A 2014-ben szentté avatott pápát szokás "utazó pápaként" is hívni, mivel ő tette a legtöbb apostoli látogatást az összes egyházfő közül. Az első magyarországi pápalátogatás előzményei egészen 1988-ig nyúlnak vissza. Történt ugyanis, hogy 1988. június 23. és 27. között Szent Péter utóda Ausztriában tartott apostoli látogatást, amelynek része volt, hogy Kismartonban szentmisét mutatott be. Erre a több ezer magyar hívőn kívül elment több magyar katolikus főpap is, hogy meghívják a szentatyát egy magyarországi látogatásra. Ez rendkívül merész döntés volt, ugyanis azelőtt a szocialista tábor országai közül egyedül Lengyelországban, a hazájában járt Karol Wojtyla római pápaként. A meghívás augusztus 20-án lett hivatalos, amikor a budapesti Szent István-bazilika előtt tartott szentmisén Paskai László esztergomi érsek bejelentette. A Szentszék egy év múlva, 1989. július 26-án hozta nyilvánosságra a meghívás elfogadását. Készülődés a pápai szentmisére a Hősök terén (jobbra), a pápa (balra) (forrás: Pesti Hírlap, 1991. Pápai mise budapest. augusztus 16. )
Azt kérem az imában, hogy a közelmúlt éveinek erőfeszítései, amelyek arra irányultak, hogy egy egész társadalomnak visszaadják hangját és méltóságát, ne kerüljenek veszélybe" – mondta II. János Pál. Pápai szentmise a Hősök terén 1991. augusztus 20-án (forrás: Népszabadság, 1991. augusztus 21. ) A pápát köszönti a tömeg a Hősök terén 1991. ) Hívek egész serege gyűlt össze a Hősök terén a pápai misére 1991. augusztus 20-án (fotó: MTI/Soós Attila) Még a Műcsarnok mellett is tömeg volt az augusztus 20-i pápai szentmisén (forrás: Pesti Hírlap, 1991. ) A szentmise után Péter utóda a budai Várban lévő prímási palotába ment, ahol a püspöki karral ebédelt. II. Így zajlanak Ferenc pápa látogatásának előkészületei - Blikk. János Pál pápa 1991. augusztus 20-án hagyta el hazánkat, amellyel véget ért az első látogatása. A katolikus egyházfő még egyszer, 1996-ban járt Magyarországon, ám ekkor csak Pannonhalmát és Győrt látogatta meg, Budapesten csak átutazóban volt. A mind mai napig legkedveltebbnek számító pápa 2005. április 2-án hunyt el. Szinte rögtön a halála után indítványozták szentté avatását, így előbb 2011. május 1-jén boldoggá avatta XVI.
"Dicsértessék a Jézus Krisztus! " – kezdte magyarul a beszédét Szent Péter utóda. Miután elnézést kért a kiejtéséért, kiért a lengyel – magyar történelmi kötelékekre és a következőképp méltatta a magyar nyelvet: "Nyilvánvalóvá vált, hogy nyelvetek nagyon szép és nagyon igényes, valójában egy szűk kapu. Olyan szűk, mint az a kapu, amelyen át a mennyországba kell bejutnunk. Ez azonban jó jel is lehet a magyarok számára. Mindazok, akik ezt a nyelvet beszélik, megtalálják azt a szűk kaput is, amelyik a mennyországba vezet. Ez egy jó prófécia számotokra. Én mindenesetre kívánom nektek, hogy lépjetek át a mennyek országának kapuján. " "Dicsértessék a Jézus Krisztus! " – hangzott el magyarul az Országház lépcsőjén 1991. augusztus 16-án este (forrás: Pesti Hírlap, 1991. augusztus 17. A Pápai mise Budapesten! 2021.09.12! Isten él! Dicsértessék! Mindörökké! Ámen! - YouTube. ) Az ötnapos látogatás alatt az egyházfő több vidéki helyszínen is volt. A már említett Esztergom mellett járt Pécsett, Debrecenben, Máriapócson és Szombathelyen is többek között. Míg a vidéki helyszíneket általában délelőttökként látogatta, délutánonként visszatért Budapestre.
