Új elnökük van az öttusázóknak Réczei Géza személyében egy nemzetközi adótanácsadó cég adózási igazgatóját választották meg a Magyar Öttusa Szövetség (MÖSZ) új elnökévé pénteken. Megbízatása négy évre szól. Pályázat az öttusakapitányi posztra A Magyar Öttusa Szövetség (MÖSZ) nyílt pályázatot írt ki a szövetségi kapitányi poszt betöltésére, azaz nem hosszabbítja meg automatikusan Pálvölgyi Miklósnak, a férfi-, illetve Kulcsár Antalnak, a női válogatott szakvezetőjének az olimpiai ciklus végével lejáró megbízatását. A Magyar Öttusa Szövetség minden tőle telhetőt megtesz, hogy a sportágban tartsa a lovaglást | M4 Sport. Erről a MÖSZ elnöksége döntött október 15-ei ülésén, s a feltételeket illetően hétfőig szabott határidőt az esetleges észrevételek megtételére. Kialakult az öttusázók vb-csapata A Magyar Öttusa Szövetség elnöksége jóváhagyta a két szakvezető, Pálvölgyi Miklós és Kulcsár Antal előterjesztését az augusztus 16-án kezdődő berlini világbajnokságra utazó csapatot illetően. Ünnepeltek öttusázó olimpiai bajnokaink A Magyar Öttusa Szövetség (MÖSZ) és a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) vezetői, Pintér Erika, Tiszafüred polgármestere, valamint egykori és mai versenyzők köszöntötték 80. születésnapja alkalmából Benedek Gábort, aki 1952-ben részese volt az első magyar olimpiai öttusagyőzelemnek, emellett Helsinkiben egyéniben a dobogó második fokára állhatott.
A magyar sport egyik kiemelkedő egyéniségét ünnepeljük. 45865 A szülés előtt álló Kovács Sarolta és Alekszejev Tamara kivételével a teljes felnőtt öttusaválogatott meleg égövi edzőtáborban készül az idényre - tájékoztatta az MTI-t Martinek János, a férfiak szövetségi kapitánya. 45335 Szöul hőse szövetségi kapitányként ünnepelne magyar sikereket Tokióban. Martinek 33 évvel ezelőtti bravúrját hat olimpián nem sikerült megismételni. 41592 2021. 06. 30-án a Magyar Öttusa Szövetség elnökségi ülésén hivatalosan is jóváhagyták a Tokiói Olimpián indulók névsorát. 41109 Gulyás a davosi csúcson. 40868 A magyar öttusasport egyik kiemelkedő egyéniségét ünnepeljük. ORIGO CÍMKÉK - Magyar Öttusa Szövetség. 40002 A magyar öttusasport egyik kiemelkedő egyéniségét ünnepeljük. 39311 A magyar öttusasport egyik kiemelkedő egyéniségét ünnepeljük. 38183 A magyar sport egyik kiemelkedő egyéniségét ünnepeljük. 37831 A magyar öttusasport egyik legendáját ünnepeljük. 33006 Bejegyzés navigáció
Ezért olybá tűnik, a MÖSZ vezetése valamilyen egyéni érdeket a nemzeti érdek elé helyezve asszisztál Klaus Schormann UIPM-elnök az öttusa sport kivégzéséhez vezető döntéséhez. A MÖSZ elnöksége erőt demonstrálva már az első pillanatban nyugodtan felvállalhatta volna, hogy a britekkel, oroszokkal és a többi hagyományos nagy öttusanemzettel szövetkezve kezdeményezi a kiszakadást a Schormann vezette UIPM-ből, amennyiben az nem vonja vissza a lovaglás kinyírására tett döntését. Merthogy semmi veszítenivalója nincs immár. Ehelyett lapít a fűben. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Index - Sport - Elsöprő erejű tiltakozás az öttusa elpusztítása ellen. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
A Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnokban tartott tisztújításon az elnöki posztra egyedüli jelölt volt, és a lehetséges 40 szavazatból 39 érvényes támogató voksot kapott. A 80 éves Bretz Gyula versenyzőként, klubvezetőként és nemzetközi szövetségi pozícióiban hatvannégy éve tevékenykedik a sportágban. Először 2016 decemberében választották meg a magyar szövetség elnökévé. "Versenyzőcentrikus sportágat ígértem négy éve, amit a versenyzői bizottsággal részben sikerült megvalósítani. Azt ígérem, hogy amiben a versenyzők hiányt éreznek, megpróbáljuk teljesíteni, igyekszünk partnerek lenni. A sportágban nincs helye a széthúzásnak" - mondta az újraválasztott Bretz Gyula. Az általános alelnöki posztra az egyformán olimpiai, világ- és Európa-bajnok Mizsér Attila és Vörös Zsuzsanna volt jelölt. A választás előtt Mizsér felolvasta nyílt levelét, melyben megköszönte a bizalmat azoknak, akik jelölték őt. Ugyanakkor elkeseredettségét fejezte ki a sportág állapota miatt - mint mondta, a jobbító ötleteit semmibe vették -, valamint amiatt "a rágalomhadjárat miatt, ami személye ellen indult", és visszalépett az alelnöki jelöléstől.
