Ez utóbbi körzetekben egyébként mindenhol meghaladja az érvénytelen szavazatok aránya a 2 százalékot, alább fel is soroljuk őket: Budapest 18. (XXII. Előválasztás szavazatok száma magyarország. kerület) – ott a momentumos Tóth Endre csupán 73 szavazattal előzte meg a DK-s Molnár Gyulát, miközben az érvénytelen szavazatok száma 458, arányuk pedig 3, 96 százalék volt; Baranya 2. (Pécs) – a DK-s Szakács László 188 szavazattal előzte meg az LMP-s Keresztes László Lórántot, miközben az érvénytelen szavazatok száma 401, arányuk 5, 01 százalék volt; Baranya 4. (Szigetvár) – a DK-s Szarkándi Lajosné 107 szavazattal előzte meg az MSZP-s Koltai Pétert, miközben az érvénytelen szavazatok száma 110, arányuk 3, 01 százalék volt; Győr-Moson-Sopron 1. (Győr) – a DK-s Jancsó Zita 457 szavazattal előzte meg a momentumos Rehó Tibort, miközben az érvénytelen szavazatok száma 496, arányuk 8, 2 százalék volt; Hajdú-Bihar 6. (Hajdúböszörmény) – a jobbikos Hegedüs Péter 162 szavazattal előzte meg a DK-s Tóth Józsefet, miközben az érvénytelen szavazatok száma 330, arányuk 6, 14 százalék volt; Heves 3.
(Hatvan) – az MSZP-s Korózs Lajos 875 szavazattal előzte meg a momentumos Lőcsei Lajost, miközben az érvénytelen szavazatok száma 1136, arányuk 23, 61 százalék volt; Pest 8. (Szigetszentmiklós) – a DK-s Jószai Teodóra 188 szavazattal előzte meg a civil hátterű, de a Jobbik, az MSZP, a Párbeszéd, az LMP és az MMM által is támogatott Nagy Jánost, miközben az érvénytelen szavazatok száma 949, arányuk 11 százalék volt; Pest 11. (Dabas) – a DK-s Jánosi-Lesi Ágota 480 szavazattal előzte meg a momentumus Andrejka Zombort, miközben az érvénytelen szavazatok száma 577, arányuk 11, 93 százalék volt; Szabolcs-Szatmár-Bereg 4. Szeged.hu - Előválasztás, végeredmény: Márki-Zay Péter 371 ezer 560 szavazat, Dobrev Klára 283 ezer 677 szavazat. (Vásárosnamény) – a DK-s Sápi Mónika 75 szavazattal előzte meg az MSZP-s Bíróné Dienes Csillát, miközben az érvénytelen szavazatok száma 115, arányuk 5, 41 százalék volt; Szabolcs-Szatmár-Bereg 6. (Nyírbátor) – az MSZP-s Tóth Viktor 33 szavazattal előzte meg a jobbikos Bélteki Bélát, miközben az érvénytelen szavazatok száma 125, arányuk 3, 96 százalék volt; Vas 1. (Szombathely) – a DK-s Czeglédy Csaba 176 szavazattal előzte meg az LMP-s Ungár Pétert, miközben az érvénytelen szavazatok száma 220, arányuk 2, 84 százalék volt; Zala 2.
-ben 6, 46 százalék, de kiugróan magas számokat produkált még több választókerület is. A dobogó legfelső helye viszont egyértelműen Somogy 3. számú választókerületéé: itt a voksok 32, 48 százaléka volt érvénytelen, vagyis a leadott 3500-ból 1137 darab. A Népszava azonban úgy tudja, hogy nem csak a szavazók tehetnek arról, hogy ennyire sok az érvénytelen szavazat: a szavazólapon látható QR-kódot nem, vagy rosszul is rögzíthette a rendszer, amikor a választópolgár leadta voksát, így ezeket számláláskor nem tudják hitelesíteni. A információi szerint valóban a QR-kódokkal is volt gond, de nem feltétlenül csak azért, mert a rendszer nem, vagy rosszul rögzítette a kódokat. Előválasztás: tucatnyi körzetben is megkérdőjelezhető a végeredmény | Azonnali. Értesüléseink szerint az érvénytelen szavazatok közt volt jelentős számú nem hitelesített voks is. Úgy tudjuk például, hogy az előválasztás elő napján, múlt szombaton, az első néhány órában, az informatikai kiszolgáló rendszer összeomlása előtt is már több száz olyan voks is "keletkezett", aminél az aktivisták – figyelmetlenségből vagy tapasztalatlanságból – nem jól "csippantották" be a QR-kódot, emiatt ezek a szavazatok nem hitelesítettnek számítanak, így részei az érvénytelen voksoknak.
