Ilyen közelről és ennyire részletesen most láthatjuk először a híres festményt. Az amszterdami Rijksmuseum hétfőn tette közzé honlapján azt a Rembrandt Éjjeli őrjárat című festményényől készült fotót, mely állításuk szerint "minden műalkotás legrészletesebb fényképe", írja az AP. Nagy érdeklődés várható, különösen amiatt, hogy a múzeum a koronavírus-járvány miatt zárva tart, teszi hozzá a lap. A 717 gigapixeles fotón a nézők ráközelíthetnek Frans Banninck Cocq kapitányra és láthatják, hogyan helyezte a 17. Index - Kultúr - A pigmentek is látszanak Rembrandt festményének virtuális változatán. századi festő a legapróbb fehér pontokat a szemébe, hogy életre keltse a festmény főszereplőjét. A fényképen jól kivehetők a pupillákon az idő múlásával megjelenő apró repedések is. A fotó a legapróbb részletek bemutatásán túl a kutatóknak abban is segít, hogy helyreállítsák a több mint két éve restaurálás alatt álló festményt, és felmérjék az idő múlásával járó öregedési folyamatot. Az Éjjeli őrjárat ot a tervek szerint két hét múlva távolítják el fakeretéből, és egy újra helyezik, hogy megszüntessék a fodrozódást, mely akkor keletkezett a képen, amikor azt egy ideiglenes galériában helyezték el, miközben a Rijksmuseumban 2003-2013 között jelentős felújításokat végeztek.
Az Éjjeli őrjárat (Schutters van wijk II onder leiding van kapitein Frans Banninck Cocq) Rembrandt leghíresebb festménye, a művészettörténet egyik legtöbbet elemzett műve, melynek részletei ma is a titokzatosság homályába burkolóznak. A festmény jelenleg a amszterdami Rijksmuseum legnagyobb termében függ, olyan nagy (363×437 cm), hogy elfoglalja az egész hátsó falat, pedig egyes darabokat már levágtak róla. Vitathatatlanul ez a múzeum egyik leghatásosabb festménye. Története [ szerkesztés] A megrendelést valószínűleg 1639-ben, vagy 1640-ben kapta Rembrandt a Frans Banning-Cocq által vezetett lövészegylettől. Más festők – többek között Nicolas Elias és Joachim von Sandrart – is megbízást kaptak a Polgárőrség Háza Amstel-folyóra néző termének díszítésére. Rembrandt Éjjeli őrjárat című festményének titkai - Közel és távol utazás. [1] Rembrandt számos rajzvázlatot is készített műve elkezdése előtt. Az egyiken ez olvasható: "A Polgárőrség Házának nagytermében elhelyezendő festmény vázlata, amely azt ábrázolja, amint az ifjabbik Purmerlandt báró (Frans Banning-Cocq), a Polgárőrség kapitánya, parancsot ad hadnagyának, Vlaerdingen (Willem van Rytenburch) lovagnak, hogy vonultassa ki századát. "
A 12 fős restaurátorcsoport tavaly júliusban kezdett el dolgozni a külön ehhez a munkához létrehozott hét négyzetméteres üvegkamrában. A koronavírus-járvány alatt életbelépett távolságtartási szabályok miatt azonban az eredeti munkatervet nem tudják tartani. Az eredeti terv szerint a munka második fázisa 2020 nyarán kezdődött volna. Mivel ez nem lehetséges, 2021 elejére csúsztatták el. Rembrandt Éjjeli őrjárat című festménye felnagyítva is látható – Klasszik Rádió 92.1. Az üvegkamrában zajló munka rendjét a biztonsági szabályok szerint határozták meg, tehát egyszerre legfeljebb két ember dolgozhat a festmény restaurálásán a kis helyiségben. A restaurátorok a karantén miatt néhány hét szünetet is tartottak, munkájukat szerdán kezdték el ismét. A Rijksmuseum várhatóan június 1-jén nyit ki újra, de a napi látogatószámot a megszokott tízezer helyett kétezer főben maximálják, hogy eleget tudjanak tenni a fizikai távolságtartás követelményének. Az Éjjeli őrjárat Rembrandt van Rijn (1606-1669) egyik leghíresebb alkotása. A festő az 1640-es években kapott megbízást arra, hogy bemutassa a Frans Banning Cocq kapitány vezette amszterdami polgárőrséget.
