video Csak blöff volt a látványterv Blöff volt a Duna Aréna látványterve - ezt mondta Fürjes Balázs az ATV-ben. A projektért felelős kormánybiztos szerint gyorsan le kellett adni valamit a Nemzetközi Úszószövetségnek, ezért készült egy blöff terv, ami egyáltalán nem hasonlít a végül megépült uszodához. A kormány szerint a látványterv egyébként is csak egy koncepció, a lényeg a végeredmény. Duna Aréna - ”Az első látványtervek mindig különböznek az elkészült épülettől”. Az uszodát tervező építész azt mondta: azért kellett változtatni az épületen, hogy megfeleljen a Nemzetközi Úszószövetség elvárásainak. Az MSZP viszont úgy látja: az uszoda kinézetén spórolni akartak, hogy az építkezésből több pénz jusson a kormányközeli vállalkozók zsebébe. # híradó # dagály # duna aréna # blöff # fürjes balázs
Ennyiből én mondjuk a dizájnra is adtam volna. Azt hittem, hogy ezt a szocializmusban tipikus hozzáállást már kinőttük és ismét tudunk (kívülről is) látványos, világszínvonalú épületekkel előállni. A városszerte épülő modern lakóépületek, irodaházak itt-ott már ebbe az irányba mutattak. Úgy tűnik, még nem vagyunk itt mégse. Az eredeti tervek ilyenek voltak (igaz, az elbontható lelátókkal ott nem tudom még mennyire számoltak). Ami lett lehet, hogy csúcsszuper belülről, tartalmilag ott van a szeren, de hogy a külsőségekre nem sokat adtak, az is biztos. Mindezt a fővárosban, a Duna-parton. hno: Joined Apr 7, 2014 · 3, 695 Posts Joined Feb 9, 2014 · 771 Posts Ezek után kérdezze meg valaki hogy miért szeretem jobban a századfordulós építészetet. Legszívesebben mindent ami azóta elpusztult újjá építettnék, Hogy az istenbe van, hogy külföldön tudnak esztétikus, normálisan kinéző modern épületeket tervezni, és megvalósítani. Nálunk valahogy nem megy, pláne, ha nagyobb méretekrol van szó. Ott basszák el ahol tudják.
Döbbenetes bejelentést tett a kormánybiztos. Az egyes kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos az ATV-ben sokáig az olimpiai pályázat visszavonása mellett érvelt. A beszélgetés akkor vett meglepő fordulatot, amikor szóba került, mennyit költünk a 17. FINA Világbajnokság fő helyszínéül szolgáló Duna Arénára. Röpködtek a milliárdok, a kormánybiztos azt mondta, 49 milliárdról írták alá a szerződést, amiből 22 milliárd magának az uszodának a költsége, amit nem léptek túl. A százmilliárd feletti költségeket Fürjes Balázs nem ismeri, arra a felvetésre pedig, hogy az elkészült komplexum miért nem hasonlít az eredeti tervekre, a kormánybiztos döbbenetes választ adott Rónai Egonnak. Idézzük. (Kiemelve a kormánybiztos válaszai) – Nem készült terv, nem készült terv. – Amit megismert a közvélemény, az nem terv volt? Az mi volt? – Így van. Az egy blöff volt. – Ki blöffölt? – Az a helyzet, hogy az egy látványterv volt. Villámgyorsan valakiknek elő kellett varázsolni egy látványtervet… – Kinek a számára kellett azt elővarázsolni?
Ám Bergman minisorozata nemcsak a filmtörténeten hagyott jól látható nyomot, de a svéd társadalmon is. Legalábbis létezik egy elmélet, amely szerint a Jelenetek… bemutatásához köthető, hogy az országban, illetve Európában a 70-es években megugrott a válások száma. Az összefüggés egzakt módon természetesen nem bizonyítható, az mindenestre dokumentált tény, hogy a sorozat nagyon megmozgatta a svédeket: a lakosság mintegy fele nézte, állandó beszédtéma lett, az újságok hetekig ezzel foglalkoztak, a sorozat nyomán pedig tömegek kezdtek el járni párterápiára és házassági tanácsadásra. Ingmar Bergman: Jelenetek egy házasságból - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. Sokan még magát Bergmant is hívogatni tanácsokért, akinek emiatt – a korban szokatlan módon – töröltetnie kellett a számát a svéd telefonkönyvből. A nézők saját életükre ismertek az elhidegült Johan és Marianne konfliktusaiban, kudarcaiban és apró örömeiben, és hiába tudták, hogy fikciós történetről van szó, a tévétől szokatlan realizmus miatt mégis úgy kezelték, mintha a hétköznapi valóságot legpontosabban feltáró dokumentumfilmet látnának.
