A kacsa viszonylag kényes hús, könnyen kiszárad, ezért fontos, hogy a lehető legtöbb szaftot bent tartsuk. Elmaradhatatlan lépés a sütés előtt, hogy serpenyőben megpirítsuk, és mindvégig a saját zsírját élvezhesse, így lesz igazán puha és szaftos, a bőre pedig ropogós. A fűszerezés széles skálán mozog, mivel a fokhagymás kacsacomb csak egy alternatíva. Fűszeres sült répa - a legjobb köret, amit valaha kóstolt. Elbírja a távol-keleti ízeket (gyömbér, narancs) és az erősebb zöldfűszereket is (rozmaring, kakukkfű). Fokhagymás kacsacomb sült zöldségekkel A kacsa önmagában is eléggé különleges és finom húsféle, az ünnepi asztal vagy a baráti vacsora dísze lehet. A konfitált, vagyis a zsírban, lassú tűzön sült kacsa vitathatatlanul a legismertebb. De hasonlóan gyakran kerül asztalra a rozé kacsamell, a narancsos kacsamell és minden olyan verzió, ahol a hús mellé valamilyen fanyar vagy savanykás mártás, esetleg sült köret tartozik. Ebben a receptben a savanykás ízt a balzsamecet adja, az édeskés, gyümölcsös jelleget a sült cékla és a sütőtök. Fokhagymás kacsacomb recept Hozzávalók: A kacsához: 4 db pecsenye kacsacomb 2-3 kisebb babérlevél 1 db lila hagyma 5 cikk fokhagyma ½ kiskanál őrölt rozmaring ½ kiskanál őrölt kömény 1 kiskanál só ½ kiskanál őrölt feketebors ½ kiskanál szárított kakukkfű 2 kanál kacsazsír A zöldségkörethez: ½ közepes méretű sütőtök 1 db nagy vagy 2 db közepes cékla 3 sárgarépa só és őrölt bors ízlés szerint ½ kiskanál szárított kakukkfű 1-2 kiskanál olívaolaj 2 kiskanál balzsamecet A kacsacombok elkészítése A kacsacombokat hideg víz alatt leöblítjük és papírtörlővel szárazra itatjuk.
Zöldség és gyümölcságyon egyben sült kacsa krumplipürével, zöldséges, gyümölcsös szósszal Már korábban vettem egy szép közepes méretű kacsát, gondoltam majd kicsontozom és megtöltöm valamivel - de mostanság elég kevés időm volt a konyhában molyolni - így egy egyszerűbb megoldást választottam: egyben sütöm meg őkelmét. Hát ez lett belőle... Nézzük hát a zöldség és gyümölcságyat: petrezselyem gyökeret hosszában felvágtam, majd sárgarépát karikáztam fel, mindezeket pedig egy alufóliára pakoltam a tepsinkben. Lassan sült kacsa | TopReceptek.hu. Három alma magházát eltávolítottam, majd kisebb kockákra vágtam őket, aszalt szilvát szintén feldaraboltam, s mindezeket szintén elrendeztem a répákon. Alakul a gyümölcs és zöldség ágy, de úgy érzem hiányzik még néhány dolog: újhagyma szintén felkarikázva, 4 gerezd fokhagyma kinyomva, illetve zöldfűszerek a teraszunkról: rozmaring ág, bazsalikom és tárkony. Na így már király az alap, jöhet a madárkánk. Gerince mentén felvágom a kacsánkat, majd egy kicsit megnyomorgatva kinyitom úgy, hogy a belsejével tudjak dolgozni.