A diszkoszvetés az atlétika sportág egyik dobószáma. A lényege a diszkosz nevű sportszer eldobása, valamilyen távolságra való eljuttatása a sportoló, a diszkoszvető által. Az eredményeket a dobás távolsága alapján állapítják meg. A dobószámok szerepelnek a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) és a tagszervezetek legrangosabb viadalain is, és egyes versenyszámai szerepelnek az összetett atlétikai számokban is. A diszkoszvetés olimpiai versenyszám. Története [ szerkesztés] A diszkoszvetést már az ókorban ismerték. Már i. e. 708-ban, a 18. olümpiai játékokon csatlakozott a programhoz a két dobószámot tartalmazó öttusa, ami stadionfutásból, távolugrásból, diszkoszvetésből, gerelyhajításból és birkózásból állt. Aki három versenyszámot megnyert, az automatikusan megnyerte a versenyt. A versenyprogram utolsó két számát nem is rendezték meg, ha már volt hármas győztes. Máig világhírű az i. 5. században élt, Mürón görög szobrász Diszkobolosz nevű bronzszobra, amely egy diszkoszvetőt ábrázol. Olimpiai versenyszámként [ szerkesztés] A diszkoszvetés a kezdetektől fogva olimpiai versenyszám.
Az ugyanakkor megrendezett csapatbajnokságot a Csepel SC nyerte meg. Eredményes magyar sportolók [ szerkesztés] A sportág történetének legnagyobb magyar alakja Balczó András, aki háromszoros olimpiai és tízszeres világbajnok volt 1960 és 1972 között. A sportág első magyar női olimpiai bajnoka Vörös Zsuzsanna volt Athénban, 2004-ben. Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Öttusa a nyári olimpiai játékokon Olimpiai bajnok öttusázók listája Öttusa-világbajnokok listája Források [ szerkesztés] Révai új lexikona XV. (Nem–Rab). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2005. 477–479. o. ISBN 963-955-623-8 További információk [ szerkesztés] MVM Öttusa Világbajnokság 2008 hivatalos honlap
Budapest, 1989. Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, ideiglenes köztársasági elnök október 23-án déli 12 órakor, a harangszó hangjait követően az Országház erkélyéről kikiáltotta a Magyar Köztársaságot. (Fotó: MTI/Manek Attila) Az ország új államformájáról és nevéről szóló bejelentést hatalmas ováció köszöntötte, a harsonások díszjeleket fújtak. Aznap első ízben emlékeztek meg legálisan a fővárosban és az országban az 1956-os forradalomról, este tízezrek gyűltek egybe a Kossuth téren, a rendezvénysorozat központi eseményén. Magyarország államformája az őszirózsás forradalmat követően, 1918. november 16-án lett először köztársaság "népköztársaság" formájában, ezt 1919. március 21-én felváltotta a Tanácsköztársaság. 1920. március 18-án kormányrendelet helyezte hatályon kívül a forradalmak intézkedéseit, s a két világháború között, Horthy Miklós kormányzósága idején az ország "király nélküli királyság" volt. 1946. január 31-én a nemzetgyűlés eltörölte a királyság intézményét, Magyarországot köztársasággá nyilvánította (ezt február 1-jén hirdették ki), majd 1949. 1989 október 23 juin. augusztus 20., a kommunista alkotmány életbelépése után Magyarország államformája népköztársaság lett.
