A Pulszky család a századfordulón adja el Gross Jenő ügyvédnek, aki viszont jobbára Budapesten tartózkodik. Tőle 1943-ban Lipthay Béla báró vásárolja meg. A neves, tudományos körökben elismert természettudós és családja elkerülte az ötvenes évek kitelepítéseit és a durvább atrocitásokat, de a kastélyukba a Tanács lakókat telepített, a pincét pedig sajtüzem foglalta le. A már a háború előtt is felújításra szoruló épület megfelelő anyagiak hiányában tovább pusztult. 1955-ben került sor a tetőszerkezet cseréjére, ekkor kap sima palafedést az épület. Lipthay Béla a kastélyt a Magyar Államnak jelképes összegért eladta. Szechenyi nyitott csoport. A műemlék helyreállítása 1969 és 1977 között történt meg. A munkák során az épületben komolyabb műemléki kutatás nem folyt, de ekkor került elő az épület előtti parkban az egykori várkastély kapuzata és déli falai. Az eredeti barokk kastély belsőépítészeti részleteiből a sorozatos tulajdonosváltás, átépítés és a háború utáni leromlás nem sokat hagyott meg. Így nem tudunk semmit az eredeti kifestésről, esetleges, a Forgách-okhoz kapcsolható freskókról, stukkókról, cserépkályhákról.
A H alaprajzú, az ún. Grassalkovich-típushoz sorolható épülethez a kvalitátos építőmester — ahol lehetett — felhasználta a középkori várkastély még álló falait. Így őrződött meg az északnyugati rizalitban a vár öregtornya és lappang ma is a falakban több középkori épület-részlet. A középen elhelyezkedő, baluszterekkel díszített lépcsőházból lent is, fent is egy-egy egymásba nyíló terem-sor közelíthető meg. Az épület déli homlokzatán mindkét szinten folyosó fut végig. [origo] Hírmondó. Az emeleti folyosó eredetileg nyitott loggia lehetett, s csak a 19. században nyerte el mai formáját. E folyosókról fűtötték fűtőkamrákon keresztül a termekben álló egykori — valószínűleg igen díszes — cserépkályhákat. Az eredetileg valószínűleg nyitott teraszos kocsifelhajtó fölé a folyosók átépítésekor emelik a kiugró felépítményt. Az épület felújításáig az ablakok zsalugáteresek, a tetőzet fazsindelyes volt. A kastély előtti cour d'honnourt -t — a díszudvart — két oldalt a kertbe illetve gazdasági udvarba nyíló árkádsor és földszintes személyzeti épületek, kasznár-házak — ma már csak egyikük áll — fogták keretbe.
A Szécsényi Helytörténeti Múzeum történetének első kiállításai ízelítőt adtak az intézmény régészeti és történeti gyűjteményéből. Az állandó régészeti kiállítás Nógrád megye múltjából a paleolitikum, neolitikum, bronzkor, vaskor, népvándorláskor, honfoglaláskor, Árpád-kor tárgyi emlékanyagát szemléltette. A Magyar Mezögazdasági Múzeum rendezésében Vadászat-Vadgazdálkodás címmel szintén állandó kiállítás készült. Külön emlékkiállítás mutatta be Kubinyi Ferenc munkásságát, valamint Szécsény város történetét. A Helytörténeti Múzeum 1979. Szécsény nyitott csoport. február 1-én vette fel hivatalosan Kubinyi Ferenc nevét, tisztelegve ezzel a neves tudós előtt. A nagyszabású névadó ünnepségre 1979 áprilisában került sor. Az épület két különálló egységében, a további renoválási munkák befejeztével 1984-ben a keleti kerekbástyában a szécsényi vár történetét feldolgozó kiállítás nyílt, a nyugati bástyában kőtár került kialakításra, mely részben régészeti anyagot (kőeszközöket), részben építészeti emlékeket mutatott be. Az épület újbóli rekonstrukciójára 2005 és 2006 között került sor.
