Persányi Miklós, az állatkert igazgatója elmondta, hogy az óriásvidrák (Pteronura brasiliensis) mellett idén koalák is érkeznek a budapesti állatkertbe. A három óriásvidra: Cora, Cumana és Alondra nemrég érkeztek meg a Fővárosi Állat- és Növénykertbe, a Pálmaház mögötti, számukra kialakított új helyre. Tények - A lebombázott állatkert igazgatója a végsőkig az állatok mellett marad és segítséget kér. Az állatkert már évek óta tervezte ennek az érdekes és ritka állatfajnak a bemutatását, a fejlesztések azonban csak most jutottak el odáig, hogy férőhelyeiket ki tudják alakítani – mondta el az állatokat bemutató szerdai sajtótájékoztatón Persányi Miklós. MTI fotó: Sallmayer Gábor A Dél-Amerikában, ezen belül Brazíliában őshonos óriásvidrák akár 30 kilogrammosra is megnőhetnek, tejes testhosszuk pedig az orruk hegyétől a farkuk végéig a két métert is meghaladhatja. Mivel a Magyarországon is honos eurázsiai vidrák (Lutra lutra) súlya 3 és 15 kilogramm között szokott lenni, elmondható, hogy az óriásvidrák többszörösen akkorák mint magyarországi társaik. Az óriásvidrák korábbi vadászatuk és természetes élőhelyeik zsugorodása miatt veszélyeztetettnek számítanak és állatkertekben is igen ritkának mondhatók: világszerte 25, Európában pedig csupán 14 állatkertben tartják ezt a fajt.
Nem volt azonban sem oroszlán, sem tigris, sem elefánt ebben az időben. Az első zsiráf két évvel a nyitás után, 1868-ban érkezett. A nyakigláb állatot Ferenc József ajándékozta az Állatkertnek, Erzsébet királyné közbenjárására. Az első évtizedekben az Állatkert tovább fejlődött. 1876-ra elkészült az első oroszlánház, amelyben az oroszlánok mellett tigriseket is bemutattak. Később már elefánt, majd víziló és orrszarvú is akadt a bemutatott állatok között. Az intézmény fenntartása körül azonban komoly gondok adódtak, mivel a tudós hazafiak által az Állatkert működtetésére alapított társaság kiadásai rendre meghaladták a bevételeket. A részvénytársaságot tehát állat- és növényhonosító társasággá alakították át, hátha így könnyebben juthatnak adományokhoz. Fapitonokkal gyarapodott a debreceni állatkert. Közben az igazgatók személye is többször változott, mígnem 1873-ban Serák Károlyt bízták meg ezzel a feladattal. Serák három évtizeden át irányította az Állatkertet, munkásságát az idő igazolta. Igaz, hogy az ő idejében az Állatkertben nemcsak állatkerti látnivalók, hanem kötéltáncosok, tűznyelők, kardnyelők és céllövő fenomének is bemutatkoztak, viszont e népcsalogató látnivalók bevételeiből magát az Állatkertet is fenn lehetett tartani.
Gulyás József, a rőt bajszú, a vízhez és a mocsárhoz nagyon értő halászmester Vörsön, a Kis-Balaton fővárosában élt, így ismerte annak minden titkát és zugát. Erről tanúbizonyságot tesznek visszaemlékezéseikben a terület későbbi tudós látogatói is, akikben felébredt az érdeklődés a Kis-Balaton páratlan madárvilága iránt. Fegyver nélkül állt szemben a szabályszegőkkel – a kócsag ekkor már védett madárnak számított –, de tartottak tőle, mondja az ükunoka. Amikor elfogyott a holland és magyar társadalomtól befolyt pénz, a Földművelődési Minisztérium vette állományba, és 1947-es nyugdíjba vonulásáig természetvédelmi őrként foglalkoztatta. A Kis-Balaton állami védelembe vételének hetvenedik évfordulóján a vörsi temetőben, Rácz András környezetügyért felelős államtitkár, Puskás Zoltán nemzeti park igazgató, Deák Tamás polgármester, Farkas Dezső alpolgármester és Vass Krisztián közreműködésével, nyugvóhelyén méltó síremléket is állítottak, Diénes Attila Munkácsy-díjas szobrász alkotását. Vass Krisztián, az Agrárminisztérium természetvédelmi főtanácsadója végül is a magyar természetvédelmi gondolkodás fejlődését írta meg, összegyűjtve korabeli dokumentumokat, sajtóanyagokat, visszaemlékezéseket.