6. A festményt mindössze egyetlen egyszer adták el, amikor Rembrandtól 1600 guldenért megvásárolta a megrendelő csapat. Mivel a milícia önkormányzati intézmény volt, így a kép Amszterdam város tulajdona. Jelenlegi értéke felbecsülhetetlen. 7. Rembrandt saját magát is rácsempészte a képre, igaz, nagyon visszafogottan mindössze az egyik szemét látjuk. Banning Cocq alakjától balra, fent kukkant ki egy bajuszos férfi válla fölött. 8. A fény egy fiatal nő alakját is megvilágítja az előtérben látható két alak, Frans Banninck Cocq kapitány és Wilhelm van Ruytenburch főhadnagy mellett. Ő nem valós személy, hanem a milícia védelmezője. Az övére akasztott csirkének pedig a lábai a lényegesek, ezek ugyanis a muskétások címerére utalnak. Kis fricska a festőtől, hogy nem egy nemesebb madár karmait használta a célra. Enyhítendő a dolog élét, valószínűleg saját felesége, Saskia arcmását kölcsönözte az éteri lénynek. A milícia védőszellemét jelképező nőalakot Rembrandt Saskiáról mintázta (Fotó/Forrás: wikipedia) 9.
A restaurálási projekt részeként nemrég ultranagy felbontású digitális fotót készítettek a világhírű festményről, mely a múzeum szerint a műalkotásról valaha készült legrészletesebb felvétel. A fotó megtekinthető a múzeum weboldalán. Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:
5 cm magas és 454. 5 cm széles lett. Ezzel elveszett két szereplő a kép bal szélén, illetve a két fő alak pont középre került. A festmény végül 1885-ben került végleges helyére, a Rijks Múzeum külön erre a célra épített termébe. Rob Erdmannt, a múzeum vezető tudósát bízták meg a levágott részek rekonstruálásával. Erdmannak három kiindulóponja volt: a festmény megmaradt része, Gerrit Lundensnek a teljes műről a 17. században készített másolata, ahol még látszott a vágás előtti állapot – és a mesterséges intelligencia. Frans Banninck Cocq kapitány (a festmény középső alakja) minden bizonnyal elégedett volt a végeredménnyel, mivel a képet a családi albumába is bemásoltatta. Sőt, feltehetően ő rendelte meg Gerrit Lundens-től a festmény kisebb másolatát, amely a londoni National Gallery tulajdona, jelenleg ez is a Rijks Múzeumban látható. "Nincs abban semmi rossz, ha egy művész újraalkotja ( a hiányzó darabokat) a kisebb másolatok alapján, de ebben az esetben ennek a művésznek a kézjegye is megjelenne. "
Fotó: REMKO DE WAAL/AFP Az Éjjeli őrség kalandos története így egy újabb színes részlettel egészült ki, mivel nem a 300 évvel ezelőtti rongálás volt az egyetlen sajnálatos esemény, amin keresztülment: Hollandia náci megszállása alatt egy bunkerben hevert, kétszer estek neki vandálok késsel (1911-ben és 1975-ben), míg 1990-ben egy pszichiátriáról elszökött beteg savval öntötte le a Rijksmuseum egy egész termét elfoglaló festményt. Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Kard és kasza (Krónikás írás/Szemtanúság) Szerző Wass Albert Ország Amerikai Egyesült Államok Nyelv magyar Műfaj regény Kiadás Kiadó Amerikai Magyar Szépmíves Czéh Kiadás dátuma 1974 1. kötet, 1976 2. Kard és kasza – Wikipédia. kötet Média típusa könyv Oldalak száma 857 ISBN 973-800-284-2 (2001) A Kard és kasza Wass Albert 1976 -ban írt regénye, mely A Nagy Könyv szavazásán a 68. legnépszerűbb magyar regénynek bizonyult. A századfordulót és főleg Trianont követően a magyar epikának az a vonulata, amely számot vetett a magyar sorskérdésekkel, illetve vállalkozott a "hol tévesztettünk utat? " lelkiismeret-vizsgálatára, vissza-visszatért Erdély etnikai arculata megváltozásának problémájához. Ez a látszatra demográfiai-nemzetiségi kérdéskör etikai problémává sűrűsödött az írók tollán, hiszen rendre fölvetődött az erdélyi birtokos osztály felelőssége: miért tűrte, sőt mi okból segítette, hogy a jóval olcsóbb munkaerőt képező román parasztság foglalja el a magyar földművesek helyét, melynek következtében néhány évszázad alatt a bevándorolt román ajkú népesség Erdély nagy területein többségbe került.
