Őse a lepény A kovásszal készülő kenyér őse egykoron a lepény volt. Ezt a kovász nélkül, csupán liszt és víz keverékéből készülő ételt állítólag már az ősember is fogyasztotta. Milyen a jó kenyér? Tény, hogy mindenkinek más ízlik, de a legtöbb esetben a kovásszal készült, aranybarnára sült, kívül ropogós, belül puha, lyukacsos. de nem morzsálódó kenyeret szeretjük. SZOLJON - A kenyér ünnepére- szeretettel. A kovászos kenyér enyhén és kellemesen savanykás, és négy-öt napig is fogyasztható. Búza vagy rozs? A kenyér jellemző alapanyaga a Kárpát-medence középső részén a búza, míg a rozs elsősorban Nyugat- és Közép-Dunántúlon, a Duna–Tisza közén és a tiszántúli Nyírségben gyakori. Árpából és kukoricából főleg a Székelyföldön készül kenyér. Október 16. - a kenyér világnapja Forrás: Shutterstock A magyar népi hitvilágból igen sok kenyérrel kapcsolatos szokást ismerünk. A kenyérnek az egyházi szimbolikában is fontos szerepe van. Most összeszedtünk néhány, a kenyérhez kapcsolódó népszokást, amelyek között számodra is biztosan lesz olyan, amit nem ismersz.
A pásztorok a pusztán nem fejték a marhát. A magyar szürke egyébként sem adott nagyon sok tejet, viszont magas volt a zsírtartalma. Néhány fejős tehenet azért tartottak a szállás körül, aminek tejével fedezték saját szükségleteiket. A szállásokon élő gulyások, juhászok a tejfeldolgozás többféle módját alkalmazták. Alföldi gulyások készítették a tarhót, ami tulajdonképpen joghurt. Ehhez a tejet először egy nagy fémbográcsban felforralták, s kavargatva főzték, míg a habját el nem főtte. Ekkor átöntötték egy fadézsába. Mikor annyira kihűlt, hogy a kéz még állta, oltóanyagot kevertek bele. A dézsát lezárták, és alaposan betakarták, bebugyolálták, hogy minél lassabban hűljön le. Ennek az edénynek általában külön helye volt a szálláson. Kenyérsütés és a hozzá fűződő hiedelmek | www.termelotol.hu. Szélvédett helyen ástak neki gödröt, s bundával ki is bélelték. 3-4 óra alatt a tarhó megaludt. Az eljárás során savanykás ízű, sűrű kocsonyás termék keletkezett. A pásztorok szívesen ették kenyérrel, kásával, vagy magában is. Az oltóanyagot (tarhómagot) az előző tarhóból tették félre.
A svájci székhelyű Pékek Világszövetsége 2001-es kongresszusán döntött úgy, hogy október 16. legyen a kenyér világnapja. A világnap célja, hogy bemutassa, a kenyérnek a táplálkozásban elfoglalt jelentőségét. Ám a kenyér nem csak gasztronómiai szempontból fontos, hanem számos kulturális, vallási vonatkozása is van, szinte minden népnek kötődnek hozzá szokásai, cikkünkben mi most leginkább a hazaiakra fókuszáltunk. Ahány nemzet, annyi kenyér, ráadásul mindenki a sajátját tartja a legfinomabbnak. Így vagyunk ezzel mi, magyarok is, a kenyér a táplálkozásunk szerves és elengedhetetlen része, alig van olyan étkezésünk, amelyben valamilyen formában (legyen az péksütemény) nem szerepel. Hiedelmek, babonák, népszokások. Jól mutatja ezt az is, hogy a tavaszi kijárási korlátozás idején nagyon sokan megpróbálkoztak a kenyérsütéssel, hetekre hiánycikké vált az élesztő, a háztartások egyharmadában kovászt "etettek" az emberek, a végeredményt pedig ki is posztolták a közösségi felületekre. A kenyeret tehát nem csak szeretjük, erős kötődésünk is van hozzá és ahogy a mondás is szól: "ha kenyér van, minden van".