Tisztelt Gyűjtőtárs! - Sima levélként nem küldünk tételt függetlenül a vásárlás összegétől. - Futárszolgálattal 1500 ft. - Személyes átvétel Budapesti üzletünkben lehetséges. A küldemény elvesztése esetén a posta vagy a futárszolgálat hibájáért nem áll módunkban felelősséget vállalni, mivel a postaköltség alapdíja (ajánlott) nem tartalmazza a tétel összegének visszatérítését, és éppen ezért a vételárat nem térítjük vissza. Amennyiben kívánja, kérhet értékbiztosítást, amely esetben a posta garantálja a kártalanítást, ennek összege azonban a vásárlót terheli. A tétel az aukció ideje alatt jelenleg nem megtekintehető! A megnyert tételek átvételére az aukció lezárásától számított 14 nap áll rendelkezésre, ha ez idő alatt a vásárló semmilyen formában nem nyilatkozik arról hogyan, illetve milyen formában kívánja átvenni, úgy tekintjük, hogy az adás-vétel nem jött létre, és nem tart igényt a megnyert darabokra. Index - Belföld - Így választott az ország államfőket a rendszerváltozás óta. A pénzvisszafizetési garancia jogos igény esetén 5 munkanap. Cégünk a vételár összegét a darabok visszaérkezése után fizeti vissza.
Az 1956-os forradalmi eseménysorozat számos áldozatot követelt. A Központi Statisztikai Hivatal 1957. januári jelentése szerint az októberi 23. és január 16. közötti emberveszteség országosan 2652 halott (Budapesten 2045) volt, és 19 226-an (Budapesten 16 700-an) sebesültek meg. Mintegy 200 ezren elhagyták az országot. A forradalom leverését három évig tartó kegyetlen megtorlás követte: a kivégzettek száma (eltérő adatokat közlő források szerint) 220-340 volt, az 56-os intézet adatai szerint 229. Koncepciós per nyomán az eseményekben való részvételükért olyan vezető személyiségeket végeztek ki, mint Nagy Imre volt miniszterelnök, Maléter Pál volt honvédelmi miniszter, Gimes Miklós újságíró, Losonczy Géza volt államminiszter és Szilágyi József, a miniszterelnök személyi titkára. Ezreket ítéltek börtönbüntetésre, internálásra. 1989 október 23 august. Az 1956. októberi eseményeket évtizedekig ellenforradalomként lehetett csak emlegetni Magyarországon. A fordulópont 1989 januárjában következett be, amikor Pozsgay Imre – az MSZMP-vezetőség prominens tagjaként – népfelkelésnek minősítette a három évtizeddel korábban történteket.
Azonban az SZDSZ és a Fidesz, majd a hozzájuk csatlakozó FKGP és MSZDP kezdeményezésére 1989. november 26-án – az emlékezetes négy igenes – országos népszavazáson az állampolgárok úgy döntöttek, hogy csak az országgyűlési választások után legyen a köztársasági elnök megválasztása, mégpedig közvetett módon, a parlament által. Ennek ellenére 1990. március 1-jén a még régi összetételű Országgyűlés ismét a közvetlen elnökválasztást iktatta törvénybe, annak időpontját az új parlamenti választások utánra időzítve. VAOL - 1989. október 23-án kiáltotta ki Szűrös Mátyás a köztársaságot. A paktum után jött Árpi bácsi 1990 tavaszán a választás a jobboldal győzelmét hozta, a kormányzásra készülő MDF a legerősebb ellenzéki párttal, a SZDSZ-szel 1990. április végén megkötött paktumban abban is megállapodott, hogy a parlament válassza meg az államfőt, és megegyeztek a leendő államfő személyében is. Antall József javaslatára az SZDSZ-es író, műfordító Göncz Árpád lett az államfőjelölt. Később volt még egy sikeres aláírásgyűjtés a közvetlen elnökválasztás érdekében, ám ebben a kérdésben az 1990. július végén megtartott újabb referendum az alacsony részvétel miatt érvénytelen lett.
október 23-án több tízezer ember gyűlt össze az Országház előtti Kossuth Lajos téren. Katonai díszegység sorakozott fel, ünnepélyesen felvonták az állami zászlót, és a magyar nép sorsfordulóihoz kötődő történelmi zászlókat az állami zászlóhoz vitték. Déli 12 órakor, a harangszó után megjelent országházi dolgozószobájának erkélyén Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, aki átmenetileg a köztársasági elnöki teendőket is ellátta. 1989 október 23 summary. Üdvözölte az ország polgárait, a magyarokat a nagyvilágban, hazánk külföldi barátait, majd így folytatta: "Most, a XX.