Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2018. jan 5. 15:44 A Szent Koronát Amerikából hozták vissza 1978-ban / Fotó: MTI Négy évtizede, hogy a magyar koronázási jelképek visszatértek. A Szent Korona az országalmával, a jogar és a kard az Országház kupolacsarnokában van kiállítva. Az 1945-ben az Egyesült Államokba került koronázási jelvényeket Cyrus Vance külügyminiszter adta vissza a magyar népnek. Az évforduló alkalomból a Parlamentben január 6-án nyílt napot tartanak. Magyar koronázási jelvények rajz. A koronát mindmáig számos legenda övezi, gyakorlatilag nemzeti ereklyének számít: a magyaron kívül kevés más olyan nemzet van, amelyik ennyire tisztelné koronázási jelképét. A hagyomány szerint 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján, I. István király a Szent Korona képében fölajánlotta Magyarországot Szűz Máriának. Így lett a magyar koronázási ékszerből az államiság jelképe. A legenda szerint a koronát II. Szilveszter pápa küldte I. Istvánnak. Egy másik, szélesebb körben elterjedt történet 1083 környékéről úgy szól, hogy "az apja halála utáni ötödik évben… pápai levelet és áldást hoztak neki… és Istvánt, Isten kiválasztottját, királlyá emelték, felkenték olajjal és szerencsésen megkoronázták a királyi diadémmal".
Egy évezred történelmi kataklizmái sem tudták megsemmisíteni 2018. augusztus 20., hétfő, 15:25 A Szent Korona a Magyar Állam nemzeti ereklyéje, állami szimbólum, a koronázási jelvények egyike. Különleges és egyedülálló szerepet játszott hazánk történetében, és az eurázsiai kultúrkörben ez az egyetlen ismert szent tárgyként elismert korona. A legfontosabb magyar nemzeti relikvia több szempontból is egyedülállónak tekinthető, így többek között a koronához kapcsolódó közjogi konstrukció, a Szent Korona-tan miatt. 1990-ben, a szocialista rendszer összeomlása után megtartott első szabad választásokat követően összeült a magyar országgyűlés. Index - Tudomány - Negyven éve kaptuk vissza a Szent Koronát. Az egyik legnagyobb vita a Szent Korona körül folyt: ott legyen-a Magyar Köztársaság címerében, szerepeljen-e a köztársaság hivatalos állami jelvényében a monarchiát szimbolizáló korona? Elfogadható-e, hogy a köztársaság és a monarchia keveredjen az állami szimbolikában? A Szent Korona - nem egyszer éles viták után - végül is bekerült az állami címerbe, mivel tisztelete mélyen gyökerezik a nemzeti hagyományba.
Ezt követően a neves amerikakutató, Frank Tibor beszélgetett a Debreceni Egyetem docensével, újonnan megjelent A Szent Korona amerikai kalandja és hazatérése című kötetéről. Ennek során a szerző elmondta, hogy a korona és a koronázási ékszerek meglehetősen kalandos úton jutottak el a tengerentúlra. Magyarország területéről a második világháború végén a nyilasok parancsára a koronaőrség szállította el a mai Ausztria területére. A koronaőrök itt végül amerikai katonáknak adták meg magukat, így a klenódiumok amerikai kézre kerültek. ORIGO CÍMKÉK - koronázási jelvények. A korona ezt követően egy speciális amerikai alakulat, a muzeológusokból és restaurátorokból toborzott "Monuments Men" ellenőrzése alá került. Ennek során előbb Wiesbadenben, majd Münchenben őrizték és állították ki, majd végül 1953-ban szállították az Egyesült Államokba, ahol az amerikai aranykészlet "otthonául" is szolgáló Fort Knoxban őrizték. A hidegháborús enyhülés és ezzel párhuzamosan az amerikai-magyar kapcsolatok normalizálódásával az 1970-es években újra napirendre került a Szent Korona visszaadása Magyarországnak.
A koronázási ékszerek hazaérkezése Amerikából A Szent Korona több, mint három évtized után, 1978. január 5-én este érkezett haza Magyarországra az American Airlines járatának fedélzetén. Másnap, január 6-án Cyrus Vance amerikai külügyminiszter ünnepélyesen átadta a Szent Koronát és a koronázási jelképeket az Országházban a magyar nép meghívott képviselőinek. Victor Covey, az Amerikai Nemzeti Galéria munkatársa és Fülep Ferenc, a Nemzeti Múzeum főigazgatója a Szent Koronával (MTI-fotó: Vigovszki Ferenc) Az eseményen jelen volt a hazai kulturális élet számos ismert személyisége, az államvezetés részéről azonban hiányzott Kádár János, aki a visszaemlékezések és a korabeli diplomáciai feljegyzések szerint az amerikaiak kifejezett kérésére maradt távol a ceremóniától. Ez fontos volt Washingtonnak, hiszen nem akartak gesztust gyakorolni egy kommunista vezetőnek. Apró Antal (j), az Országgyűlés elnöke a Szent Korona és a koronázási ékszerek ünnepélyes átadásán, a Parlament kupolacsarnokában (MTI-fotó: Soós Lajos) A koronázási jelvények átvételéről szóló hivatalos elismervényt Apró Antal, az Országgyűlés akkori elnöke írta alá.
Extra:: 2017. december 3. 14:34:: Érdekes számvetést készített a Hulladékvadász az Országház hulladéktermelési szokásairól. A portál olvasói igényeket teljesítve az országgyűlési sajtóirodától kért ki adatokat, hogy kiderüljön, pontosan mennyi szemét halmozódik fel a Parlamentben és hogyan kezelik a felgyűlt hulladékot. Mint megtudták, az Országházban kommunális, szelektíven gyűjtött (papír, műanyag, üveg), veszélyes hulladék (köztük festékpatron, fénycső) és építkezési sitt is bőven termelődik, a konténereket pedig az FKF Zrt. munkatársai ürítik napi vagy heti rendszerességgel. A témára kíváncsiaknak itt a részletesebb bontás: Kommunális szemét ürítése 4 db 1, 1 köbméteres edény minden hétköznap (ünnepnap is, ha hétköznapra esik). IBC Tartály és IBC Konténer termékek - Schoeller Allibert. 1 db 240 l-es edény minden hétköznap (ünnepnap is, ha hétköznapra esik). Szelektív szemét ürítése Papír: 4 db 1, 1 köbméteres tartály heti 1 alkalommal. Műanyag: 2 db 1, 1 köbméteres tartály heti 1 alkalommal. Üveg: 1 db 1, 1 köbméteres tartály heti 1 alkalommal.
A kommunális szemetet az FKF munkatársai tömörítve szállítják el. A papírhulladékot vagy a felújítási munkák, építkezések után hátramaradó vas- és rézcsöveket eladják, a megmaradó sittet, vagyis építési törmeléket pedig telepekre szállítják – írja a Hulladékvadász. (MNO)
Értesüljön a keresésének megfelelő új hirdetésekről, hogy ne maradjon le a legfrissebb ajánlatokról. Minden jog fenntartva. © 2022 Agroinform Média Kft.