A kőzetek olyan nagy kiterjedésű ásványtömegek, illetve jellemző összetételű ásványegyüttesek, amelyek meghatározott természeti folyamatban egységesen képződnek, s a Föld szilárd kérgét alkotják. Az egy ásvány tömegéből álló kőzeteket monominerális vagy homogén kőzeteknek nevezzük. A kőzetek együttesen képződött ásványok jellemző társulása. A kőzetek keletkezésük szerint három nagy csoportra bonthatóak: Magmás kőzetek 95% Üledékes kőzetek 1% Átalakult (metamorf) kőzetek 4%. Magmás kőzetek képei Magmának nevezzük a természetben megjelenő, sokkomponensű rendszernek tekinthető, jelentős részben szilikát-olvadék összetételű, cseppfolyós fázisból álló, mozgékony kőzetanyagot, amelyben különböző szilárd fázisokat képviselő, már kivált kristályok lehetnek szuszpendálva. Bizonyos körülmények között gázfázis is jelen van. A lehető legegyszerűbben fogalmazva a magma kőzetolvadék (hőmérséklete ~ 1000-1200°C). Kőzetek és ásványok. Az oldott gázoknak szerepe van a magma viszkozitásával, amely hatással van a kristályosodásra.
Az átalakulás nagy nyomás és magas hőmérséklet alatt jön létre. A legismertebb átalakult kőzet a márvány, amely a mészkőből képződik.
A magma a földkéregben lehűthető, vagy a földkéreg erejével lehűthető. Attól függően, hogy a magmát hol hűtik, a kristályok így vagy úgy különböző sebességgel képződnek, és különböző textúrákat eredményeznek, például: Granulált: Amikor a magma lassan lehűl és az ásványok kikristályosodnak, nagyon hasonló méretű részecskék láthatók. Porfír: A magma akkor keletkezik, amikor különböző időpontokban lehűl. Eleinte lassan hűlni kezdett, de aztán egyre gyorsabban. Üvegszerű. Porózus textúrának is nevezik. Ez akkor fordul elő, amikor a magma gyorsan lehűl. Ily módon a kristályok nem képződnek, inkább üvegszerűek. Üledékes kőzetek Más kőzetek által erodált anyagokból állnak. Ezeket az anyagokat a folyók vagy óceánok fenekén szállítják és rakják le. Amikor felhalmozódnak, képződményeket termelnek. Nekroza kőzetek és ásványok. Ezek az új kőzetek olyan folyamatok révén keletkeznek, mint pl megkövesedés, tömörítés, cementálás és átkristályosítás. Metamorf kőzetek Ezek más kőzetekből képződött kőzetek. Általában üledékes kőzetekből állnak, amelyek fizikai és kémiai átalakulási folyamatokon mentek keresztül.
• Évmilliók során ezen rothadó anyagokra üledékréteg (agyag)rakódott, amely fokozatosan anyakőzetté (agyagmárgává) változott. Az agyagmárgákat akkor tekintjük anyakőzetnek, ha bennük a szerves széntartalom 1%-nál magasabb. • A következő évmilliókban a földkéreg jelentős mozgásai révén ezek az üledékrétegek több ezer méter mélységbe kerültek, ahol az ott uralkodó magas hőmérséklet és nyomás hatására a bennük lévő szerves anyagok kémiai reakciók sorozatán átalakultak és kőolaj és földgáz / vagy kőszén/ lett belőlük. • A kőolaj képződésének optimális hőmérséklete 65–120 ºC (20004000m. mélység), a földgázé 120-180Cº (4000-6000m mélység). A kőolaj döntően szén- és hidrogénatomokból felépülő nagyobb molekulák keveréke. Chris Pellant: Kőzetek és ásványok (Taramix Kft., 2008) - antikvarium.hu. A jó minőségű földgáz általában 90%-ban metánból (CH4) áll. Ezen kívül propánt, butánt valamint nem éghető széndioxidot, és nitrogént is tartalmaz. Vannak földgázok, amelyek nagy részét, vagy teljes mennyiségét széndioxid és nitrogén alkotja. A kőolajat és az éghető földgázt összefoglaló néven szénhidrogéneknek nevezzük.
