A versek csökkentik a szorongást és a stresszt, éppen ezért költészeti "gyógyszertárat" nyitottunk arra az időszakra, amíg tart a járvány. A mai napra Szabó Magda Hinni című versét ajánljuk. A múlt héten elindítottuk Versterápia nevű rovatunkat, amelyben olyan verseket osztunk meg veletek, amik kapaszkodót jelenthetnek ebben az időszakban. Mert bár a koronavírust nem lehet versekkel gyógyítani, a félelmeink megértésében, a szorongásunk kezelésében segíthet az irodalom. Elsőként Reményik Sándor Egyszer talán majd mégis vége lesz című versét ajánlottuk nektek, amelyben az a vágy és remény jelenik meg, hogy az élet a nehéz időszakok után vissza tud térni a rendes kerékvágásba. A hétvégére Oravecz Imre játékos versét választottuk, amelyben az évszakok beköltöznek a szobába. A mai nap üzenete Szabó Magda egyik sokat idézett verséből származik: "Hinni szeretnék a kimondott szóban". Szabó Magda nagyon népszerű szerző, ugyanakkor sokan csak a regényeit ismerik, pedig a pályája versekkel indult és költői életműve is jelentős.
Szabó Magda: Hinni Hinni szeretnék a kimondott szóban, Hinni az emlékekben, egy régi fotóban. Hinni szeretnék egy darabka kőben, Egy száraz faágban, vagy épp zöldelőben. Hinni szeretnék a könyv betűiben, A madarak dalában, a tiszta levegőben, Hinni a szóban, a segítő kézben, Hinni szeretném, hogy van miben hinnem. Szabó Magda (Debrecen, 1917. október 5. – Kerepes, 2007. november 19. ) Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító.
Hinni... Hinni szeretnék a kimondott szóban, Hinni az emlékekben, egy régi fotóban. Hinni szeretnék egy darabka kőben, Egy száraz faágban, vagy épp zöldelőben. Hinni szeretnék a könyv betűiben, A madarak dalában, a tiszta levegőben, Hinni a szóban, a segítő kézben, Hinni szeretném, hogy van miben hinnem. Szabó Magda: Hinni Kihímeztem és összevarrtam párnának, majd egy kis csipkét tettem még rá. Februárt is elkezdtem hímezni, de fotót még nem készítettem róla... A minták befejezésére is van már ötletem, talán majd legközelebb mutatom is:). Nagyon szép, mosolygós hétvégét kívánok Mindenkinek!
– Ismét raktárvásárt hirdet a Líra Az olvasás szerelmesei bőségesen feltölthetik a könyvespolcaikat, a májusra tervezett raktárvásáron már akár 100 forintért is beszerezhetünk újabb köteteket. Milyen inspirációkat és nehézségeket jelentett a családi háttér, és merre vezet Fülöp saját útja? – Ez is kiderül fiatal zenészeket bemutató portrésorozatunk legújabb részében. A Petőfi Kulturális Ügynökség 2022-ben több, irodalmilag jelentős, kiemelt évfordulóhoz kapcsolódóan ünnepli a magyar irodalmat. Nagy Lóránt áprilisban a Hegedűs a háztetőn Percsikjeként, majd a La Mancha lovagja Don Quijotéjaként tér vissza a Budapesti Operettszínház színpadára. hírlevél A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében Legolvasottabb Klasszikus A magas férfihang története Ma már rendszeresen hallgathatjuk neves kontratenorok koncertjeit, és a barokk operajátszást sem tudnánk elképzelni nélkülük. Történeti áttekintésünk során annak járunk utána, hogyan alakult ki a magas hangon éneklő férfiak szerepköre, és kik adták még elő ezeket a zeneműveket.
Ön itt van NMHH Médiatanács Közzétéve: 2021. december 14. Az Országgyűlés a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának elnökévé választotta Dr. Koltay Andrást. A parlament új tagot is választott a testületbe, Dr. Bartóki-Gönczy Balázs személyében. Dr. Justice Security | Őrzés-védelem | Justisec.hu. Koltay András (jobb), a Médiatanács új elnöke és Dr. Bartóki-Gönczy Balázs (bal), a Médiatanács új tagja leteszik az esküt december 14-én a parlamentben. │Fotó: MTI Koltay Andrást a miniszterelnök javaslatára Áder János köztársasági elnök december 4-én nevezte ki az NMHH elnökévé, ezzel a Médiatanács elnökjelöltjévé vált. A képviselők a parlament mai ülésén 134 igen, 5 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett választották meg a Médiatanács elnökének. Megbízatása 9 évre szól. Koltay András 2018-tól a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektora volt, jelenleg is az NKE egyetemi tanára, emellett oktat a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen is. Legfőbb kutatási területei a szólásszabadság, a médiajog és a személyiségi jogok kérdéseihez kapcsolódnak.
E címmel szervezett előadást és beszélgetést a Nemzetközi és Európai Szakkollégium Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos és Bartóki-Gönczy Balázs egyetemi docens, a Világűrjog és Politikai Kutatóműhely vezetője részvételével. Az esemény Bartóki-Gönczy Balázs előadásával kezdődött. Ebben szó esett a műholdak szerepéről a meteorológiában, navigációs rendszerekben, klímaváltozás kapcsán, katasztrófavédelemben, mezőgazdaságban. Majd részletes képet kaphattak a résztvevők az űrpolitika több évtizedes történetéről a szovjet-amerikai verseny kezdetétől a 2020-as amerikai paradigmaváltáson – amikortól is immár a magánszektor is markáns szereplőjévé vált az űriparnak –, a Mars-misszión, a kínaiak belépésén át egészen az orosz-ukrán háború kitöréséig. Már 2014-től exporttilalom lépett életbe a tengerentúlon az orosz hightech termékekre, és e szankciók súlyosbodtak. Bartok gonczy balázs. Ez nehéz helyzetbe hozhatja az orosz űripart, hangzott el, és szóba került az is, hogy Kína immár saját navigációs rendszert fejlesztett és az oroszokkal közös űrállomás létrehozásáról írtak alá megállapodást tavaly – kérdés, hogy a forráshiány nyomán miképpen alakul majd e projekt sorsa.
Mi a helyzet a műholdakkal? A SpaceX a Starlink projektben 42 ezer műholdat szeretne pályára állítani, ezeket jelenleg hatvanasával küldik fel a Falconokkal, de a Starshippel már négyszázat is képesek lesznek egy úttal elindítani. Sárhegyi István szerint ez is a világűrjog szabályozási hiányosságaira mutat rá, a SpaceX-nek elég volt egy nemzeti szerv, az amerikai Szövetségi Légügyi Hatóság engedélye ahhoz, hogy tömegesen lője fel az eszközeit. Az ENSZ elsősorban a geostacionárius pályán szabályozza a frekvenciákat, ez egy korlátozottan hozzáférhető természeti erőforrás. Elon Musk viszont alacsony Föld körüli pályára küldi a Starlinket, itt pedig szinte szabadrablás típusú működés van. Magyar műhold Több alkalommal is beszámoltunk a magyar űrszektor sikereiről, például a hazai fejlesztésű pikoműholdakról. A CarpathiaSat a tervek szerint 2024-ben felbocsát és üzemeltetni kezd egy "nagy", kommunikációs adatátvitelre is képes műholdat. Bartóki-gönczy balázs. Sárhegyi Istvánt erről is kérdeztük, aki megerősítette a 2024-es céldátumot, kifejtve, hogy egy geostacionárius műholdat építünk, ezek mindig egy adott terület felett vannak, mozognak a Földdel együtt, a súlyuk akár több tonna is lehet.