Azok pedig, akik nem látták az eredeti művet, különösképpen. Mert nem kérdés, hogy ezt a történetet érdemes újra és újra elmesélni. A Jelenetek egy házasságból már elérhető az HBO GO-n. Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:
Sőt talán még dolgozni is egy kicsit, amikor kedvem van. Néha leküzdhetetlen vágyat érzek, hogy csak lebegjek, vagy esetleg elmerüljek. Mi érzelmi analfabéták vagyunk. És az a lehangoló, hogy ez nem csak rád és rám vonatkozik, hanem gyakorlatilag minden emberre. Mindent megtanítottak nekünk a testről és Pretoria mezőgazdaságáról és a pi négyzetgyökéről, vagy hogy az ördögbe hívják, de egyetlen szót sem a lélekről. Szédítően nem tudunk semmit se magunkról, se másokról. Mennyit mondogatják itt is, ott is, hogy a gyereket együttérzésre, megértésre, összefogásra, egyenlőségre, meg mit tudom, mire kell nevelni. Most ez a divat. De senkinek nem jutott még eszébe, hogy először nekünk kell megtanulnunk valamit magunkról és a saját érzéseinkről. A saját félelmünkről, magányunkról és dühünkről. Itt állunk kiszolgáltatva, tudatlanul, tele rossz lelkiismerettel és összetört ambíciókkal. Könyv: Ingmar Bergman: Jelenetek egy házasságból. Tudatosítani egy gyerekben, hogy lelke van, szinte illetlenség. Úgy néznének az emberre, mint egy cukrosbácsira.
A hűség soha nem kényszer vagy elhatározás kérdése. Hűséget soha nem lehet ígérni. Vagy van, vagy nincs. Néha mintha a férj és a feleség interurbán beszélnének egymással egy rossz telefonon. Néha mintha két előre beprogramozott magnótekercset hallana az ember. És néha ott a világűr végtelen csendje. Nem tudom, melyik a szörnyűbb. Lehet, hogy olyan alattomosan vannak elrendezve a dolgok, hogy az élet egyik pillanatról a másikra tönkremehet? Anélkül, hogy az ember tudná, hogyan is? Szinte észrevétlenül? (... ) Arról van szó, hogy az ember választ, és rosszul választ? Vagy hogy ugyanazon a régi ösvényen jár az ember, és nem is tudja? S aztán egyszer csak ott hever a szemétdombon. A magány abszolút. Ingmar bergman jelenetek egy házasságból ljes film. Illúzió akármi mást elképzelni. Ennek légy tudatában. És próbálj meg eszerint cselekedni. Semmi mást ne várj, csak rosszat. Ha mégis valami kellemes történik veled, annál jobb. Soha ne hidd, hogy fel tudod oldani a magányt. Az abszolút. Elképzelhetsz közösséget különböző dolgokban, vallásban, politikában, szerelemben, művészetben, és így tovább... de ez a közösség csak fikció.
Levi azért eszközölt néhány lényegi és izgalmas változtatást, például a férfi főhős ortodox zsidó családi hátteret kapott, és bejött egy izraeli szerelmi szál is. Ingmar bergman jelenetek egy házasságból dea. Ezzel nemcsak személyesebbé teszi az alapanyagot, de tovább tudja árnyalni, milyen komplex lehet a megtagadott kulturális gyökereinkhez és a gyerekkorunkhoz fűződő viszonyunk, és ez miként fejti ki hatását észrevétlenül a kapcsolatainkban. Ám a legfontosabb változtatás, hogy Levi felcseréli a férfi-női szerepeket: ezúttal a tech bizniszben dolgozó Mira a kenyérkereső, és ő az, aki ki akar lépni a kapcsolatból, míg Jonathan a "kitartott" entellektüel, aki otthon marad a gyerekkel, és eleve konfliktuskerülőbb alkat feleségénél. Ez a felállás ötven éve még aligha lett volna elképzelhető, még az ilyen téren haladó gondolkodású Svédországban sem. A közgondolkodásban és családmodellben beköszönt változásokat jelzi is, hogy a sorozatot indító interjút már nem egy újságíró készíti a házaspárral, hanem egy gender studies-szakos kutató, aki "a fejlődő nemi normák monogám házasságokra gyakorolt hatásából" írja a doktoriját.
Félénkek, vidámak, önzők, buták, kedvesek, okosak, önfeláldozók, ragaszkodók, mérgesek, szelídek, szentimentálisak, kiállhatatlanok és szeretetre méltók. Jelenetek egy házasságból – Wikipédia. Egyszerre – mondta Bergman annak idején a saját karaktereiről, és nem kis teljesítmény, hogy ezt a mélyen emberi kuszaságot Levinek is sikerült hitelesen ábrázolnia. Jonathan és Mira felé akkor is tudunk empátiával fordulni, amikor épp hatalmas hülyeséget mondanak, vagy követnek el, a végén pedig nem az lesz a benyomásunk, hogy két elhidegült ember marja egymást órákon/éveken át, hanem, hogy olykor milyen pokoli nehéz, bonyolult és ellentmondásos kihívás megélni az egymás iránt érzett szeretetet. Az empátiát persze az az önös szempont is motiválja, hogy gyakran magunkra ismerhetünk tévedéseikben, küzdelmeikben és következetlenségeikben. Innen nézve némi értelmet nyerhet az epizódok önreflektív kerete is, hiszen egy újabb szinten demonstrálja ugyanazt, amit az egész történet is: hogy milyen könnyen helyezkedünk bele a folyton változó szerepeinkbe.