Magyarország az Anjou királyok és Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején 1. Az Anjou-kor: 1301-ben kihalt az Árpád-ház III. András halálával à 1301-1308 interregnum (uralkodó nélküli állapot) állt fenn. A tartományurak saját jelöltjeiket próbálták trónra juttatni. A trónkövetelők mindegyike az Árpádok női ágából származott: - cseh Vencel, - bajor Ottó - nápolyi Károly Róbert A trónharcok miatt anarchia uralkodott az országban. 1308-ban a délvidéki bárók által támogatott Károly Róbert kezébe került a hatalom. 1. 1 Károly (Róbert) uralkodása (1308-42): Károly Róbert a pápa támogatásával szerezte meg a trónt. Célja a belső rend helyreállítása és az ország megerősítése volt. à 1312-ben a rozgonyi csatában legyőzte a Felvidék legnagyobb tartomány urait Csák Mátét és az Aba nemzetséget. A többiek ellenállását fokozatosan törte meg, Pl. : Borsa Kopasz, Kán László). A király támaszai: - az új feudális nagybirtokosi réteg, Pl. Luxemburgo zsigmond valet express. : Garai, Lackfi, Szécsényi, Báthory, Bánffy, Kanizsai, Drugeth családok) - köznemesség - városok-falvak lakói (szepességi polgárok) - jászok-kunok (kiváltságosok) - királyi haderő 1.
(Lokietek) Kázmérrel 1. 3 I. (Nagy) Lajos uralkodása (1342-82): 1. 3. 1 Külpolitikája: A magyar Anjouk célja a közép európai vezető szerep megszerzése volt à aktív külpolitikát folytattak: - kísérletet a magyar és a nápolyi trón egyesítésére à I. Lajos Öccse, Endre feleségül vette a nápolyi királynőt, Johannát. De: Endrét Johanna megölette à a magyar király 2 hadjáratot indított a Nápolyi Királyság ellen 1347-48 és 1350-52 között. De a pápa és a nápolyiak ellenállása miatt nem tudta megtartani hódításait. 9. évfolyam – Onlinetöri. - sikeres hadjáratokat indított a régi területek visszaszerzéséért Velence ellen. Eredménye: Horv á torsz á g é s Dalm á cia visszaszerz é se - 1358 – Zárai béke - hadjáratok déli irányban: Havasalföld hűséges lesz + Moldva létrehozása Bánságok rendszerének kiépítése (végvárvonal) Hadjáratok a balkáni eretnekek (bogumilok) ellen - 1370 III. Kázmér halála (Erzsébet testvére) után I. Lajos lengyel király lett àlétrejött a magyar-lengyel perszon á luni ó = az országokat csak a király személye köti össze.
– 9-ed: gabona, szőlő 9-edét be kell szolgáltatni. Egységes fellépés a kis- és középnemesek védelmére. Később terményadó lett.
15:33 Hasznos számodra ez a válasz? 5/41 anonim válasza: 61% Bajnai és a válság kezelés ezt akkor meg a komcsik. Én nem vagyok fideszes, de akkoriban még nem voltak anyagi gondjaim, persze akkor is lejtőn voltunk már. 15:36 Hasznos számodra ez a válasz? 6/41 anonim válasza: 79% Az 1998-202 közötti jólétről csak annyit, hogy Antallék a kárpótlással és egyéb hozzá nem értő intézkedésekkel lapátra tették az ország gazdaságát és ha a Bokros csomag nem lett volna - melynek az intézkedései 1998-ra hozták meg az eredményeket -, akkor Fidesz jólét sem lett volna. Tehát az nem a Fidesz-nek, hanem Bokros Lajosnak és Horn Gyulának (aki végülis belement a megszorításokba) köszönhető. Ne csak a vakhit mondassa itt velünk a tutit, hanem legyünk reálisak. Miniszterelnökök a rendszerváltás óta ota viaggi. Ha Bajnai Gordonnak négy éve lett volna (mint ahogy nem volt), akkor ma sokkal jobban állna az ország. 15:43 Hasznos számodra ez a válasz? 7/41 anonim válasza: 28% Ha Bajnai Gordonkának 4 éve lett volna ma már ország sem lenne.. 15:43 Hasznos számodra ez a válasz?
