5 tavaszi tápláló hajpakolás, ami tényleg hat
Bizonyos helyeken még zajlanak ezek a vizsgálatok, máshol már az eredmények értékelésénél tartanak. Hol zajlanak ilyen kutatások? Például Hollandiában, de Magyarországon is. Szegeden? Magyarországon Moldvay Judit főorvos asszony foglalkozik ezzel a Korányi Pulmonológiai Intézetben. Vele és Burián Katalinnal együttműködve most megkíséreljük laboratóriumi körülmények között is igazolni a számítógépes vizsgálatok eredményeit, és a csapattal folytatjuk a számítógépes kutatásokat is. Bcg-oltás. A pécsi és a debreceni virológiai intézetben is dolgoznak egy magyar fejlesztésű vakcinán. Elképzelhető, hogy az önök kutatási eredménye alapot ad egy szegedi oltóanyag-fejlesztésnek? Közvetlenül ezt nem tartom valószínűnek. (Borítókép: Virok Dezső)
Ehhez képest viszont úgy tűnik, hogy a mesterlövészfegyver inkább sörétes puska, vagyis nagy a szórása, sok fertőzés ellen is képes védekezni. Mindez felveti azt a lehetőséget is, hogy a különböző fertőzések is hatnak egymásra, ami azt is jelentheti, hogy akár más fertőzések ellen kifejlesztett vakcinák is hatásosak lehetnek a COVID-fertőzéssel szembeni védekezésben. Mondana példát? Ott van az MMR-vakcina, mely a BCG-hez hasonlóan szintén kötelező védőoltás. Három különböző legyengített vírust tartalmaz, a kanyaró, a mumpsz és a rubeola ellen véd. Ám lehetséges, hogy nemcsak ez ellen a három vírus ellen képes hatást kifejteni, hanem akár a Covid-fertőzéssel szemben is. Amikor 100 évvel ezelőtt megalkották a BCG-vakcinát, a tuberkolózisbaktérium legyengített változatát alkalmazták a vakcinában? Nem, annak egy rokonát. Bcg oltás története gyerekeknek. Akkor még nem feltételezhették a kutatók, hogy egyszer a SARS-2-es vírus is megjelenik, s azzal szemben is kifejthet hatást az oltás. Ám ahogy az előbb mondtam, statisztikailag nagy esély van rá, hogy egy oltóanyag nem csak az ellen a kórokozó ellen lehet valamilyen mértékben hatásos, amivel szemben kifejlesztik.
[3] Julijt apai nagyapjáról, Jules Brynerről nevezték el. Háttere az amerikaiak számára egzotikus volt, de úgy döntött, hogy még tovább színesíti: azt állította, hogy mongol leszármazottként, Taidje Khan néven született Szahalinon. A valós részleteket fia, Rock Brynner 1989 -ben kiadott Yul Brynner-életrajza tárta fel. A régebbi lexikonokban a téves adatok szerepelnek. Miután Borisz Brinyer elhagyta a családot, az anya Julijt és lánytestvérét, Verát Harbinba, Kínába vitte, ahol a YMCA iskolájába jártak. 1934 -ben Párizsba költöztek. A második világháború idején – 1941 -től a D-napig – Julij francia nyelvű rádióbemondóként dolgozott az Egyesült Államok Háborús Információs Irodája (United States Office of War Information) számára, amelynek üzeneteit az éteren keresztül közvetítette a németek által megszállva tartott Franciaország lakói felé. Színészi pályája [ szerkesztés] Színészi és modell karrierje húszas évei elején kezdődött. George Platt Lynes meztelenül is fényképezte. Legismertebb és legelismertebb alakítása Mongkut sziámi király szerepe volt A király és én című broadwayi musicalben.
Ezt élete során összesen 4625-ször játszotta el: megjelent az eredeti produkcióban, a későbbi turnéváltozatokban, az 1977 -es és 1985 -ös broadwayi felújításokban. Megjelent a filmváltozatban is, és ezért elnyerte a legjobb férfiszínész Oscar-díját, majd a rövidéletű tévéfilmváltozatban ( Anna és a király), amelyet a CBS vetített 1972 -ben. Brynner egyike volt annak a kilenc embernek, akik a filmes Oscar-díjat és a színházi teljesítményért adományozott Tony-díjat is elnyerték ugyanazért a szerepért. Filmes karrierje 1956 -ban repülőrajtot vett: nem csak A király és én filmváltozatában szerepelt ebben az évben, hanem a Tízparancsolat című filmben is Charlton Hestonnal és az Anasztázia című filmben Ingrid Bergmannal. A 173 cm magas Yul Brynner a Tízparancsolat forgatása előtt annyira tartott attól, hogy Charlton Heston fizikuma elhomályosítja a szereplését, hogy a filmre intenzív súlyemelő gyakorlatokkal készült. Később olyan filmek sztárja volt, mint a bibliai Salamon és Sába királynője ( 1959), A hét mesterlövész ( 1960), a Tarasz Bulba ( 1962), az Arnold, a bajkeverő (1968) és A csodatevő ( 1969).
[13] Időnként Julius Briner, Jules Bryner vagy Youl Bryner néven emlegette magát. [6] Fia, Rock Brynner 1989-es életrajza tisztáz néhány kérdést. [13] Apja, Borisz Julijevics Briner svájci-német és orosz származású bányamérnök és feltaláló volt. A színész nagyapja, Jules Briner svájci állampolgár volt, aki az 1870-es években Vlagyivosztokba költözött, és sikeres import/export céget alapított. [14] Brynner apai nagyanyja, Natalja Joszifovna Kurkutova irkutszki származású volt, és részben burját felmenőkkel rendelkező eurázsiai származású. Brynner anyja, Marousia Dimitrievna (született Blagovidova) az orosz értelmiségből származott, színésznőnek és énekesnek tanult; állítólag orosz roma származású volt. [9] Brynner erős személyes kapcsolatot érzett a roma néppel 1977-ben pedig a Nemzetközi Roma Unió tiszteletbeli elnökévé nevezték ki, és ezt a címet haláláig megőrizte. [15] [16] Boris Briner munkája sok utazást igényelt, és 1923-ban beleszeretett egy színésznőbe, Katya Kornukovába a Moszkvai Művészeti Színházban, majd nem sokkal ezután elhagyta családját.