Ez történt most, az első, 283 ezer euró értékű bankgarancia-részlettel, ami április elején jár le. Bolla Tibor, a BKV vezérigazgatója a Telexnek elmondta, bíznak abban, hogy a helyzet megjavul, hiszen a Metrovagonmasnak a tudomása szerint van pénze, csak nem tudja utalni. Ha mégsem oldódik meg a helyzet, a BKV folyamatosan le fogja hívni a lejáró részleteket, és külön számlán elhelyezi őket. A BKV is megérzi az orosz szankciókat: az orosz fél nem tudja meghosszabbítani a 3-as metrókocsik garanciáját - Portfolio.hu. A vezérigazgató a további alkatrész-utánpótlás kapcsán még hozzátette, hogy idén ebből biztosan nem lehet még probléma (hiszen a felújítás miatt amúgy is kevesebb kocsi közlekedik), jövőre viszont már probléma lehet a helyzetből, ha az addig nem oldódik meg. Címlapkép: MTI Fotó/Máthé Zoltán
- sorra nyerik a... Feljelentés alapján nyomozás zajlik a Budapesti Közlekedési Központ online jegyértékesítési rendszerének botrányos bevezetése ügyében. "Feljelentés alapján a Készenléti Rendőrség Nemzeti... 2013-ban merült fel az a kormányzati terv, miszerint több múzeum Városligetbe költöztetésével kulturális-szabadidős élményparkot hoznának létre ott. 3 as metró felújítás vége. A Magyar Urbanisztikai Társaság, a Levegő Munkacsoport... Az uniós csalásellenes hivatal, az OLAF a magyar hatóságokhoz fordult 2015-ben, mert visszaélésgyanús ügyeket talált az uniós pénzeket is felhasználó belvárosi projektnél. Az OLAF-hoz korábban...
2017 november 3 3-as metró felújítás előtt egy nappal. - YouTube
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt nem tud utalni az orosz metrókocsik gyártója – ezt lépte meg a Bkv Propeller - 22. 03. 25 14:30 Belföld Az orosz cégnek problémája támadt a lejáró bankgaranciák meghosszabbításával. 3-as metro felújítás. Az M3-as metró vonalán közlekedő egyik orosz gyártmányú szerelvény megérkezik a Göncz Árpád térnél lévő megállójába, a már felújított északi pályaszakaszon. A fővárosi M3-as metróvonal rekonstrukciója 2017. november 6-án kezdődött.
Vagy egyszerűen túl fiatalok ehhez? És aztán bekövetkezett a csoda. Egy olyan osztályba tértem be, ahol Ady Endre költészete került a terítékre. A költővel való ismerkedés során arra kértem a tizenegyedikeseket, hogy ki-ki hozzon egy olyan verset, ami neki tetszik. Lapozgassanak a verseskötetben, és válasszanak olyan verseket, amelyek szerintük szépek, amelyek megszólítják őket, amelyek egy kicsit róluk is szólnak. A tapasztalatom azt súgta, hogy sok-sok szerelmes verset fogunk aznap hallani, elvétve egy pár ugar-verset és új-verset. De nem ez történt. Huszonnégy vers a halálról szólt. Huszonnégy a huszonnyolcból. Úgy hangzottak el ezek a versek, mint akik tényleg teljesítették a házi feladattal járó kötelességüket, kiválasztották, elhozták és felolvasták azt, ami szerintük szép. És róluk szól. Tizenhétévesen a felnőtteket meghazudtoló komolysággal olvastak a halálról. Huszonnégyen a huszonnyolcból. Ezen a decemberi órán nem kellett fegyelmezéssel tölteni az időt, nem osztottak meg semmilyen kalandot közben, nem jutott eszükbe, hogy kikérezzenek óráról, vagy bosszantsák egymást.
A következőképpen interpretálta a verset egy ötéves kislány. Szó szerint idézem: "Ez a vers a halálról szól. Ha meghalunk, sírba tesznek minket, de a lelkünk a mennyországba kerül. " Polla anyukája elmondta, hogy a gyerekeket szerinte ebben a korban már erősen foglalkoztatja a halál gondolata. Kétség sem merült fel benne azzal kapcsolatban, hogy jó-e ilyen témájú verset hallania egy óvodás kislánynak, örömmel olvasta fel neki a verset. A másik tesztalanyom, Bálint anyukája másképpen vélekedett: "Szülőként azt gondolom, elég nyomasztó gondolatokat ébreszt ez a vers. Szomorú, hogy nincs valami megnyugtató válasz-szerűség a végén. Egyébként is ebben az életkorban kezdi őket foglalkoztatni az elmúlás és halál gondolata, kezd kialakulni a hozzátartozók elvesztésétől való félelem. Ezt már Bálinton is észrevesszük. Úgy gondolom, hazudni nem kell, tudnia kell, hogy egyszer mindannyian elmegyünk. Nem szabad viszont hagyni azt sem, hogy ez a félelem eluralkodjon rajtuk. Ez a vers nem az érzelmi feszültség enyhítését, levezetését, sokkal inkább a serkentését segíti, s akinek nincsenek ilyen félelmei, annak talán pont ezzel fészkeli be magát a gondolataiba.