A hároméves átmeneti EU-költségvetés végső esetben történő bevezetését célzó kormányjavaslat kapcsán Orbán Viktor azt mondta, az ilyen nehéz kérdésekben általában a mértéktartó és türelmes álláspont híve. Kérdésre válaszolva kitért arra, hogy egyetértettek abban: az ott élő magyarok miatt különösen fontosnak érzik Románia uniós csatlakozását. Lényegesnek nevezte, hogy az európai alkotmányos szerződésben szerepel egy passzus, amely a határon túli magyarok európai szinten való jogérvényesítését segítené elő. Magyarországnak – mint mondta – ezért is érdeke, hogy az alkotmányt minél hamarabb befogadja az európai jogrend. Az MTI érdeklődésére, hogy az ötös körben zajló megbeszélést miért folytatta hármasban Horn Gyulánál Boross Péter és Orbán Viktor, a Fidesz elnöke azt mondta, Horn Gyula meghívta őket egy kávéra, "Boross Péter pedig elfogadta, így kerültünk ide ketten". Magyarország eddigi miniszterelnökei | tortenelemcikkek.hu. Boross Péter azt mondta, a megbeszélésen az Európai Unióval kapcsolatos alapvető kérdéskörben kialakult egy olyan egyetértés, amit egyszer már deklarálni kellett.
A legnépszerűbb köztársasági elnök mindenképpen Göncz Árpád volt, aki bár elvhű liberális politikus volt, sosem csak az SZDSZ-esek elnöke akart lenni. Ő egy egész ország "Árpi bácsija" volt, nyugodjon csöndesen. Miniszterelnökök a rendszerváltás ota. Azóta sem sikerült ilyen elnököt állítani az ország élére. Sólyom még lehetett volna ilyen, ha megtartja a Fidesz, mert ő is kemény lett volna a sajátjaival szemben is (és egy egész nemzetet képviselt volna), de persze ahogy kormányra kerültek, már nem kértek a szolgálataiból és odaültették a hazug bohóc Snitt Pálgium doktort bólogatójánosnak, mert tudták, hogy bár Fideszes, de őket sem kímélné Sólyom bácsi (arra jó is volt, hogy Gyurcsánynak kemény pofonokot osszon, de Orbán a finom kritikát sem tűri)... :-( Egy szó mint száz, valójában Göncz Árpád volt nemcsak a legnépszerűbb, de az egyetlen méltó köztársasági elnök is a rendszerváltás óta! Miniszterelnökök tekintetében, bár sok fenntartásom van vele szemben, mégis talán Antall Józsefet mondanám. Ha nem is volt mindenben népszerű és tévedett is sok dologban, mégis méltó vezetője volt az országnak, akinek volt tekintélye is.
A találkozót a miniszterelnök kezdeményezte június 20-án a parlamentben a rendszerváltás óta eltelt időszak kormányfőivel, Boross Péterrel, Horn Gyulával, Orbán Viktorral és Medgyessy Péterrel. A korábbi hírekkel ellentétben valamennyi meghívott megjelent a találkozón, amely fél 4-kor véget is ért. Jó hangulatúnak, sikeresnek és eredményesnek minősítette Orbán Viktor a rendszerváltás utáni miniszterelnökök pénteki budapesti megbeszélését. A Fidesz elnöke az MTI-nek azt mondta, szerencsés, ha összehangolják munkájukat a magyar érdek sikeres képviselete érdekében, hiszen mindannyiuknak vannak kapcsolatai, nemzetközi tisztségei. Ez ma megtörtént – mondta, és kijelentette: volt értelme a találkozónak, megtisztelve érezték magukat, hogy a miniszterelnök kíváncsi volt a véleményükre. Gyurcsány székétől már megszabadult Orbán. Orbán Viktor kiemelte: szükséges, hogy beszélni és tárgyalni tudjon a jelenlegi kormányfő a volt miniszterelnökökkel, hiszen olyan válaszokat kell adni a nyitott európai kérdésekre, amelyek megfelelnek a magyar emberek érdekének.