Mindezek ellenére eredetüket mégsem lehetett pontosan nyomon követni a széles eurázsiai sztyeppéken. A közlemény szerint a most megjelent tanulmányban 66 Kárpát-medencei, a 4-8. században élt embert elemeztek, köztük a valaha felfedezett nyolc leggazdagabb, aranytárgyakkal együtt eltemetett avar előkelőt. A genetikai elemzések az ELKH BTK Archeogenomikai Intézetében kezdődtek, majd a lipcsei MPI EVA Archeogenetikai Osztályán folytatódtak, kiegészülve a harvardi laboratórium eredményeivel. Avar régészeti leletek a szolnoki Damjanich János Múzeum gyűjteményéből Forrás: Wikimedia Commons A tanulmányban a régiónkból az avar kori egyéneken kívül más (szarmata és hun kori) csoportokat is vizsgáltak. Az elemzések során kapott genomszintű DNS-adatok határozott nyomokat szolgáltattak a népesség eredetéről. Szerkesztő:Szécsényi Péter/próbalap – Wikipédia. Az archeogenetikai eredmények történeti kontextusba helyezése pedig lehetővé tette, hogy a kutatók leszűkítsék az avar migráció pontos időrendjét is. Több mint két évszázadig uralták a Kárpát-medencét "Északkelet-Ázsiához való egyértelmű genetikai kapcsolatuk és a Zsuanzsuan Birodalom bukásához köthető eredetük mellett azt is látjuk, hogy a 7. századi avar kori elit további 20-30 százalékban valószínűleg az Észak-Kaukázushoz és a kelet-európai sztyeppéhez köthető genetikai eredettel bírt, ami közelebbi területekről is érkező migrációra utalhat" - idézik az összegzésben Guido Gnecchi-Ruscone-t, a tanulmány megosztott első szerzőjét.
A Cell című élettudományi szaklapban április elején jelent meg az avar kori elit genetikai kutatásának újabb eredményeit bemutató tanulmány. A kutatásban és a tanulmány elkészítésében számos magyarországi intézmény vett részt, köztük az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézete és Régészeti Intézete is. A tanulmányt genetikusokból, régészekből, antropológusokból és történészekből álló multidiszciplináris kutatócsoport készítette. A magyarországi embertani leletek elemzésein alapuló tanulmány az avar elit genetikai eredetét Belső-Ázsia egyik keleti régiójára vezeti vissza, és megerősíti a magyar kutatók 2020-ban megjelent archeogenetikai tanulmányának eredményeit. A szélesebb adatbázisra és teljes genomi elemzésekre épülő új tanulmány közvetlen genetikai bizonyítékot szolgáltat az emberiség történetének egyik legnagyobb, rendkívül nagy távolságot felölelő, gyors vándorlására. Szécsényi nyitott csoport vilag. Határozott adatokat kaptak a DNS-elemzésből A Kr. 560-as években létrehozott Avar Kaganátus központja a Kárpát-medencében volt.
A kutatásban és a tanulmány elkészítésében számos magyarországi intézmény vett részt, köztük az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézete és Régészeti Intézete is. A tanulmányt genetikusokból, régészekből, antropológusokból és történészekből álló multidiszciplináris kutatócsoport készítette. Leletek a kutbátonyi avar temetőből. 1-2. : fülgyűrűk, 3. : karperec, 4. : sasfej alakú jogar, vagy lovaglópálca, 5-13. :öv elemei az úgynevezett álcsatokkal (9-10. Horváth Sándor: Határtalan nők (Nyitott Könyvműhely, 2008) - antikvarium.hu. ), 14. : félhold alakú aranylemez, 15-18. : kard felszerelések, 19. : korsó, 20. : ivó kürt Forrás: A magyarországi embertani leletek elemzésein alapuló tanulmány az avar elit genetikai eredetét Belső-Ázsia egyik keleti régiójára vezeti vissza, és megerősíti a magyar kutatók 2020-ban megjelent archeogenetikai tanulmányának eredményeit. A szélesebb adatbázisra és teljes genomi elemzésekre épülő új tanulmány közvetlen genetikai bizonyítékot szolgáltat az emberiség történetének egyik legnagyobb, rendkívül nagy távolságot felölelő, gyors vándorlására.