Ha az elfogultság útját járva gonoszat cselekszünk, az ördög belénk költözik és a lelkünket szorongatja. Ha a megértés útját választjuk s azt csináljuk, ami helyes és jó, akkor a mennyország békessége van bennünk, s mindegy, hogy mi történik, ezt a belső békességet nem veheti el tőlünk senki. 122. oldal, 2. kötet Az ember lelke olyan, mint a gyémánt, amit csiszolni kell hosszú időn keresztül, míg teljes fénye és szépsége kitisztul. Kinek ami hibája van, annak a hibának a kijavítása miatt vissza kell jönnie a földre újra meg újra. 117. kötet Ha egyszer azt mondod, hogy ekkor meg ekkor ott leszel valahol, és mégsem vagy ott, akkor csak egy mentséged lehet. Valami szörnyűséges dolog történt és elpusztultál. Mert, ha még élsz, csak egy kicsikét is, akkor is hírt adsz valamiképpen, hogy miért nem lehetsz ott, ahol várnak reád. Mert az emberi élet legdrágább kincse az idő, nem lehet pótolni semmivel. Kard és kasza könyv. S aki másokat várakoztat, az időt lop el tőlük. Ha csak pénzt lop el másoktól, azt jóváteheti.
A feszesebb szerkezetű, valóban regény kompozíciójú rész is teljességérzetet kelt, de immár nem a történelmi sors teljességéét, hanem az emberi sorsét, hiszen fölvonultatja a mezőségi társadalom minden képviselőjét, jellemző rétegét és alakját: az arisztokratát, a hivatalnokot, a román pópát, a zsidó kereskedőt, az egyszerű embereket, románokat és magyarokat. Kard és kasza - Szemtanúság (A) - A legújabb könyvek 28-30%. E kötet cselekményének középpontjában Erőss Miklós gróf áll, akinek sorsát gyermekkorától az 1950-es években a románok börtönében elszenvedett haláláig követi nyomon Wass Albert - személyes formába sűrítve a kisebbségtörténelmet. (Legeza Ilona) Wass Albert KIADÓ ERDÉLYI SZALON-IAT KIADÓ NYELV MAGYAR SZERZŐ WASS ALBERT KÖTÉSTÍPUS KEMÉNYTÁBLÁS OLDALSZÁM 439 Vélemények Erről a termékről még nem érkezett vélemény. Mások ezeket vásárolták
A századfordulót és főleg Trianont követően a magyar epikának az a vonulata, amely számot vetett a magyar sorskérdésekkel, illetve vállalkozott a "hol tévesztettünk utat? " lelkiismeret-vizsgálatára, vissza-visszatért Erdély etnikai arculata megváltozásának problémájához. Ez a látszatra demográfiai-nemzetiségi kérdéskör etikai problémává sűrűsödött az írók tollán, hiszen rendre fölvetődött az erdélyi birtokos osztály felelőssége: miért tűrte, sőt mi okból segítette, hogy a jóval olcsóbb munkaerőt képező román parasztság foglalja el a magyar földművesek helyét, melynek következtében néhány évszázad alatt a bevándorolt román ajkú népesség Erdély nagy területein többségbe került. KARD ÉS KASZA - SZEMTANÚSÁG - REGÉNYEK. A magyar lakosság szórványosodása a legdrámaibb módon a Mezőségben ment végbe - ennek a problémakomplexumnak és tájnak a történelmi tablóját, hatalmas etikai-emberi freskóját alkotta meg Wass Albert. A kétkötetes regény két mezőségi falu: Bölényes és Miklósdomb (azaz Vasasszentgothárd és Cege) kora középkortól az 1950-es évek második feléig terjedő krónikája.
Kétféle ember van ezen a világon, (... ) az egyik karddal farag világot magának, a másik ekével. De a karddal faragott világot egy másik kard ledöntheti, s újjáfaraghatja nagyon is gyorsan. Maradandót csupán az eke farag. I. kötet, 88. oldal Legyetek egy szándék, egy közös akarat, egy közös cselekedet, akárcsak a régi időkben. Mert amiképpen ti cselekedtek egymással, azonképpen cselekszik az Úr is tiveletek. Az ember szava nem szél, ami jön és elmegy. (... ) Amit az ember mond, az úgy is kell legyen. Nem csuda ez, hanem becsület. 1. kötet Ha őseink is elszaladtak volna, valahányszor nehéz idők jöttek, ma üres lenne ez az ország. 2. kötet Aki haragot visel a szívében, bárki ellen is, az vesse ki onnan, mert a szívben rejtőzködő harag megmérgezi a lelket, meg a testet. A papok azt próbálják elhitetni az emberrel, hogy a pokol meg a mennyország az valahol a túlvilágon van, valami ismeretlen helyen, (... ) pedig bolondság ez, bolondság bizony. A pokol is, meg a mennyország is itt van bennünk, életünk minden napjában.