Csak olvastak egymás után. Egyikük arcán legördült egy könnycsepp, miközben a verset olvasta. Nem volt véletlen, hogy ezeket a verseket választották, nem volt véletlen, hogy a halál-versek kerültek elő, hogy a legnagyobb tisztelettel olvasták fel őket, hiszen nem sokkal azelőtt egy barátot veszítettek el. Így sikerült a tragédiáról a versek nyelvén beszélni, miközben patakokban hullott szememből a könny. Megtapasztalni a diákokkal együtt, mekkora hatalma van a költészetnek, nagyon felemelő érzés volt. Megmutatni emberi mivoltunk – decemberben – őszinte volt. Megosztani a félelmet, bátorság volt. Felajánlani a segítséget, ha szükségük van rá, részemről nem csupán kötelesség volt. A legutolsó vers ezen az órán a Karácsony című volt, ezzel vigasztaltak. Engem. És szívből jövő öleléssel, és uzsonnás dobozból előkerülő mézeskaláccsal. Bebizonyították, mekkora hatalma van a költészetnek. Kiemelt képünk illusztráció: Shutterstock Depresszió – gyermekkorban is lehetséges!
Arra gondoltam, hasznosabb lenne igazi gyerekeken tesztelni ezeket a verseket, hiszen ezek a versek nem nekem, nem a felnőtteknek szólnak. Hiába kezdeném el elemezgetni a képeket, a vissza-visszatérő motívumokat, vagy azt, hogy hogyan szólal meg a versek beszélője az egyes szövegekben. Kit érdekel? Megkértem a nagynémémet, olvasson fel két verset a cserfes, hiperaktív keresztlányomnak, az öt éves Pollának, figyelje a reakciókat, és kérdezze meg, mit gondol, mennyire tetszik neki a két szöveg. Az egyik teszt-vers, a Mi lesz a hóval című volt: Mi lesz a hóval anya, mi lesz a macimmal, hogyha meghalok, velem jöhet vagy egy másik kislánnyal alszik, és a biciklim majd nélkülem gurul tovább, és zöld lesz vagy átfestik, ha már nem kell nekem, és öreg leszek, mint a tata vagy még gyerek, és mi lesz a hóval, az is hullik tovább, és kik hógolyóznak az utcán, ha én nem leszek, és tényleg nem leszek, vagy leszek valahol, és hol lesz az a valahol, ahol nem leszek, és miért halok meg, ha olyan jó játszani veletek.
A Milyen madár valódi, közös olvasásélmény, versélmény lehet a gyermeknek és a szülőnek. Ha már óvodás korban minőségi, komoly verseket is megismernek a gyerekek, talán könnyebben, ösztönösebben kifejlődhet majd bennünk az olvasás, a versek szeretete. KÜLLEM: 10 MÉLYSÉG, SÚLY: 9 HUMOR: 8 ÉLMÉNY: 9 ELALVÁSHOZ: 6
Jött a halál, hogy elsöpörjön minket A föld szinéről, jött a döghalál, Reánk lehelte rothadó lelkéből Azt sátándühhel a gonosz király. Tombolt a vész irtóztató erővel A végitélet végórájaként, És ím mi élünk még és nem halánk meg, Csak meghajoltunk, de el nem törénk! Él a magyar még, áll a hon, s hol egykor Olyan halotti volt a hosszu csend, Minő zajt üt most ott a harcoló kard! Minden csengése egy világra cseng! Oh népem, eddig önmagad se tudtad, Hogy létezel, s most tudja a világ: Utósó voltál, s íme a legelsők, Most még ők is bámulva néznek rád. Melyik magyar nem szégyenlé előbb hogy Sors átkából magyarnak született? S melyik nem büszke most reá, hogy isten Kegyelméből e nemzet tagja lett? Méltóbb vagy a legdrágább koszorúra, Mint bárki más, méltóbb vagy igazán; Oh hol keressek, hol lelek virágot, Dicső fejedre illőt, szent hazám? De béfejezve nincsen még a munka, Amelyet néked béfejezni kell. Csak félig van még a csomó elvágva, Mit szét kell vágnod kardod élivel. Majd akkor illet a koszorú téged, Ha e munkát végkép bevégezéd, S akkor nem én foglak megkoszorúzni, Hanem az egész nagy emberiség!