No persze: ők fertőznek meg minket, vagy mi őket? Ez eldöntendő kérdés. De mi eldöntöttük: újra kimegyünk a Tisza-partra, de most a szegedi oldalra, a patológia előtti zöldterületre. Szép őszi napsütés volt, itt is lehetett futkározni, a lepusztult Állomás utca lelakott, lakhatatlan hajléktalan házainak üres ablakszemei csak pislogtak. Még a nemzetközi hőlégballon-bemutatót is testközelből csodálhattuk meg; mind a Tisza fölött lebegett, szivárványszínekben pompázva. Itt már csak néhány fa meg a melléjük támasztott bicikli szolgáltatta a rakterületet, mert egyre inkább kabátot kellett öltenünk. De látványban továbbra sem volt hiány, a Tisza-parton futók, sétálók bámultak meg bennünket, egy önjelölt bajnok a partfal 50 centiméteres mellvédjén túráztatta a biciklijét, harkály kereste a vacsoráravalót az egyik fán. Tisza Parti Élmény- és Kalandpark, Szeged. Az egyik kerékpáros kifejezetten a tornasor közepén hajtott át, meg a motoros pizzafutár is éppen ránk volt kíváncsi. Egy kis piros autó rendszeresen négy óra körül jött, bizonyára a gyerekéért ment a szülő az iskolába.
Másutt turistaparadicsomban mutogatják az olyan nyolcezer éves falu nyomait, mint amilyet Szeged déli határában feltártak. Lúdvári Vénuszát még ezután tervezik kiállítani. A mostani település a harmincas években népesült be. A városrészek történetét Gyálaréttel folytatjuk. – Trianon szülötte címmel Marjanucz László történész írta meg Gyálarét történetének első részét a harmincas évekig. A könyvet Gyenes Kálmán fényképei illusztrálják – mutatta az igényes kötetet a Gyálaréti Egyesület vezetője, Molnár Zoltánné. Irénke 1985 óta gyálai, és a civil szervezettel a gyökereiket keresik. Nem elégedtek meg azzal, hogy mindenki tudott valamit. Gyűjtik az anyagot a falutörténet folytatásához. Kerestük a gyökereinket. Nem elégedtünk meg azzal, hogy mindenki tudott valamit – mondta Molnárné Irénke és Szabó László. Faluszervező Gyálához tartozott a terület egészen addig, amíg az 1800-as évek végén a Tiszát át nem vágták, végleg pedig a trianoni békeszerződés szakította el a falut a rétjétől. 1921. augusztus 22-én szabadult fel a szerb megszállás alól ünnepélyesen a torontáli rész, azaz Újszeged, valamint Kiszombor, Ferencszállás, Klárafalva, Deszk, Szőreg, Kübekháza, Ószentiván [ma Tiszasziget], Újszentiván, Gyálanagyrét [ma Gyálarét].
A Dóm tér gigantikus méretű akkora, mint a velencei Szent Márk tér. Itt látható a Nemzeti emlékcsarnok (Pantheon), amely számos különleges kézműves alkotásnak és domborműnek ad otthont. Szintén itt láthatjuk a város legrégibb műemlékét, a Dömötör-tornyot. Az 1879. évi nagy árvíz után a város vezetői fogadalmat tettek egy óriási méretű templom felépítésére, ez lett a mai Fogadalmi templom. A csodálatos mozaikokon, szobrokon, domborműveken kívül a dóm igazi különlegessége a 9040 sípos, monumentális orgona. A templom másik érdekessége, hogy a mennyezeti mozaikon Szűz Máriát szegedi papucsban és alföldi szűrben láthatjuk. A Dóm főbejáratával szemben zenélő órát találunk, melynek figurái mozognak, és ami a középkori egyetemeknek állít emléket. Szegedet egyszerűen lehetetlen bejárni egy nap alatt. Ha itt járunk, akkor nem hagyhatjuk ki a szecessziós stílusú óriási Zsinagógát, vagy a szintén szecessziós Reök-palotát, a Dugonics teret, az Aradi Vértanúk terét, a Móra Ferenc Múzeumot, a Stefániát (vagy más néven Várkertet), a Szegedi Nemzeti Színházat, az Anna fürdőt, a Püspöki Palotát és a Ferences templomot.
Így törik a diót, kopp, kopp, kopp. Így meg a mogyorót, ropp, ropp, ropp. Piros alma, de kerek, Kóstoljuk meg, gyerekek! Ugye édes, ugye jó? Nekünk hozta Ősz-anyó. Sim-sum fúj a szél Ez a kis fa, jaj de fél. Minden ága megremeg A levele lepereg. Ősz - Örömhír Óvoda. Ej, haj semmi baj Újra zöldül majd a gally. Peregnek a falevelek, szedegetik a gyerekek Peregnek a falevelek, ugrándoznak a gyerekek. Énekek: Alma, alma, piros alma Lipem, lopom a szőlőt Badacsonyi szőlőhegyen A kállói szőlőben Gryllus Vilmos: Szúrós gombóc Kecske ment a kiskertbe Gryllus Vilmos: Őszi falevél Lassan jár a csiga-biga Mesék: A répa A három kismalac Erdőszélen, erdőszéli tölgy tövében volt egy ház. Abban lakott hét süntestvér: Sün Aladár, Sün Piroska, Sün Adorján, Sün Dorottya, Sün Demeter, Sün Tihamér s a legkisebb: Sün Balázs. Hogyha jól bevacsoráztak Szűk lett nékik az a ház, S előfordult ilyenkor, Hogy kívül rekedt Sün Balázs. Furakodott, nyomakodott Morgott, perelt dühöngve Semmit se ért, mit tehetett, Lefeküdt a küszöbre Telt az idő, múlt az idő Éjre éj és napra nap Egyre többször fordult elő, hogy a házból a legkisebb kimaradt.
Perkáta, 2020. 10. 26. Rónás Ferencné óvodapedagógus
Az állat nevének első szótagját mondjuk. Ha kitalálja a gyerek, utánozza a mozgását. Sün Balázs képeinek időrendbe rakása Mi volt előbb, mi volt később? Az előtte, utána szavak tudatos használata egy történet elmesélésénél. Figyelem fejlesztése Udvaron nagyítóval bogarak keresése, megfigyelése. Így látnak a csigák: mászás 16 rétegű celofán álarccal. "Pókfonál" követése szemmel, kézzel. Állatos memória játék. Kakukk tojás keresése. Állatos képen az óvónő által megnevezett részlet megkeresése. Az állatok képeinek sorban történő megnevezése. Auditív figyelem: Az óvónő szavakat sorol, a gyerek akkor lép előre egyet, ha meghallja a hangya szót. Őszi zoldsegek óvoda . Állat hangjának felismerése. Emlékezet fejlesztése Vizuális emlékezet: Mi változott meg? (Sorrend, számosság…) Mit láttál? 15 mp elteltével sorolja fel a gyerek mit látott a képen. A játékállatokból kirakunk egy mintát, majd letakarjuk. A gyerek emlékezetből másolja le azt. Egy gyerek bemutatja 4-5 állat mozgását, A többiek sorban utánozzák. Auditív emlékezet: Szókígyó: Minden gyerek megismétli az előtte mondott állatneveket, majd hozzátesz a sorhoz.