Sokféle betegség (pl. árpa, kinövés, seb stb. ) gyógyszereként ismert a kenyér elfogyasztása; a vele való bedörzsölés, eltörése a beteg feje felett, a kenyérmosó vízzel való itatása, stb. A tűzvész elhárításában a kenyér és a sütőteknő; a vihar elhárításában a szénvonó és a sütőlapát kapott fontos szerepet. Előjelek is fűződtek a kenyérhez: legáltalánosabb az a hit volt, hogy a sütés közben megrepedő kenyér egy családtag halálát jelenti.
Az új kenyér ünnepe Augusztus 20-a 1949 óta nem csak az államalapítás, de az új kenyér ünnepe is, amelynek kihagyhatatlan része a kenyéráldás. A nemzeti színű szalaggal átkötött, frissen sütött kenyeret először ünnepélyesen megszentelik, majd felszelik és végül szétosztják a darabjait. Az ünnep onnan datálódik, hogy a hagyomány szerint az aratás után Szent István-napra sütötték az új búzából készült első kenyeret. Mivel új búzából sütni először augusztusban lehetett, ezért a hónapot az új kenyér havának is nevezik. A kenyér kiemelt szerepére utal, hogy legalább 100 olyan szólásunk vagy mondásunk van, amelyek a kenyérhez kapcsolódnak, többet ma is használunk közülük. Ilyenek például: Ahol kalács nincs, a kenyér is jó. Kenyértörésre kerül sor. Külön-kenyérre mentek. Amíg az én kenyeremet eszed... Megette kenyerének javát. Kegyelemkenyéren él.
4. Inkább a has fakadjon, mint sem az étel megmaradjon. Apukám kedvenc mondásai közül való ez a gyöngyszem. Az 1. és a 3. pont kombinálódik benne. Félelem, hogy tudok-e legközelebb enni, és az étel megbecsülésének igénye. A megoldás megint csak nem a túlevés, hanem a jó tervezés, és a bőség tudatosítása. 5. Az a pár falat nem árthat, úgyis olyan soványka vagy. Gyerekkoromban a rokonság gyakorta használt tukmáló mondatai köszönnek itt vissza. Egyrészt bűntudatot kelt, hiszen a "soványka" jelző nem hangzik igazán pozitív módon. Másrészt hazugság, mert igen is árthat az a pár falat, amit már nem a testem igénye szerint eszem. Elszakít attól, hogy érezzem: a testemnek pontosan mikor, mennyi és milyen ételre van szüksége. Innentől pedig egyenes út vezet a túlevéshez. 6. Ami jó, az vagy hízlal, vagy egészségtelen, de legalább is erkölcstelen. Viccesnenk hangzó mondás ez, mégis érdemes egy kicsit mögé nézni. Ki nem mondva benne van ugyanis, hogy az egészséges étel, ital nem lehet jó, nem lehet finom.
Ha valaki új házba költözött, kenyeret és sót vittek neki. A hagyomány szerint ez szavatolt a háziak jólétéért. A szláv népeknél kenyérrel és sóval köszönteni a vendéget, aki kenyeret és sót ajándékoz valakinek, az óvni akarja azt a csapásoktól. Az esküvő után az ifjú párt is kenyérrel és sóval kínálják. Mindketten a szájukba vettek belőlük egy kicsit, ez azt szimbolizálta, hogy életük végéig osztoznak mindenen. Egy régi hagyomány szerint menstruáló nő nem süthet kenyeret Forrás: Shutterstock Tudtad? Először, ie. 3000 évvel az egyiptomiak sütöttek kenyeret, az ókori görögök legalább 70 féle kenyeret ismertek, az ókori Rómában pedig több száz pékség működött. 7. Baljós jelnek tekintették, ha sütés közben megrepedt a kenyér, az egy családtag halálát jelentette. 8. Halottak napján sóval és kenyérrel terítették meg az asztalt, ugyanis ekkor a hagyomány szerint a halottak hazalátogatnak, és így kedveskedtek nekik. 9. A néphagyomány szerint a "rendes asszony szombaton süt, hétfőn mos". Ez azért is volt fontos, mert így vasárnap az ünnepi asztalra mindig friss kenyér került, amit a családfő szegett meg.
