40-14. 00: Vajna Károly, fegyintézeti igazgató, a kutató és az író Lőrincz József PhD, címzetes egyetemi tanár, ELTE ÁJK Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék 14. 00-14. 20: Tauffer Emil, avagy a börtönügy elméletben és gyakorlatban Bencze Béla, bv. alezredes, bv. tanácsos, a Baranyai Megyei Büntetés-végrehajtási intézet parancsnokhelyettese 14. 20-14. 50: Vita
2022. 02. 07. Balázs Gergő és Kajtár Gábor évek óta nyerő párost alkotnak az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. A kettős interjúban elmondják, hogyan figyeltek fel egymásra, mit jelent a tehetséggondozás a diák és a mentor számára, milyen egyéni személyiségvonások állnak a sikeres együttműködés mögött, és hogyan alakul a kapcsolat az évek során. Kiderül: ha egy diák, aki az egyetemi évekből a lehető legtöbbet akarja kihozni, találkozik egy oktatóval, akinek a tehetséggondozás jelenti a legnagyobb kihívást és örömöt is, akkor nem állhatja útjukat semmi. Balázs Gergő egyetemi tanulmányait végigkísérik a hallgatói tudományos életben és a nemzetközi perbeszédversenyeken elért eredmények. Tagja volt az ELTE ÁJK perbeszédcsapatának, amely 2018-ban a Washington D. C. -ben megrendezett Philip C. Jessup Nemzetközi Jogi Perbeszédversenyen több mint 120 egyetem közül megnyerte az összevont felperesi és alperesi beadványokért járó abszolút első helyet. Ezért az eredményért Trócsányi László igazságügyi miniszter elismerő oklevelet adományozott a csapat számára.
Felkészítő tanárként évek óta segíti a kari OTDK-munkát, diákjai rendre a legkiválóbbak közt végeznek az országos döntőben. A minőségi felsőoktatás érdekében kifejtett tevékenysége elismeréseként 2019-ben az Országos Tudományos Diákköri Tanács Mestertanár Aranyérmet adományozott neki. Az interjút az ELTE ÁJK honlapján olvashatja el.
Forrás: ELTE ÁJK
Csapatban első helyezést ért el és a legjobb szónok díját is hazavihette a Nemzetközi Magánjogi és Európai Gazdasági Jogi Tanszék 2019-es Émile Noël európai uniós kereskedelmi jogi perbeszédversenyén is. Dolgozataival két alkalommal is első helyezést ért el az Országos Tudományos Diákköri Konferencia Nemzetközi Jogi Tagozatában. 2021-ben az ÁJK két másik hallgatójával együtt elnyerte az Országos Tudományos Diákköri Tanács Pro Scientia Aranyérmét, amely a hallgatói évek alatt nyújtott egyéni, tudományos összteljesítményt díjazza, sőt megkapta Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa különdíját is. Magáénak tudhatja az ELTE ÁJK Hajnóczy-díját a Nemzetközi és EU Közjogi TDK titkáraként végzett diákköri tevékenysége elismeréseként. Kutatási tervével a 2019/2020-as tanévben elnyerte az ÚNKP támogatását, elkészült munkáját a bírálók a legkiválóbbak közé választották. Az évek során számos publikációja jelent meg, és több számottévő előadást is tartott. Kajtár Gábor 2008 óta tanít a Nemzetközi Jogi Tanszéken, 2014-ben elnyerte az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete által alapított Pro Dissertatione Iuridica Excellentissima Díjat, amelyet az intézet kutatóiból álló bíráló bizottság doktori dolgozata alapján ítélt neki.
rendszeres bizottságok által elkészített országos törvénytervezeteket (1791-1795, 1828-1830), azaz operátumokat, valamint azok vármegyei véleményezését (1831-1832) vizsgálta. A konferencia programja elérhető Tanszékünk honlapján. A konferenciáról hosszabb beszámoló a Jogtörténeti Szemlében lesz olvasható.