Kevés olivával meglocsolom, majd só és bors, őrölt majoranna, petrezselyem és rozmaring kerül a szárnyasba, majd egyenletesen szétkenem, szétdolgozom a húson. Ráemelem a kacsát a gyümölcságyra, majd a mellénél éles késsel bemetszéseket végzek - így a zsír is szépen kisül, meg a hús is és a bőr is klasszabb lesz. A szárnyak alá egy-egy rozmaring ág kerül, majd alufóliával letakarom az egész tepsit - és jöhet a párolási időszak, 1, 5 óra kb 180 C-on. Ja, el ne felejtsem - egy kis vizet is öntsünk a tepsibe... Amikor ez az idő letelt, akkor már puhának kell lenni a húsnak, ekkor kiszedjük a zöldség és gyümölcságyat - ebből készül majd a mártás - és mehet a kacsa vissza a sütőbe, kb 220-230 C-ra. Sült kacsa keret . Amikor szépen megpirult a bőr, látjuk, hogy ropogós az egész - akkor kész is vagyunk a művünkkel. Készítsük gyorsan el a szószt. A zöldségek közül kiszedegetjük a nagyobb rozmaring ágakat, a petrezselyem gyökereket, majd a többit botmixerrel összedolgozzuk, feltesszük egy kicsit a lángra, kevés tejszín - és összerottyanás után ez is kész.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. E=mc² átirányít ide. Az albumot az E=MC² (album) címen találod. A tömeg-energia ekvivalencia a speciális relativitáselmélet egyik következménye, mely szerint a test nyugalmi energiája ( E) megegyezik a tömeg ( m) és a fénysebesség ( c) négyzetének szorzatával: E = mc 2, azaz a tömeg és az energia arányosak egymással. A tömeggel rendelkező részecskéknek nyugalomban is energiája van, ún. "nyugalmi energiája?, mely különbözik a mozgási és a helyzeti energiától. Ennek ellenére a legtöbb tudós ezt csak egy különlegességnek tekintette az 1930-as évekig. [ szerkesztés] Konkrét példák az alkalmazására A tömeg-energia ekvivalenciával magyarázható, hogyan képesek a nukleáris fegyverek hatalmas energiát termelni. Tömeg energia ekvivalenciát hogyan kel számítani? (E=mc2). Ha megmérjük az atommag tömegét, és elosztjuk a tömegszámával - melyek közül mindkettő könnyen mérhető –, kiszámolható, mekkora energia van az "atommagba zárva?. Ez lehetővé teszi, hogy kiszámítsuk, mely atommagátalakulások járnak energiafelszabadulással, és mekkorával.
Ebben a relativitás axiómájának újabb következményét mutatta meg, a híres egyenletet, mely szerint a test energiája (E) nyugalomban megegyezik a tömeg (m) és a fénysebesség (c) négyzetének szorzatával. Einstein ennek az egyenlőségnek komoly jelentőséget tulajdonított, mert megmutatta, hogy a tömeggel rendelkező részecskéknek nyugalomban is energiája van. Lise Meitner osztrák–svéd fizikusnőnek a tömeg-energia ekvivalencia alapján sikerült megadni a maghasadás elméleti leírását.
A Science tudományos hetilap legfrissebb száma közölte egy 12 tagú német-magyar-francia tudóscsoport közleményét a Világegyetem látható tömegének 99%-át kitevő protonok és neutronok tömegének meghatározásáról. A protonok és a neutronok összetett részecskék, de tömegük sokkal nagyobb, mint alkotóelemeiké. A kutatók szerint az alkotóelemek, a kvarkok és gluonok mozgásainak, kölcsönhatásainak energiája képviseli a hiányzó tömeget. Ezzel első ízben sikerült igazolni, hogy az Einstein-féle tömeg-energia ekvivalencia (E=mc 2) a mikrovilágban is pontosan érvényesül. A protonok és a neutronok három kvarkból állnak, de a kvarkok tömege a proton tömegének csak 5%-át teszi ki, a kvarkok közti kölcsönhatást közvetítő gluonoknak pedig nincs is tömege. A kutatók a kvarkok és gluonok világát, az erős kölcsönhatást leíró kvantumszíndinamika (kvantumkromodinamika) elméletére alapozták számításaikat. Ahogy cikkük címében is jelzik, "ab initio", a kezdetektől, az alapoktól indulva dolgoztak. Modellszámításukhoz az úgynevezett rácselméleti megoldást választották.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. E=mc² átirányít ide. Az albumot az E=MC² (album) címen találod. A tömeg-energia ekvivalencia a speciális relativitáselmélet egyik következménye, mely szerint a test nyugalmi energiája (E) megegyezik a tömeg (m) és a fénysebesség (c) négyzetének szorzatával: E = mc 2, azaz a tömeg és az energia arányosak egymással. A tömeggel rendelkező részecskéknek nyugalomban is energiája van, ún. "nyugalmi energiája", mely különbözik a mozgási és a helyzeti energiától. Ennek ellenére a legtöbb tudós ezt csak egy különlegességnek tekintette az 1930-as évekig. Konkrét példák az alkalmazására A tömeg-energia ekvivalenciával magyarázható, hogyan képesek a nukleáris fegyverek hatalmas energiát termelni. Ha megmérjük az atommag tömegét, és elosztjuk a tömegszámával - melyek közül mindkettő könnyen mérhető –, kiszámolható, mekkora energia van az "atommagba zárva". Ez lehetővé teszi, hogy kiszámítsuk, mely atommag-átalakulások járnak energiafelszabadulással, és mekkorával.