Az ásványok atomokat rendeltek. Ezekről az atomokról azt találták, hogy olyan sejtet alkotnak, amely megismétlődik a belső szerkezetben. Ezek a szerkezetek bizonyos geometriai formákat hoznak létre, amelyek bár szabad szemmel nem mindig láthatók, de léteznek. Az egységcella kristályokat képez, amelyek összetapadnak, és rácsot vagy rácsszerkezetet képeznek. Ezeket a kristályokat az ásványképzők nagyon lassúak. Minél lassabb a kristályképződés, annál rendezettebb az összes részecske, és ezért jobb a kristályosodási folyamat. A kristályok a szimmetria tengelyétől vagy síkjától függően alakulnak ki vagy nőnek. Könyv: Ásványok és kőzetek - Mi Micsoda (Karin Finan). A kristályos rendszerek azt a 32 féle szimmetriát csoportosítják, amelyek egy kristálynak lehetnek. Van néhány a legfontosabbak közül: Rendszeres vagy köbös Trigonális Hatszögletű Rombikus Monoklinika Triklinika Négyszögű Az ásványok osztályozása Ásványi kristályok nem elszigeteltek, hanem aggregátumokat képeznek. Ha két vagy több kristály nő ugyanabban a síkban vagy szimmetriatengelyben, akkor azt ásványi szerkezetnek tekintjük.
Nincs meglepetés: a Fidesz jelöltje, Novák Katalin lett Magyarország államfője, az első nő ezen a poszton. Novák Katalint Orbán Viktor és a Fidesz jelölte államfőnek Áder János helyére, akinek a második államfői mandátuma 2022. május 10-én jár le, így az alaptörvény értelmében nem választható újra. Novák Katalin jelölését Orbán Viktor kormányfő jelentette be még múlt év végén a Facebookon, majd egy sajtótájékoztató keretében is. Nem sokkal ezután Novák Katalin közösségi oldalán közölte, hogy a jelölti felkérést elvállalja. Azt írta: "Magyarországot képviselni, az egész magyar nemzetet szolgálni – erre az embert próbáló feladatra készülök hittel, lélekkel, szívvel. A köztársasági elnökjelölti felkérést tisztelettel vállalom. Maradok, aki vagyok. " Novák Katalin az első női államfő és egyben a legfiatalabb is a legmagasabb közjogi méltóságban. Politikai hovatartozását nem titkolja: fülbevalóival többször mutatja ki rajongását a Fidesz és annak elnöke iránt. Az utóbbi években látványosan erősödött a szerepe, 2020-ban és 2021-ben is őt tartották a legbefolyásosabb nőnek a hazai közéletben.
Novák Katalin az új köztársasági elnök Nincs meglepetés: a Fidesz jelöltje, Novák Katalin lett Magyarország államfője, az első nő ezen a poszton. Novák Katalint Orbán Viktor és a Fidesz jelölte államfőnek Áder János helyére, akinek a második államfői mandátuma 2022. május 10-én jár le, így az alaptörvény értelmében nem választható újra. Novák Katalin jelölését Orbán Viktor… Köztársasági elnök lett Novák Katalin, az egykori családokért felelős miniszter 137 szavazattal a magyar országgyűlés ma öt évre köztársasági elnökké választotta Novák Katalint, aki 2014-től először család- és ifjúságügyért felelős államtitkárként, majd 2020 októberétől családokért felelős tárca nélküli miniszterként dolgozott az egymást követő Orbán-kormányokban. Róna Péter, az ellenzék jelöltje 51 szavazatot kapott. A… Magyarország – Köztársasági elnököt választ a parlament Az Országgyűlés ma dönt Áder János köztársasági elnök utódjáról, a kormányzó Fidesz-KDNP Novák Katalint jelölte a posztra, az ellenzéki frakciók pedig Róna Péter közgazdászt.
Szociális érzékenységéről tanúbizonyságot tenni próbálván Novák Katalin azt ígérte, támogatni fogja az egyedülálló szülőket, a beteg családtagjaikat otthon ápolókat, a szegénytelepeken élő romákat. Ezzel kapcsolatban érdemes felvetni a kérdést, hogy ha parlamenti képviselőként és vezető politikusként nem tudta elérni, hogy ezekre a társadalmi csoportokra kiemelt figyelmet fordítson a kormányzat, akkor milyen lehetőségei lesznek a közvetlen hatalommal nem igazán rendelkező köztársasági elnöki pozícióból? A Fidesz és a KDNP állmfő-jelöltje beszédében a közelgő választásokra is felhívta a figyelmet. A Fidesz egykori alelnöke kifejezte abbéli reményét, hogy a választópolgárok "nem tévesztik szem elől a nemzeti érteket", majd hozzátette, hogy hivatalba lépése után ő nem a jogállam leépítéséért, hanem annak megerősítéséért fog dolgozni. Novák Katalin után a választáson az Egységben Magyarország színeiben induló ellenzéki pártok jelöltje, Róna Péter foglalhatta el az Országgyűlés pódiumát. Róna szerint a mostani vészterhes időkben a köztársasági elnök olyan alkotmányos feladatkörei, mint az ország egységének kifejezése valamint demokratikus jogrendszer feletti őrködés jelentősen nagyobb szerepet kapnak, mint általában.