Az Országos Kéktúra Keszthelytől Nagyvázsonyig, míg a Balaton-felvidéki Kéktúra Pétfürdőtől Badacsonyig, zömében a magyar tenger panorámájával kísér minket. A 105 kilométer hosszú, mintegy 2300 méter szintemelkedésű túraútvonal tetszőleges irányban teljesíthető gyalog vagy épp kerékpárral bármely irányban, teljesítésének igazolása az útvonalra kihelyezett bélyegzőkkel lehetséges. Kiinduló, vagy éppen célpontja a pétfürdői MÁV állomás. Az útvonal érinti Litért, Balatonalmádit, kanyarog a Csere-hegyen, majd Alsóörs, Csopak és Balatonfüred érintésével a Hajagos-völgy és a Hideg-hegy után Szentantalfán, Kővágóörsön és Salföldön áthaladva éri el a badacsonyi Hajóállomást. TúraBázis - Balaton-felvidéki kéktúra mozgalom/program leírása. cember 31-ig 1140 fő teljesítette a 10 érintőpontos útvonalat. A Balaton-felvidék több nevezetes helyét is érintő túramozgalom jubileuma kapcsán 2021-ben megújul a nyomvonal teljes jelzésfestése. Az eddigi igazolóhelyek mellé további öt új bélyegződoboz is kihelyezésre került, így már 16 bélyegzést kell összegyűjteni. 1. Pétfürdő MÁV állomás: A doboz az állomással szemben lévő kétágú villanyoszlopon van.
Már csak a panoráma miatt is érdemes felmenni, a Balatonra és a tanúhegyekre is nagyszerű kilátás nyílik. Kilátás a várból, háttérben a Szent-György hegy Salföld Ábrahámhegytől 3 km-re északra található ez a kis falu, ahol a Salföldi Majorba érdemes ellátogatni. A majorságot 1997-ben alakították ki, ahol az őshonos magyar háziállatfajtákat mutatják be: rackajuhot, mangalicát, bivalyt, szürkemarhát, pásztorkutyákat. A gyerekek számára állatsimogató és interaktív hangos táblák, játszóterek is rendelkezésre állnak. A majorságban rengeteg ősi magyar állat látható Szentbékkálla A Káli-medence egy kis falva, ahol a híres kőtenger található. A Szentbékkállai-kőtenger a Káli-medence legértékesebb geológiai kincse. Létrejötte a hajdani vulkanikus utóműködésnek köszönhető, amelynek hatására a feltörő hévizes források a Pannon-tenger lerakódott fehér homokját cementálták, így jött létre a ma is látható kemény, szilícium-dioxid kőzetanyag. Balaton-felvidéki Kéktúra pecsételőhelyek. Káptalantóti A Tóti-hegy "alján" lévő faluban egy vasárnapi programra hívnám fel a figyelmet: Liliomkert termelői piac.
századi, azaz Árpád-kori lehet. A rom körül találtak egy XI. századi, egyenes pengéjű kardot, amelyet ma a Magyar Nemzeti Múzeumban őriznek. Eleinte királyi udvarnokok lakták a környező falut, amely 1341-től a veszprémi püspökség fennhatósága alá kerül. Egyhajós, egyenes szentélyzáródású, bejárata a nyugati részén állott, ahol a leírások szerint kegyúri karzat is állott két tartópilléren. Boglári Túrázók: Balaton-Felvidéki Kéktúra. Utóbbiak nyomaira nem nagyon leltünk. 1531-ben török támadás érte a falut, amely elnéptelenedett, temploma romossá vált, de később újra települt, és a templomot is helyrehozták. Békefi leírása szerint 1876-ban már romos. A romtól visszatértünk a Szentbékálla felé menő útra, mesebeli házak között. A kocsma teraszán újabb félórás pihi, frissülés a kékkútnál.. :) A jelzés innen a velétei palotaromhoz vezet, ahonnan meredek, akácok övezte ösvényen ereszkedtünk vissza a faluba. A kálváriasor mellett értünk ki a kőtengerhez. Valaha az itteni intenzív vulkáni tevékenységet követően feltörő kovasavak, hévizek a laza homoküledékeket összecementálták, amit a szél, a csapadék, az erózió tovább formázott.
11 / 13 Észszerűnek tűnhet, hogy nyáron, a vakáció ideje alatt, frissítő strandolással egybekötve járjuk be az utat, de az év ezen szakában kell talán a legtöbb hátráltató tényezőre felkészülnünk. A környék és egyben a Balaton-felvidéki Kéktúra ösvényein, dűlőútjain több napsütötte részen kell átkelnünk, mint árnyékot adó erdőben, ezért egy forró nyári nap alkalmával tett kirándulás könnyen végződhet napszúrással, napégéssel. A százkilométeres út során kevés a természetes vízvételezési lehetőség, ezért mindig vigyünk magunkkal megfelelő mennyiségű folyadékot. Ne feledkezzünk meg a kullancs- és rovarriasztó készítményekről sem. Túránk sikerének másik sarkalatos pontja a szállás. Amennyiben több nap alatt, vándorolva szeretnénk bejárni a kék utat, készüljünk fel a balatoni árakra. Természetesen alternatíva lehet a sátrazás és a konzervturizmus, de valljuk meg, egy nagy hőségben lenyomott túranap után jelentős csábereje van egy fogadónak, ahol a fáradtság kipihenéséhez minden dolog rendelkezésre áll.
