OAB-kérés a területi kamarákhoz A továbbképzési szabályzat október 29-től hatályos módosítása megteremtette annak a lehetőségét, hogy a kamarák 2019. szeptember 1-je és december 31-e között kreditszerzésre jogosító képzési eseményt szervezzenek. Ezzel kapcsolatban számos bejelentés érkezett, a bejelentett képzések nyilvántartása a MÜK "Továbbképzés" menüpontján keresztül érhető el. A bejelentésekkel kapcsolatos formális határozatot a szabályzattal összhangban a bizottság 2020. első negyedévében hozza meg. A bizottság arra kéri a területi kamarákat, hogy a jövő év elején küldjék meg számukra a 2019-ben megtartott képzések listáját annak érdekében, hogy valamennyi képzés kamaránként egy határozatban legyen nyilvántartásba vehető. Ügyvédi továbbképzési rendszer. Az éves továbbképzési program december 15-ig közzéteendő Számos kérdés irányult a továbbképzési szabályzat 3. 11. pontjában szereplő éves továbbképzési programra, amelyet a területi kamaráknak 2019. december 15-ig kell közzétenniük a honlapjukon. Az OAB tagjai vállalták, hogy a program tartalmával kapcsolatos javaslataikat november végéig kidolgozzák és megküldik a kamarák részére.
2021 tavaszán a Magyar Ügyvédi Kamara elnökség meghatározta az első három kötelező képzési eseményt, amelyet valamennyi továbbképzésre kötelezettnek el kell végezni az öt éves továbbképzési időszak alatt. Az alábbiakban összefoglaltuk a kötelező képzési eseményekkel kapcsolatos legfontosabb információkat. Az ügyvédi tevékenységet folytatók továbbképzési kötelezettségéről szóló 18/2018. (XI. 26. ) MÜK szabályzat (továbbképzési szabályzat) 2. 7. Építési jog | Bővült a szakmai továbbképzés rendszere - avagy visszatérés a múlthoz. pontja értelmében a MÜK elnöksége konkrétan meghatározott tárgykörben előírhatja valamennyi továbbképzésre kötelezett számára, hogy az általuk szabadon megválasztott időpontban ingyenesen és elektronikus formában igénybe vehető, a továbbképzésre kötelezettek számára az ügyvédi tevékenység gyakorlásának módjától, formájától és jellegétől függetlenül hasznos képzési eseményen vegyenek részt. Ezeket a képzési eseményeket a továbbképzési szabályzat kötelező képzési eseményként nevesíti. A kötelező képzési eseményen megszerzendő kreditek aránya egy továbbképzési időszakban nem haladhatja meg a minimálisan megszerzendő kreditpontok negyedét, azaz összesen 20 kreditpontot.
Nagy gond lesz élőszavas rendezvényeken a résztvevőket manuálisan be-ki regisztrálni. Dr. Havasi Dezső példaként említette saját területi kamarai esetüket, amikor is a közelmúltban dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsa bíró előadásán Győrben 280 ügyvéd vett részt. Elektronikus ügyintézés | Magyar Ügyvédi Kamara. Internetes regisztráció és QR kódos beléptető szoftver, vagy hasonló korszerű eszközök nélkül a pontos és hiteles regisztrálási procedúra a jövőben szinte kivihetetlen lesz - tette hozzá.
Köztudott ügyvédi körökben: a Magyar Ügyvédi Kamarának (MÜK) törvényi kötelezettsége az ügyvédek számára kötelezővé tett szakmai továbbképzés megszervezése és annak 2020. január 1-jétől beindítása. Az előkészületekre szánt idő viszonylag rövid volt. Létrejött az ügyekért felelős, választott tagokból álló Oktatási és Akkreditációs Bizottság (OAB), amelynek sok kezdeti nehéz szervezési, valamint személyi problémát is át kellet vészelnie, illetve meg kellett oldania. Létrejött a MÜK továbképzési szabályzata is, amit menetközben már módosítani is kényszerültek. Az élesbe fordulás előtt még egy személyes tájékoztatót szervezett a területi kamarák elnökei és oktatási biztosai részére Kecskeméten az OAB 2019. november 19-én, a Bács Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara vendéglátásában. A rendezvényen az ország húsz területi kamarájából hat kamarai elnök és mintegy negyven, főként a területi kamarák továbbképzési ügyekkel megbízott ügyvéd-tagja vett rész. A megbeszélés elsődleges célja a területi kamarák képviselőinek átfogó tájékoztatása volt a 2020. január 1-jén induló kötelező továbbképzéssel kapcsolatos előkészítő munka eddigi eredményeiről, illetve az előkészítésben résztvevők előtt álló feladatokról.