A megosztott első hely mögött szintén lényegében holtverseny alakult ki Bajnai, illetve Orbán első kormányzása megítélésében, az ő teljesítményüket átlagosan 2, 79 illetve 2, 76 pontra értékelte a lakosság. Tőlük alig lemaradva Medgyessy és Boross következik, újra – statisztikai értelemben – holtversenyben, átlagosan 2, 70 és 2, 65 pontra értékelve munkájukat. A rendszerváltás utáni miniszterelnökök megítélése | CIVILHETES. Az utolsó helyen is igen szoros az állás Gyurcsány és Orbán jelenlegi kormányzása között, előbbi átlagosan 2, 39, utóbbi 2, 35 pontot kapott. Ami tehát minden rangsor esetén egyértelmű, hogy a Gyurcsány- és a második Orbán-kormányzás tetszik a legkevésbé a magyaroknak. Ezek az eredmények arra is utalnak, hogy a kilencvenes éveket ma egy kicsit boldogabb évtizedként látjuk a miniszterelnökök munkáin keresztül, mint a következő évtizedet. Fideszesek is csalódottabbak most Az értékeléseket a válaszadók pártpreferenciája szerint vizsgálva különösen figyelemre méltó Orbán Viktor első és második kormányzásának megítélése saját pártja tábora szerint, ugyanis tízből nyolc FIDESZ-KDNP szavazó tartotta jónak Orbán első kormányzását, a második ciklust pedig már csak tízből hatan.
Természetes, hogy kormányfők találkozása számtalan témát és érdeket hordozhat. Nyilván így volt ez a témánkul választott, történelminek titulált néhány napos találkozón is. Az izraeli miniszterelnök a visegrádi négyek kormányfőinek esedékes találkozójára is hivatalos volt. Izraelnek a leglényegesebb tétel a biztonság stratégiai koncepciója. Nem vitatható módon fontos az üzlet, a gazdasági kapcsolatok, a Magyarországon élő, arányaiban jelentős számú zsidó vallású emberek élethelyzete, politikai adottságai is. Mindezt 2015 óta fölülírja Európa állapota és végtelen biztonsági kitettsége, amely a Közel-Keletről nézve, az ottani védelmi szisztémát gyakorló szemnek katasztrofális. Az izraeli fél tájékozódott olyanoktól – visegrádi négyek –, akik nem a brüsszeli kottából játszanak. Miért? Mert Európa sorsa alapvetően határozza meg a világ jövőjét, rövid távon Izrael biztonságát is. Miért most? Miniszterelnökök a rendszerváltás óta ota antenna. Mert talán még nem késő visszafordítani irreverzibilisnek tűnő folyamatokat Európa inváziójában. A diplomáciában hosszúnak minősülő itt tartózkodás legfontosabb jellemzője az aggódás, és nem a máskor jellemző kioktatás megjelenítése volt.
Ennek ellenére míg Antall és Bajnai munkájával csak kissé többen elégedetlenek, mint elégedettek (-4% és -8%), addig Orbán első kormányzásának és Medgyessy miniszterelnökségének egyenlege már valamivel rosszabb (-13% és -16%), őket pedig Boross megítélése (-24%) követi. A sort Gyurcsány és Orbán jelenlegi miniszterelnöksége zárja, akiknek kormányfői teljesítményét már 35 és 39 százalékponttal többen értékelik rossznak, mint jónak. Antall is Horn mellett A Tárki az értékelések átlagpontszámát is megnézte. Szembetűnő, hogy a rendszerváltás óta egyetlen kormányfő munkáját sem osztályozták a válaszadók a közepesnél jobbnak. A sorrend hasonló a korábbiakhoz, ami kicsit módosítja, az az, hogy az átlag tartalmazza azokat is, akik 3-as osztályzattal fejezték ki véleményüket, így ebben az összevetésben a közkedvelt "közepes" minősítés is szerepet játszik, ami gyakran a közömbös szavazók válaszát jelenti. Az iskolai osztályzatok átlaga alapján a legjobb minősítést Antall és Horn kapta, egyaránt átlagosan 2, 89 ponttal.