Egy 40 literes hátizsákkal vágtam neki a nem túl hosszú útnak, amelyet négy nap alatt, kis kitérőkkel, kényelmesen akartam bejárni. A holmim a két másfél literes vizespalackkal együtt is mindössze 5 kilót nyomott, ehhez jött még a nyakba akasztott fényképezőgép, amelyről út közben kiderült, hogy nem is olyan elhanyagolható teher. Az első bélyegző Pétfürdőn Hétfő reggel indultam Pétfürdőről, a Balaton-felvidéki kéktúra kiinduló-, vagy ha úgy tetszik, végpontjáról. A túramozgalom kiírói szabadkezet adnak a táv szakaszolásával, a teljesítés idejével és a menetiránnyal kapcsolatban, én pedig úgy gondoltam, hogy a túra megkoronázása mégiscsak a vízparti rész, vagyis Badacsony lesz. Miután leszálltam a vonatról Pétfürdőn, rögtön el is készült az első pecsétlenyomat, ami szimbolikusan is jelezte, hogy megkezdődött a négynapos kaland. Elhagytam a település utcáit, és máris a Balaton felé vettem az irányt. A kék jelek a Péti-hegy árvalányhajas oldalába vezettek, ahonnan pompás kilátás nyílik Pétfürdőre és a Bakonyra, pontosabban a Tési-fennsíkra.
Akácos, molyhos tölgyes, majd feketefenyő-erdők váltogatták egymást Királyszentistván határában, ahol a fehér dolomitsziklák is újra a felszínre bukkannak, jellegzetessé téve a tájat. Királyszentistván nagy múltú, mindössze ötszáz fős település. Határában zajlott 997-ben a történelmi jelentőségű csata, ahol István fejedelem legyőzte az ellene lázadó pogány Koppányt. Ennek az eseménynek az emlékét őrzi a falu neve is. Királyszentistván, ahol István fejedelem legyőzte az ellene lázadó Koppányt Ezen a környéken – főleg Litér felé – jól látszódik a dolomitra jellemző kopárosodás, talajerózió folyamata. Az erdészetek ezt szárazságot és vékony termőtalajt tűrő fafajokkal igyekeznek ellensúlyozni. Ilyen például a már említett feketefenyő és az akác, ezek a Balaton-felvidéken szinte mindenhol megtalálhatók, még ott is, ahol a talajt vulkanikus kőzet borítja. Litér felé haladva az eddig megismert növények mellett először tűntek fel a tájra jellemző, bolyhos lombú, sárga cserszömörcések is. Érkezés Litér fölé Miután a Litér bélyegzőjét is beszereztem, a településtől a Bendola-patak mentén vezető dzsungelben próbáltam követni az utat.
8 / 13 A badacsonyi vulkán és a Gulács az Öreg-hegyi szőlőktől nézve Fotó: Gulyás Attila Mély dűlőutakon kanyarogva értünk le a Kerek-szigetnek nevezett sík területre. Átkeltünk rajta, majd rácsatlakoztunk arra az aszfaltcsíkra, amelyen több mint három kilométert trappoltunk a végső úti célunkig, a Kéktúra végét jelentő Badacsony vasútállomásig. Itt került rá az igazolólapomra az utolsó pecsét, lezárva ezzel a 4 napos és 100 km-es túrámat, amihez útközben Attila is csatlakozott. A kék jelzések viszont még nem értek véget, a Balaton part felé, a közeli hajóállomásra vezettek. A Balaton-felvidéki Kéktúra itt visz le minket először és utoljára a tópartra, ami a hosszú út igazi megkoronázásának számít. Ráadásul Badacsonyon minden jót megtalálunk, amit a Balaton nyújthat, így egyfajta révbeérésnek is beillett a gyaloglásunk befejezése. 9 / 13 Az utolsó bélyegző a badacsonyi vasútállomásnál Fotó: Lánczi Péter Mi az i-re a pontot strandolással, lángosozással és fröccsözéssel tettük fel. Számomra ez a minivándorút igazi beteljesülése volt, aminek a végére teljesen új színben láttam a Balaton-felvidéket.