Nemzetközi összehasonlításban a magyar államfőnél vannak erősebb, nagyobb hatalommal felruházott elnökök. Az Egyesült Államok elnöke például egy személyben a végrehajtó (a kormányzati) hatalom feje is. Jelentős politikai hatalom koncentrálódik a francia és az orosz elnök kezében, ahogy kiterjedt jogköre van a lengyel és a román államfőnek is. A magyar alkotmányos megoldáshoz leginkább a cseh és a német szabályozás hasonlít. Megválasztása A köztársasági elnököt az Országgyűlés választja öt évre. Az Alaptörvény szerint államfőnek bármely, harmincötödik életévét betöltött magyar állampolgár megválasztható. Ámde az államfőt legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani, Ezért sem jelölhették ismét Áder Jánost. Az új elnököt a korábbi államfő megbízatásának lejárta előtt legalább harminc, legfeljebb hatvan nappal kell megválasztani. A választást jelölés előzi meg, amelynek érvényességéhez az országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges. Az első szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatát megkapta.
A mai napon szavazott az Országgyűlés a második, és a törvényi szabályozás szerint utolsó ötéves ciklusát töltő köztársasági elnök, Áder János utódjáról. A nagyrészt szimbolikus hatalommal rendelkező államfői posztra idén két jelentkező akadt. A Fidesz és a KDNP képviselő Novák Katalint, a Fidesz egykori alelnökét és Családokért felelős tárca nélküli minisztert jelölték a pozícióra, míg az ellenzéki pártok némi huzavona után a nagy-britanniai Oxfordi Egyetemen közgazdaságtant tanító Róna Péter és egykori bankár személye mellett döntöttek. A köztársasági elnök megválasztását szabályozó parlamenti procedúra értelmében mindkét jelöltnek lehetősége volt elmondani egy 15 perces beszédet, melyben kifejthették, miért vállalták el a felkérését a köztársasági elnöki pozícióra és milyen szerepet töltenének be államfőként. A választási procedúrának egyébként része, hogy az Országgyűlés elnöke felolvassa a jelöltek életrajzát, ettől azonban Kövér László házelnök az ellenzéki pártok nagy felháborodására idén eltekintett.
Felszólalásában Róna Péter külön kiemelte a pedagógusok sztrájkját és polgári engedetlenségi akcióját, méltatlannak nevezvén, hogy a kormányzat mennyire nem becsüli meg ezeket a munkavállalókat. A szavazás végül a papírforma szerint alakult. A 199 országgyűlési képviselőből 193-an vettek részt az államfő-választáson, közülük 188-an adtak le érvényes voksot. Róna Pétert 51 képviselő támogatta, míg a Novák Katalinra 137 szavazat érkezett, vagyis május 10-étől Magyarország köztársasági elnökét Novák Katalinnak fogják hívni. Ezzel ő lesz a rendszerváltás utáni időszak sorban hatodik köztársasági elnöke és az első női államfő. Arról, hogy Novák megválasztása mit jelent valójában a magyarországi nők emancipációját illetően, többek között ebben a cikkünkben foglalkoztunk részletesebben.
videó ATV Híradó - 2022. 02. 28. 2022. február. 28. hétfő A mai nap hírei 18:45-kor. kapcsolódó videók 2022. április. 7. csütörtök Reggeli Híradó - 2022. 04. 07. 09:00 Híradó - A reggeli hírekkel. 2022. 07:00 Híradó - A reggeli hírekkel. 06:00 Híradó - A reggeli hírekkel. 6. szerda ATV Esti Híradó - 2022. 06. 21:55 Híradó - A nap legfontosabb híreivel! 2022. szerda Motort ígért a pedofil bűnöző Motort ígért egy 11 éves fiúnak egy zalavégi férfi, ha cserébe pornográf felvételeket kap róla. Az internetes elkövetőt a fiú testvére jelentette fel. Ha elítélik, öt év börtönt kaphat. szerda Továbbra is népszerű a benzinturizmus Még mindig népszerű a benzin-turizmus a 480 forintos üzemanyagár miatt. A szlovákok a határ közeléből hazánkba járnak át tankolni. A déli országrészben élő magyarok viszont horvátországi üzletekben szerzik be az alapvető élelmiszereket, hiszen egy nagyobb bevásárlásnál több tízezer forintot spórolhatnak.