Felavatták Szent László király mellszobrát Hódmezővásárhelyen. A Kenéz Heka Etelka adománya, a Szentháromság templom előkertjében kapott helyet. Szent László elkötelezett katolikus királyként, kemény törvényei és államszervezése által, egy évezreden keresztül biztosította országunk fennmaradását, hazánk helyét a keresztény Európában. Komoly örökséget hagyott hátra, országépítő tevékenysége, értékrendje követendő példaként szolgálhat valamennyiünk számára – hangsúlyozta Kószó Péter, Hódmezővásárhely alpolgármester Szent László király mellszobrának avatásán. Az alkotást Kenéz Heka Etelka mecénás adományozta. A szobor Lantos Györgyi és Máté István közös alkotása, amelyet Bíró László katolikus tábori püspök szentelt fel és áldott meg. – Szent László az örökélet távlatában élő ember volt. Nem egy horizontális gondolkodású, lefele néző ember volt, hanem a horizont fölé emelte tekintetét. Hódmezővásárhely, Lantos Györgyi művésznőtől ezt a Szent László tekintetet kapja meg. Egy olyan világban élünk, ahol a föntöt elfelejtik.
Tamás József szentbeszédében arra kérte a jelenlevőket, legyenek hűségesek őseink szent hitéhez, nemzetünk gyökeréhez. "Vegyetek példát Szent István királyunktól, aki országát és népét kereszténnyé tette, ő testesítette meg a történelem folyamán legelőször a keresztény királyok eszményképét, ő volt az első olyan király, aki szentté tudott lenni, és népének olyan atyja, akit azóta is tisztelettel és szeretettel vesznek körül és szentként tiszteltnek" – mondotta a főpap, aki négy nagy emberi bűnt – kevélység, kapzsiság, hazugság és erkölcstelenség – sorolt fel, amelyek a mi életünket, keresztény értékeinket próbálják tönkretenni. A szentmise végén Pál Ferenc kézdiszentléleki plébános házigazdaként mondott köszönetet mindazoknak, akik hozzájárultak a szentmise megszervezéséhez és lebonyolításához. Áldás után az ünnepi szentmise a magyar és a székely himnusz eléneklésével ért véget. Délután három órától a nyeregben Szent István-napi ünnepség kezdődött, amelynek során a kőszínpadon előadták Az államalapítástól Szent László haláláig című bábelőadást, amelyet néptáncfesztivál és hagyományőrző délután követett.
Továbbra is azt képviseljük, hogy a városnak a főterén nem uralkodást szimbolizáló üzenetek kell megfogalmazódjanak, hanem a közösségek mindegyike meg kell találja magát. Mi ehhez tartjuk magunkat javaslatainkkal" – mondta az ügyvezető elnök. Hozzátette: "Az elmúlt harminc évben már többször alakították át ezt a főteret, és ez sosem volt végleges. Biztos vagyok benne, hogy eljön egy olyan időszak, amikor az a szemlélet lesz a domináns, amit mi is képviselünk, és újra lehet rendezni a tereket immár úgy, hogy mindenki magáénak érezhesse. Bármit tettek az elmúlt száz évben, a főtér meghatározó eleme maradt számunkra a Szent László templom, a kommunisták sem tudták elhúzni, lerombolni, ha úgy tetszik, ezen a műemlék templomon keresztül jelen vagyunk a főtéren. Nyilván ezt köztéri alkotásban is szeretnénk elérni, akár egyházi személyiségek, akár történelmi személyiségeink kapcsán is. Lesz jó pillanat erre, és még a mi időnkben. "
Megvédte a magyarokat a nomád népek pusztításától. Bár pontosan tudjuk, hogy Felvidéken és Székelyföldön azért maradt meg több Szent László-emlék, mert az ország többi részén a törökök leromboltak, földig égettek számtalan templomot, mégis arányaihoz mérten Székelyföldön azért van a legtöbb Szent László-emlék, mert mi, székelyek hű katonái voltunk a határvédő lovagkirálynak, és a mai napig is hiszünk legendás élete útmutatásainak. Hisszük a Szent László-pénzek legendáját, hisszük az általa fakasztott források csodatevő erejét. Pontosan tudjuk, hogy a Képes krónika egyik, a szent királlyal kapcsolatos iniciáléjának kucsmás alakja székely hadvezér, sőt, azt is tudjuk, hogy Grigore Ureche moldvai krónikaíró is írt a székelyek élén vívott, tatárok feletti győzelméről. Tehát méltán vagyunk büszkék királyunkra. Székelyföldön belül, Háromszéken Bibarcfalva, Gelence, Gidófalva, Kilyén, Kökös, a kézdiszentléleki Perkő tetején álló kápolna, Sepsibesenyő, Szacsva őrzi kisebb-nagyobb mértékben falfestményeit, emlékképeit a nagy királynak" – hangsúlyozta a megyei tanács elnöke.
A korhű talapzatot a Műemlékek Országos Bizottságának Kolozsvárt tartózkodó műépítésze, Lux Kálmán készítette. Itt állt 1961-ig, amikor a tér átépítése során a Diákművelődési Ház építésekor a Farkas utcai református templom elé költöztették. Ekkor talapzatáról a magyar feliratot eltüntették, s helyébe a prágai eredeti szövegét vésték, amiből viszont már nem derül ki, hogy a prágai szobor másolata. A szobrot a kolozsváriak, a Mátyás királyéhoz viszonyított kis mérete miatt, tréfásan Gyurica-szobornak is nevezték. [1] További másolatok [ szerkesztés] Ma Budapesten a szobornak több másolata ismert. Egyik köztéren felállított példánya a Halászbástya lépcsősorának alján található. Egy másik az Epreskertben, a Magyar Képzőművészeti Egyetem intézetének parkjában látható. Belső térben a Magyar Nemzeti Múzeumban és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen is látható egy-egy példány. Magyarországon vidéken Szegeden áll e nevezetes szobor másolata, mivel az első világháború után a kolozsvári egyetem Szegedre költözött.