Vagy nem is akarjuk. Felnőtt életünk kialakult mintázatokkal, ritmusokkal van tele. A legtöbb tevékenységünket és viszonyunkat elfogadjuk olyannak, amilyen, és ritkán engedünk annak a megközelítésmódnak, ami kérdéseken keresztül vezet a változás irányába. Ha hagyjuk, Grecsó Krisztián Vera című regénye éppen ezt teszi. A történet főszereplője a tizenegy éves kislány, Vera, aki elindul a felnőtté válás útján, és felpörögnek körülötte a történések. Elhallgatások, hazugságok, belső változások, kontrollálhatatlan események és érzések forgatagában találja magát, amiben kristálytiszta lélekkel és ösztönös őszinteséggel keresi az igazodási pontokat, fogódzókat. Mint Grecsó más regényeiben, itt is szerepet kapnak a titkok. A családon belüliek, de a felnőttek titok nélküli titkai is, amelyekről mindenki tud, de senki nem beszél. A Verá ban azonban ezeknek inkább kísérő, kiemelő szerepük van. Erősítik, felnagyítják azt a folyamatot, ami egy kamaszodó kislány fejében és szívében zajlik, egyúttal arra is rámutatnak, hogy nem feltétlenül a hatalmas titkok azok, amik a legnagyobb terhet jelentik ebben az élethelyzetben.
Legtöbb tevékenységünket és viszonyunkat elfogadjuk olyannak, amilyen, és ritkán engedünk annak a megközelítésmódnak, ami kérdéseken keresztül vezet a változás irányába. Ha hagyjuk, Grecsó Krisztián Vera című regénye éppen ezt teszi. Grecsó Krisztián Fotó: Csiszér Gotti Kilencéves voltam, amikor először tettem fel magamnak a következő kérdéseket: Vajon a világ eddig is ilyen volt? Vagy csak én nem vettem észre azt a sokrétű nehézkedést, ami az élet velejárója? Akkortájt kezdett feltűnni, hogy vannak visszafordíthatatlanul nehéz vagy súlyos történések – furcsa, érthetetlen emberi viselkedések, helyzetek, amikbe már egyedül kerülök, és fogalmam sincs, hogyan kellene viselkednem. Ezekkel párhuzamosan felvetődött bennem az a kérdés is, hogy milyen lehetett a világ, amikor még nem voltam. Napokig, szédülésig próbáltam elképzelni a nemlétet. Hiába. Ez az az időszak egy gyerek életében, amit felnőtt nyelven öntudatra ébredésnek hívunk. E folyamatnak az intenzitását, súlyát, életbevágó kérdéseit később alig tudjuk felidézni.
Szeged, 1980. Vera az általános iskola negyedik osztályába jár, jó tanuló, jó sportoló. A papa a honvédségen dolgozik, a mama meg minden nap várja őt tanítás után. De Vera biztonságosnak hitt élete pár hét leforgása alatt megváltozik. Az egyik eseményből következik a másik, mintha dominók dőlnének egymás után, mégsem lehet tudni, vajon mi indítja el az események láncolatát. Mi fordítja szembe végzetesen az addigi legjobb barátnőjével? Miért olyan jó és ugyanakkor ijesztő egyre több időt tölteni Józeffel, az új lengyel fiúval? És miért vannak a felnőtteknek titkaik, ha Verától azt várják el, hogy ő mindig csak az igazat mondja? Grecsó Krisztián új regénye arról szól, hogy a családi titkokat felfedni nemcsak tudás, de bátorság kérdése is. Vera felismeri: vannak helyzetek, amikor idő előtt kell felnőttként viselkednünk. És hogy fel lehet nőni a feladathoz....