Figyelt kérdés Egy érdekes kérdést kaptam és nem tudok rá válaszolni. Remélek tudtok egy jó ötletet adni. Kb. 80m2-es padlást kellene szigetelni leterített ásványgyapottal (már meg van véve, szóval ez nem változhat), több rétegben, fedéssel, kb 30cm-es vastagságban. A födém pontos rétegrendje nem ismert, de az alapvetőbb összetevők a következők (bentről kifelé): - nádas vakolat - deszka - gerenda - deszka - valamilyen poros cucc (homok talán, de nem tudták megmondani) Én azt javasoltam, hogy fel kell szedni a port, de ez nem megoldható teljesen, mert van, ahol arra fekszik a fedélszék, illetve egyéb tetőt tartó elemek. A por elvileg száraz, de a padláson milyen lenne?! :D A hőszigetelés alá elvileg párazáró fólia kerül, míg a szigetelés tetejére páraáteresztő. Szerintem nagy esély van arra, hogy a lakótérből esetlegesen feljutó nedvesség a fólia alatt átáztatja a port és a teljes födémet. A Stukatúr födémnek mi az előnye és mi a hátránya?. Mit lenne érdemes kezdeni vele? 1/1 anonim válasza: "Mit lenne érdemes kezdeni vele? " Amit leírtál az a helyes rétegrend.
Tehát induljunk ki abból, hogy a fal közeléből távolítsuk el a lehető legtöbb nedvességet. A drénezés erre jó megoldás, körben elvezeti a felesleges nedvességet. Így a falba is jóval kevesebb víz szivároghat és az aljzat is szárazabb lesz. Fontos a tetőről lefolyó víz összegyűjtés és elvezetése is, ne tudjon a fal közelébe csapadék kerülni. A szárazabb fal jobb hőszigetelő, mint a vizes, a fal megfelelő szárazon tartásával a hővesztesége is csökken. Az aljzatnál ki lehet próbálni, mennyire "párologtat", mennyi víz megy rajta keresztül. Régi trükk, a padló - jelen esetben szerelőbeton - felületére több helyen terítsen kb. Apróhirdetés Ingyen – Adok-veszek,Ingatlan,Autó,Állás,Bútor. 1 nm felületű, ép fóliát legalább 1-2 hétig. Ezután a fóliát felhajtva láthatóvá válik, mennyire lett nedves alatta. Ha semmi nem változik, akkor elvileg kicsi, vagy semmi a kipárolgása, bátrabban lehet a megoldások között választani. Viszont ha benedvesedik a nejlon alatt, akkor semmiképp nem szabad vízszigetelni, mert a megrekedő nedvesség a falak felé indul meg. A linkek között van olyan megoldás, hogy a padló és a fal nem találkozik egymással, közöttük páraáteresztő réteg van, szellőzni tud a beltér felé.
A padláson - födém felett - lépésálló hőszigetelést érdemes teríteni, ami lehet üveg, vagy kőzetgyapot és EPS is. Érdemes két rétegben teríteni, hogy az illesztések fedjék egymást, ne legyen hőhidast. A jó hőszigetelés érdekében minimum 20 cm szigetelést kellene felrakni, de inkább többet. Ezt a réteget deszkával, vagy OSB lappal lehet borítani, hogy járható legyen a padlás. Betonréteg fafödémen | Tóth és Erdélyi építésziroda. Ezek is le lettek már írva, érdemes visszaolvasni, mert lehet még párnafás és szárazpadlós megoldást is készíteni. Falak. Én békén hagynám egyelőre. Lehetőleg legyen minden feltétel adott, hogy a lehető legszárazabb maradjon (drénezés, ereszcsatorna, esetleg fal mellett kívülről kavicságy), de mindenképp ki kell tapasztalni, hogyan viselkedik használat közben. Lehet, 1-2 év múlva lesz pénz leszigetelni a falakat az alap felől és akkor könnyebb hőszigetelést készíteni rá, vagy lesz pénz olyan hőszigetelésre, ami illik a vályoghoz. Nem ismerik a házat, tapasztalják ki először. Lehet, szárítóvakolatot kell majd hőszigetelés helyett rakni rá, most még nem tudni.
Úgy 2 hónapunk van arra, hogy költözhetővé tegyük az épületet! Nem írtál semmit a párazáró és a hőtükörre! Azt fel lehet tenni abban a sorrendben, ahogy írtam, vagy fel szabad tenni? A külső hőszigetelést akkor módosítjuk. Még mire, azt nem tudom. Valószínűleg kőzetgyapotra, bár csábító az a nádszigetelés is amit 1 másik linkben küldtél! A drénezést megcsináljuk a fal hőszigetelése előtt. A Falakat meg + 1 méter magasságig lélegző vakolattal látnánk el. Így már jó lehet a kivitelezés? Még 1x köszönöm a linkeket! Üdv: Gábor Most megyek és megcsináljuk a vízszerelést! Üdv Gábor! Megértem a problémákat, de ennek hatására nem szeretnék olyat tanácsolni, ami később gondot okozhat. Az aljzatnál nem az a gond, hogy nem oldható meg a víz és hőszigetelése, hanem az aljzat alatt megrekedő földpára, nedvesség elindul a falak felé és erőteljes nedvesedést, felázást okozhat. A régi világban, amikor ezek a házak épültek, más elvárások, más igények és erre való megoldások léteztek, amik összességükben működtek.