Vajúdó szoba - Szülés előtti kórterem a Debreceni Nagyerdei Klinika Szülészetén - YouTube
A forgalmi rend változás ideje alatt, 2019. és július 16. között változik az 1-es villamos közlekedése és a 10/10A/10Y-os, 12-es, 13-as, 22-es és 24-es autóbuszok útvonala. Ez idő alatt megújul az 1-es villamos vonal több szakasza is, melyet saját beruházás keretében végez el a DKV Zrt. Részletesen itt érhetők el a közlekedési rend változások. Hozzászólás írásához jelentkezzen be!
Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a hazai McDonald's franchise partnerei is segíthetnek, például bútorokat, berendezési tárgyakat, elektronikai eszközöket vásárolhatnak a cívisvárosi Ronald McDonald Családközpont részére, amit igazán nagylelkű gesztusnak tartunk – tudatta az üzemeltető. Klinika Egyetemi Klub | DEBRECENI EGYETEM. A Debreceni Egyetem mindenben segít – Nagyon jó partnerre találtunk a Debreceni Egyetem Klinikai Központ vezetőségében, dolgozóiban. Szabó Tamás, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Gyermekgyógyászati Intézet igazgatója, Berkes Andrea, a Gyermekgyógyászati Klinika adjunktusa, aki az alapítvány kuratóriumának és egészségügyi bizottságának a tagja, valamint Vattai Györgyné vezető ápoló is hatalmas segítségünkre van – mondta el Konyári Andrea, a Ronald McDonald Gyermeksegély Alapítvány Operatív Igazgatója, hozzátéve, májusban lesz egy konferencia Debrecenben, ahol a családközpontú szemlélet megfogalmazása, bemutatása kerül előtérbe. Konyári Andrea Forrás: Ronald McDonald Gyermeksegély Alapítvány Ez egy olyan megközelítési mód, ahol az egészségügyi folyamat és döntéshozatal a család és az egészségügyi szolgáltató közötti partnerségben történik.
Egy hónapra lezárják a Nagyerdei körút Klinika előtti szakaszát Szerző: | Közzétéve: 2019. 06. 07. 09:17 | Frissítve: 2019. Urológiai Klinika | Debreceni Egyetem. 08. 11:09 Az Új Főnix Terv közlekedésfejlesztési programjának részeként korszerű, spirális körforgalom épül a Pallagi út és a Nagyerdei körút csomópontjában. A kivitelezés olyan szakaszába ért, hogy június 15-től egy hónapra le kell zárni a Klinika előtti, villamosvonallal érintett szakaszt. A debreceni önkormányzat azt kérte a kivitelezőtől, hogy az ideiglenes korlátozást az iskolai tanév lezárása utánra időzítse, hogy minél kisebb fennakadást jelentsen az a közlekedők számára. Ezért június 15-én reggel 6 órától várhatóan július 16-án éjfélig lesz teljes szélességben lezárva a Pallagi út – Nagyerdei körút csomópont nyugati ága. Az a szakasz, ahol a villamos a Pallagi út felől a Nagyerdei körútra, a Klinika irányába fordul. A zárásra azért van szükség, mert a körforgalom kiépítésével párhuzamosan korszerűsítik a villamosátjárót, áthelyezik a felsővezeték tartó oszlopokat, valamint elvégzik a körforgalom ezen ágára eső közműkiváltási és aszfaltozási munkákat.