Mit gondolsz, mi az, amitől jobb lehetne? Kapcsolódó top 10 keresés és márka E-mail értesítőt is kérek: Újraindított aukciók is:
A Térszínházat 1969-ben alapította, azóta igazgató-rendezője. A Térszínház alkotó dramaturgiai munkáját jelzik az önálló fejlesztésű színjátékok (Néró, a véreskezű császár), színpadi adaptációi (Csokonai: Békaegér harc, Esterházy: Kis Magyar Pornográfia), saját átdolgozású drámák (Weöres: A holdbéli csónakos, az 1506-ból való Winkler-kódex devóciós passiója, a Mária siralom), az újrateremtett, hagyományos népszínházi formák (Magyarföldi szentek) és az új népszínházi nyitott színi formák (dramatikus játszóházak). Jászai mari díjas színészek. Dramaturgiai, színjátszó-módszertani és művészetpedagógiai tanulmányai jelentek meg szakmai folyóiratokban (Nyelvünk és Kultúránk, Drámapedagógiai Magazin), versei és egyéb szépirodalmi írásai periodikákban (Alföld, Magyar Fórum, Magyar Napló, Pannon Tükör, Napjain). Verseskötetei Pattogzik a szó zománca (2013), valamint Szélcsatornában (2015) címmel jelentek meg. Művészeti tevékenységét 1987-ben Radnóti-díjjal, 2000-ben "A Népművelésért" díjjal, 2003-ban Magyar Művészetért díjjal és 2019-ben Jászai Mari-díjjal jutalmazták.
1 kapcsolódó hír Bevezető szöveg megjelenítése Opciók Király Levente 85 éves Ma ünnepli 85. A Jászai Mari-díjas színésznőnek több abortusza is volt, végül ezért nem lehetett gyereke. születésnapját Király Levente, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész. Király Levente Budapesten, 1937. március 6-án Kőnig Antal és Hangyál Terézia gyermekeként látta meg a napvilágot. A Színház- és Filmművészeti Főiskolát 1959-ben végezte el, a diploma…
Jó lenne, ha mindenki tudná, ki volt a nő, aki dühöngve gyűlölt és tombolva szeretett. Akinek az előadásaira akkor ültek be az emberek, ha szerettek volna lenyűgöződn i. Aki csak azt szerette, akitől tudott tanulni valamit. Aki a régi Nemzeti épületének maradványaiból építtetett magának sírhelyet a Kerepesi temetőben, és gyakran megpihent saját síremléke előtt. Ő volt Jászai Mari, aki épp 172 évvel ezelőtt hunyt el. Sztrókot kapott Szombathy Gyula. Nyitókép: Országos Széchényi Könyvtár
Hiányzik a színház az életéből azóta, hogy a Vidám Színpadtól távoznia kellett, ezért szeretné, ha visszatérne az életébe – mondta Straub Dezső a Spirit FM adásában. A Jászai Mari-díjas színésznek azt követően kellett távoznia a Vidám Színpadtól, hogy annak korábbi tulajdonosa, Böröndi Tamás koronavírus-fertőzésben meghalt. A színész néhány hónapja az Indexnek nyilatkozott az ügy hátteréről. Később közölte, hogy Budapesti Bulvár Színház néven egy új színházat tervez alapítani, amelybe megpróbálja átmenteni a régi Vidám Színpad szellemiségét, de ennek megvalósítása még várat magára. A Spirit FM adásában most arról kérdezték, hogy miként készül a 70. Két évvel ezelőtt hunyt el Kovács Zsuzsa - Blikk. születésnapjára, amely április 2-án lesz. Nem szeretnék nehéz dolgokról beszélni. Mostanában elég nehéz háttere van ugye az életemnek – ismerte el a színész, hozzátéve: szeretne változtatni "színháztalansági állapotán", de ehhez még olyan emberekkel kellene egyeztetnie, akik "döntőképesek". Vírus, háború, választás [... ] Igazándiból nincs kivel, mert senki nem merészel ezekben az állapotokban döntéseket hozni, elköteleződni – fogalmazott Straub Dezső, hozzátéve: bízik abban, hogy "lesz ebből még valami".
Forrás: Facebook, Színház Online, Origo, Bors
2Olyan zsigeri kapcsolatunk van, amit 43 éve semmi nem tudott megszakítani, és halálunkig ez így is lesz. Amikor Sándor feleségül vett, a nők között nemzeti gyász tört ki. Rengeteg szerelmes levelet kapott, de nálunk sohasem volt féltékenység" – árulta el felesége. Budapest, 1970. augusztus 6. A Rózsa Sándor című film forgatása. A képen: Oszter Sándor Rózsa Sándor szerepében. MTI Fotó: Lajos György Oszter Sándor szenvedélyes vadász volt, hobbijáról úgy fogalmazott: "Sokan írtak már erről a tevékenységről, egyebek mellett Kittenberger Kálmán vagy Széchenyi Zsigmond. Utóbbi azt mondja, a vadászatban a legszebb az erdő zúgása. Számomra attól idilli, hogy beleolvadhatok a természetbe, és olyan dolgokat tapasztalhatok az erdőben, amit turistaként sosem tudnék. Sokszor kimegyek vadászni, és órákig elnézegetem a vaddisznókat, az őzeket, a szarvasokat. Nem lövök. Fantasztikus látni az állatvilág hierarchiáját, azt, ahogyan alá-fölé rendeltségben élnek és viselkednek a vadak. Némely ember tanulhatna tőlük" – vélekedett a színész.