Ez a folyamat 1994-ben kezdődött, amikor Persányi Miklóst nevezték ki az intézmény főigazgatójának. Az azóta eltelt években – 2003 és 2007 között Bogsch Ilma irányításával – egyrészt újjászülettek, és újra régi szépségükben pompáznak azok a műemlék épületek, amelyek a kert világszerte ismert, sajátos hangulatát adják. Ezenközben az állatok férőhelyeit is sikerült korszerűsíteni, tágasabbá, természetszerűbbé, és a látogatók számára is esztétikusabbá tenni. A rekonstrukció szinte a kert minden sarkát, minden egyes négyzetcentiméterét érintette. Közben a szakmai eredmények sem maradtak el, így például Budapesten születhetett meg a világ első olyan orrszarvúja, amely mesterséges termékenyítés eredményeként láthatta meg a napvilágot. A Fővárosi Állat- és Növénykert 2016-ban ünnepli megnyitásának 150. évfordulóját. Az állatkerti szakemberek most azon dolgoznak, hogy még nagyszerűbbé varázsolják ezt a városligeti csodavilágot. Az intézmény történetében először területi bővítést is kapott az Állatkert, ami annál inkább időszerű volt, mivel az elmúlt évtizedek során az eredeti terület egyharmadát fokozatosan elcsatolták.
Az építő cégek a belsőépítészeti tervezés során leggyakrabban a fehér színű, matt vagy épp fényes felületű, festett MDF ajtókat választják. Szinte minden, újépítésű lakásban és házban ezeket az MDF ajtókat találjuk. Ajtó festés színek pszichológiája. De mi lehet ennek az oka? Egyszerű a válasz: egy lakó- vagy középület tervezési csomagjainak összeállítása során a költséghatékonyság, a minőség, valamint az időtlen stílus az, ami kiemelt elvárásként jelenik meg, mint az építő, mind az építtető részéről. Mindezeknek a feltételeknek pedig leginkább illetőleg legtökéletesebben a festett, fehér MDF beltéri ajtó képes megfelelni, hiszen nagyon kevés embertől eltekintve senki se akar vagyonokat fizetni az ajtókért Azonban egy porfestett MDF beltéri ajtó még az elvárásokat is képes felülmúlni, főleg, ha egyediségről és nem mindennapi színekről van szó. A különleges színeket pedig a tökéletes festés teszi igazán ellenállóvá és ellenállhatatlanná. A festett MDF ajtók tökéletes festéssel rendelkeznek A tökéletes festés titka abban rejlik, hogy még a porfestés előtt minőségi felületcsiszolást végeznek az ajtólapon, amely 1-3 réteg vizes bázisú vagy Poliuretán alapozó- és kemény fedő lakkozást kap, hogy kibírja akár a tartósan intenzív igénybevételt is.
Amikor mindez megtörtént, jöhet a töltőalapozás. Ekkor kapja meg az ajtó a második sor festéket. Itt már nem locsolják az ajtót, hanem fújják. A FEDŐRÉTEG FELHORDÁSA | A megfelelő száradási idő elteltével az ajtót ismét csiszolják, de itt már az eddigieknél is finomabb, akár 180-220-as szemcseszámú csiszolóvászonnal vagy csiszolószivaccsal. A teljes csiszolást követően, már szinte tökéletes felületet kapunk, de az ajtó igazi ragyogását, selymes csillogását a fedőréteg felhordását követően kapjuk meg. Előtte azonban a felület teljes portalanítását kell elvégezni. Jöhet a fedőréteg fújása, mely technológiailag és vizuálisan már nem tér el a töltőréteg felhordásától. VASALÁS | A kész beltéri ajtó abba az üzemrészbe kerül, ahol várakozik a zár és pántalkatrészek felszereléséig. Ajtófelújítás tipp. A vasalást követően kész az ajtó, és már csak azt várja, hogy szaküzleteinkbe érkezhessen. MAGAS TECHNOLÓGIA | A borovi fenyő beltéri ajtó egy magas technológiai minőségű fa beltéri ajtó. Míves megmunkálásának köszönhetően sokféle formavilággal készülhet.
Válogasson a MDF beltéri ajtó kínálatából, itt könnyedén megtalálja az Önnek megfelelő ajtó! Különösen kedvező árú megoldás azok számára egy, a színvariációk széles palettájával kecsegtető festett MDF ajtó, akik ugyan kedvelik a hagyományos megjelenésű, festett ajtókat, ám jobb szeretnék elkerülni az igazi fából készült nyílászárókkal járó gyakori és költséges felújítási, újrafestési valamint extra felületkezelési procedúrákat. Ajtó festés színek keverése. A telelapos, vagy épp plasztikus egyedi dizájnú marással díszített és minőségi fedőfestékkel ellátott felületek nem csak minőség, de tartósság és ellenállóság terén is felveszik a versenyt a magasabb ár-kategóriájú nyílászárókkal. Így akár hosszú éveken át nem szükséges sem ajtófelújításra, sem cserére költenie annak, aki MDF ajtókat választ nyílászáróként az otthonába, ugyanakkor olyan nyílászárót tudhat ezzel magáénak, amely mégis rendelkezik egy fából készült beltéri ajtó minden pozitív és kedvező tulajdonságával. Egyedi marás-mintázattal és méretben is rendelhetőek A CNC marásnak köszönhetően a megrendelői tervei és elképzelése szerint is kivitelezhető az MDF beltéri ajtó lapjának mintázata.
Bejegyzés navigáció