternatív valóságban élsz. Ezek a könyvek tipikusan a társadalom műveletlenebb tanulatlanabb - és ezért hiszékenyebb- alsóbb néprétegeket célozzák meg (proletárok azaz szakmunkások és parasztok) Az üres konteón kívűl valami valós érv is előjönne végre a fejecskédből? Van a turáni meséidnek tudományos körökben támogatottsága a nagyvilág egyetemein tudományos köreiben vagy akár Magyarországon? Nincs. De a turáni meséknek még hazai társadalmi támogatottsága sincs, a turanisták túlnyomó többsége alföldi, türk-tudatú kettős identitással rendelkező Kunságból kerül ki. Mi köze van egy latin szöveg szándékos félrefordításának, hazugságnak (PL: hogy a magyarokat állítólag ki akarták irtani) a te konteós elméleteidhez? Mi köze van a pozsonyi csatának a Holokauszthoz vagy akár a Finnugorizmushoz? Kinyit, kinyit, kinyit... [ szerkesztés] "Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található "[kinyit]" hivatkozásra. Pozsonyi csata 907. "