Az eddig összeszámolt 294 ezer szavazatból 16 ezernél is több volt érvénytelen. Az ellenzék jelentős része a 2022-es parlamenti választáson a saját esélyeit növelő új, demokratikus intézményként tekint az előválasztásra – ugyanezt a kormány és a Fidesz "Gyurcsány-show-nak" és "bohózatnak" tartja. Az előválasztáson dől el a 106 egyéni körzetben legesélyesebbnek tűnő ellenzéki képviselőjelölt személye és így választják ki az Orbán Viktor kihívójaként fellépő közös miniszterelnök-jelöltet is. Az előválasztás fejleményeit cikksorozatunkban követheti. Átlépte a félmilliót az előválasztáson szavazók száma | VPDSZ.HU. 106 körzet, 1 008 076 leadott szavazólap, egyéni és miniszterelnök-jelöltekre. A Népszava összesítése szerint azonban az eddig összeszámolt 293 771 szavazatból 16 166 volt érvénytelen, ami 5, 5 százalékos arányt jelent. Ez kiugróan magas szám: az országgyűlési választáson mindössze 1, 5-2 százalék szokott lenni az érvénytelenül leadott lapok száma. Rengeteg az érvénytelen szavazólap Pest megye 7. számú körzetében, ott 6, 38 százalék, Zala 2. -ben 14, 52 százalék, Budapest 2.
– Karácsony (a Fenyőfa ünnepe) A Kádár-korszakban [ szerkesztés] A Kádár-korszakban (1957-től 1989-ig) március 15-e csak 1957-ben volt munkaszüneti nap, viszont november 7-ét csak 1961-től ünnepelték ismét. A munka ünnepe egynaposra rövidült, ugyanakkor a karácsony (fenyőünnep) ismét kétnapos lett. A húsvétot és a pünkösdöt újra ünnepelték, azonban az utóbbi 1992-ig csak egynapos volt. A korszak munkaszüneti napjai: január 1. húsvéthétfő április 4. május 1. augusztus 20. november 7. december 25-26. [10] A rendszerváltás után [ szerkesztés] A rendszerváltás után megszűntek a szocialista ünnepek (április 4. és november 7. ), helyettük viszont a két nagy magyar forradalom emléknapja (március 15. és október 23. ) lett munkaszüneti nap. 1993-tól pünkösdhétfő, 2000-től Mindenszentek, 2017-től pedig a nagypéntek is munkaszüneti nap lett. Az Országgyűlés 2018-ban tervbe vette, hogy a munkaszüneti napok közé felveszi december 24 -ét is, ám ezt később leszavazták, [11] így végül mégsem lett munkaszüneti nap.
Március 14-én, hétfőn az Országházban átadják a Kossuth- és Széchenyi-díjakat. Március 15-én, kedden - a hagyományoknak megfelelően - Magyarország nemzeti lobogójának ünnepélyes felvonásával kezdődnek a központi programok a Parlament előtt. Ezt követően ingyenesen lehet megtekinteni a Szent Koronát az Országházban. Szintén a Parlament előtti Kossuth Lajos téren lesz délután 3 órakor a díszünnepség, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök mond beszédet. Az ünnepséghez - a szervezők kérésére - csatlakozik a Békemenet is. Mindemellett kedden a Várkert Bazár és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum is egész napos programokkal várja a családokat. Március 15-én ingyenesen lehet megnézni a Szent István-termet és a Hauszmann-sztori kiállítást, továbbá az Új világ született kiállítást is a Déli Palotákban. Továbbá kedden ingyenesen meg lehet tekinteni a pénteken megnyílt Gábor Áron rézágyúját a középpontba állító Lészen ágyú című tárlatot. A központi programok mellett országszerte tartanak különböző ünnepi rendezvényeket a hosszú hétvégén.
A munkaszüneti napokat mindenki várja, hiszen ilyenkor nem kell iskolába vagy dolgozni menni. Persze vannak hátrányai is, nem csak az üzletek, de a boltok sincsenek nyitva, így sokszor 2-3 napra is be kell készülni élelmiszerrel. A legtöbb államban jellemzően valamely jeles ünnepnap munkaszüneti nap, ezt a naptárban általában pirossal jelölik, úgy mint a vasárnapot is. A munkaszüneti napokat az egyes országok jogszabályban határozzák meg. Ismerjük meg, milyen ünnep- és munkaszüneti napok várnak ránk 2022-ben. Munkaszüneti napok 2022-ben Magyarországon A 2022. évi munkarendben két munkanap áthelyezéssel szükséges számolniuk a munkaadóknak, továbbá a dolgozóknak is. Az első áthelyezett munkanap a március 15-ei hosszú hétvégéhez társul, amíg a második a mindenszentekhez, ősszel lesz esedékes. De nézzük, melyek munkaszüneti napok 2022-ben! Közülük 5 esik hétvégére, január 1, május 1, augusztus 20, október 23 és december 25. Három négynapos hétvégénk is lesz, ebből kettő tavasszal, egy pedig ősszel A munkaszüneti napok 2022 listája a következő: Január 1: Az év első napja munkaszüneti nap.