Ezt követően lázas készülődés vette kezdetét mind a Vatikánban, mind itthon. Hazánkban 1990-re megszűnt a szocialista diktatúra. Az első szabadon választott kormány felvette a kapcsolatot az Apostoli Szentszékkel, amelynek eredményeképp a XII. kerületi Gyimesi úton kialakították a nunciatúrát (vatikáni nagykövetség) és a Magyar Katolikus Egyháznak visszaszolgáltatták a budai Várban a prímási palotát is. Mind az állami szervek, mind a püspöki kar előkészítő bizottságokat hozott létre a pápai látogatásra. Elkezdték felkészíteni az új nunciatúrát, mivel itt jelölték ki II. János Pál szálláshelyét a látogatás idejére. Meghozták a szükséges óvintézkedéseket is: a pápalátogatás alatt többször is voltak lezárások, átirányítások ás átvizsgálások. A nagy nap végül 1991. augusztus 16-án (Szent István király liturgikus ünnepnapján) jött el, amikor II. Pápa mise budapest video. János Pál pápa repülőgépe Krakkóból a Ferihegyi repülőtérre érkezett. Itt az egyházfőt hivatalos fogadás és katonai tiszteletadás várta. Leszállva a gépről a pápa megcsókolta a magyar földet, és többek között a következőket mondta: "Tudok osztozni hagyományaitokban és jelenlegi közös erőfeszítéseitekben, hogy boldogabb és emberibb jövőt építsetek, mert a lengyel nemzet fia vagyok, amelynek olyan sok közös vonása van a magyar történelemmel.
Ez az érzés, nem pedig a bolsevizmus eszméje volt az, amely katonai ambíciójával egyetemben arra vitte, hogy a proletárdiktatúrának felajánlja szolgálatait. Salgótarjáni SZC Szondi György Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Szakiskolája Kód: 131101 Igazgató: Kopcsányi Ottó This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. Helyettes(ek) Oravecz Anita Oravecz Erzsébet Email: This e-mail address is being protected from spambots. Telefon: 35-501-600 Fax: 35-301-963 Cím: 2660 Balassagyarmat, Régimalom út 2 Salgótarjáni SZC Stromfeld Aurél Gépipari, Építőipari és Informatikai Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Kód: 131102 Igazgató: Bozó János Filkor Balázs ( This e-mail address is being protected from spambots. ) Szentpéteri Ferenc ( This e-mail address is being protected from spambots. ) Telefon: 32-411-044 Fax: 32-411-386 Cím: 3100 Salgótarján, Rákóczi út 60. Salgótarjáni SZC Táncsics Mihály Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Kód: 131103 Igazgató: Juhászné Janik Betrix Sztankó Ágota Várszegi Bernadett Telefon: 32-411-898 Fax: 32-817-248 Cím: 3100 Salgótarján, Május 1. út 58.
Ebben a szócikkben egyes szerkesztők szerint reklámízű megfogalmazások találhatók. Indoklás: reklám (a vita részleteihez lásd a vitalapot). Nógrád Megyei Szakképzési Centrum Stromfeld Aurél Technikum ("GT") Alapítva 1951 Hely Magyarország, Salgótarján Korábbi nevei Gépipari Technikum;Stromfeld Aurél Gépipari, Építőipari és Informatikai Szakközépiskola; Salgótarjáni Szakképzési Centrum Stromfeld Aurél Gépipari, Építőipari és Informatikai Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája; Salgótarjáni Szakképzési Centrum Stromfeld Aurél Szakgimnáziuma és Szakközépiskola; Oktatók száma 46 Tanulólétszám kb. 460 Igazgató Bozó János ( igazgatóhelyettesek: Visnyovszky Krisztián, Filkor Balázs, Máté Gábor) Elérhetőség Cím 3100 Salgótarján, Rákóczi út 60 Postacím Magyarország, 3100 Salgótarján, Rákóczi út 60 [ A Nógrád Megyei Szakképzési Centrum Stromfeld Aurél Technikum weboldala] A Nógrád Megyei Szakképzési Centrum Stromfeld Aurél Technikum középiskola Salgótarjánban. Az intézményben több szakma is tanulható.