(6 idézet) Magvető Kiadó Szeged, 1980. Vera az általános iskola negyedik osztályába jár, jó tanuló, jó sportoló. A papa a honvédségen dolgozik, a mama meg minden nap várja őt tanítás után. De Vera biztonságosnak hitt élete pár hét leforgása alatt megváltozik. Az egyik eseményből következik a másik, mintha dominók dőlnének egymás után, mégsem lehet tudni, vajon mi indítja el az események láncolatát. Mi fordítja szembe végzetesen az addigi legjobb barátnőjével? Miért olyan jó és ugyanakkor ijesztő egyre több időt tölteni Józeffel, az új lengyel fiúval? És miért vannak a felnőtteknek titkaik, ha Verától azt várják el, hogy ő mindig csak az igazat mondja? Grecsó Krisztián új regénye arról szól, hogy a családi titkokat felfedni nemcsak tudás, de bátorság kérdése is. Vera felismeri: vannak helyzetek, amikor idő előtt kell felnőttként viselkednünk. És hogy fel lehet nőni a feladathoz. Könyv, film, zene, hangoskönyv akár 27% kedvezménnyel! Magyar szépirodalom Rossz dolog félni. (... ) Várni valamit, ami nem jön.
"(…) gyakran vágyik rá, hogy a régi legyen. Szabadulni szeretne a folytonos rettegéstől, a félelemtől, hogy más embertől függ, de hát nem ő választotta, hogy ez történjék. " Az élet olyan sok mindent tartogat egy gyermek számára, de két ellentét örök igazsága, hogy a gyermek nem érti a felnőtteket és a felnőttek nem akarják érteni gyermekeiket. Ez a párhuzam olyan, mint az élet és a halál, a cukor és a só, vagy fény és sötétség. Egyik sincs meg a másiktól, mégis olyan ellentétei egymásnak, amely feloldhatatlannak és végzetesnek tűnik. "[…] milyen furcsa, hogy az apák soha semmiről nem tudnak. " Azt hiszem, most nem kívánok ennél többet írni, csak annyit, hogy ha teheted, olvasd el a könyvet és remélem megérted felindultságom okát. Ajánlom a könyvet minden olyan olvasni szerető léleknek, aki már elmúlt 30 éves és képes befogadni egy történet által az élet keserű, mégis cukrozott oldalát. Mert élni, hinni és szeretni nem kor kérdése, de annak befogadása és valós megélése már igen. Amennyiben elolvasnád a könyvet, megteheted, ha a Magvető Kiadó oldalára ellátogatsz.
Elsőnek ott van a miliő. 1980, Szeged. Szegedieknek tutira buli, hogy megjelenik a Dóm, vagy az Aradi tér, nekem minimális emlékeim vannak a városról, ezért aztán ez annyira nem tudott meghatni. Főleg, hogy nem annyira erős a megteremtett hangulat. Nem egy Légy jó mindhalálig, azt olvasva szinte haraphatod Debrecent. Nem egy Pál utcai (bár a könyv egyik mottója is a PUF-ból származik, és a történetvezetés is nem egy helyen hajaz Nemecsekékre), hogy egyből a nyócba varázsolódsz tőle. Kis túlzással játszódhatott volna a könyv akárhol, Kócoslófaszhegyétől a Tűzföldig. Aztán itt van a dátum. 1980. Hajjaj. Itt kezdődnek további problémáim, de ez már tényleg csak az én bajom, nem pedig a könyvé. Grecsónak egyik igazán markáns írói eszköze a múlttal való játszadozás, a nagybetűs Nosztalgia. Tud ez nagyon jó is lenni, és Grecsó is tényleg nagyszerűen csinálja, ritkán nyálasodik el a dolog, de nekem ezt már egyszerűen nem veszi be a gyomrom. Itt van minden röhejes kelléke a KKK-nak ( késő-Kádár-kornak).