Kevéssel dél előtt Irinyi József személyesen osztotta szét a két röplapot, melyek a szabad sajtó első példányai voltak. A tömeg délután háromkor a Nemzeti Múzeumnál nagygyűlést tartott. Ekkor már közel tízezren gyűltek össze. Megalakult a forradalmi választmány, és a nép elindult Budára, a Helytartótanácshoz. A Helytartótanács elfogadta a Tizenkét pontot, eltörölte a cenzúrát, és szabadon bocsátotta Táncsics Mihályt. A tömeg visszavonult Pestre, majd este a Nemzeti Színházban a Bánk bán díszelőadásával ünnepelték győzelmüket. Sajnos a szabadságharc nem győzelemmel zárult, de március 15-én a bátor ifjakra emlékezünk, akik életüket áldozták a szabadságért. A kokárda története A kokárda, vagy háromszínű rózsa, eredetileg színes szalagból készített kör alakú, rózsadíszt szimbolizáló főúri ruhadísz volt. Később azonban a kokárdákat egyes szervezetek azonosításra is alkalmazták, így különféle politikai pártok és katonai egységek megkülönböztető jele lett. A segítségével tudták megkülönböztetni egymást a katonák a csata hevében, a csatamezőn is.
Oh szabadságunk, édes kedves ujszülött, légy hosszú életű e földön, élj addig, míg csak él egy magyar; ha nemzetünk utolsó fia meghal, borulj rá szemfedő gyanánt … s ha előbb jön rád a halál, rántsd magaddal sírodba az egész nemzetet, mert tovább élnie nélküled gyalázat lesz, veled halnia pedig dicsőség! Ezzel köszöntlek, ez legyen útravalód az életben. Élj boldogul! nem kívánom, hogy ne találkozzál vészekkel pályádon, mert az örökké nyugodt élet félhalál, de legyen mindig férfierőd a vészeken diadalmaskodni! Késő éj van. Jó éjszakát szép csecsemő … szép vagy te, szebb minden országbéli testvéreidnél, mert nem fürödtél vérben, mint azok, téged tiszta örömkönnyek mostak; és bölcsőd párnái nem hideg, merev holttestek, hanem forró, dobogó szívek. Jó éjszakát! … ha elalszom, jelenj meg álmamban úgy, a milyen nagynak, ragyogónak, a világtól tiszteltnek én reméllek! " – írja P etőfi Sándor, a forradalom költője naplójában 1848. március 15-én.
Március 14-én este azonban megérkezett Pest-Budára az előző napi bécsi forradalom híre, és a Pilvax kávéházban összegyűlt ifjak cselekvésre szánták el magukat. A Tizenkét pont Március 15-én reggel Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Jókai Mór és Bulyovszky Gyula megváltoztatta a diétához intézett tizenkét pont bevezetését, és politikai fellépésüket indokoló kiáltványt fogalmazott meg. A pontok szövegét a politikai röplap műfajához igazították, két pontot összevontak, és a szövegbe bekerült a politikai foglyok szabadon bocsátásának követelése. Ezt a kiáltványt olvasták fel a Pilvax kávéházban gyülekező ifjaknak, majd Petőfi elszavalta két nappal korábban írott, a március 19-i reformlakomára szánt költeményét, a Nemzeti dalt. Ezután Petőfi és mintegy tíz társa a szemerkélő esőben elindult a Pilvaxból az egyetemre. Előbb az orvoskar hallgatóihoz, majd velük a politechnikum diákjaihoz, azután pedig együttesen a jogászokhoz vonultak. Minden helyszínen elhangzott a kiáltvány és a Tizenkét pont, Petőfi pedig elszavalta költeményét.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-ei nemzeti ünnepen, kedd délelőtt az Országház előtt. A lobogót Áder János köztársasági elnök és Kövér László házelnök jelenlétében, a Himnusz hangjaira a honvédség díszegysége vonta fel. Az eseményen közreműködött a központi katonazenekar és a lovas díszegység. Az eseményen részt vett a kormány több tagja, továbbá az állami és katonai szervezetek és a diplomáciai testület képviselői. A téren számos család, turista jelent meg. A nézelődők többsége kokárdát viselt, voltak, akik magyar zászlót tartottak kezükben. Országszerte és a határon túl is számos ünnepi rendezvényt tartanak az 1848-49-es szabadságharc és forradalom kitörésének 174. évfordulója alkalmából. Orbán Viktor miniszterelnök a Parlament előtt mondja el ünnepi beszédét. Ellenzéki pártok nagygyűléseket tartanak a fővárosban. A budai Várban és a Múzeumkertben egész napos programokkal várják a családokat. Március 15. a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete.