Az elmúlt száz évben a kutatók Brodarics István, a mohácsi csata krónikásának leírása alapján egy dombot kerestek, amelynek előterében egy Földvárnak nevezett község helyezkedett el. A kutatás 130 éves történetében 16 alkalommal jelentették ki, hogy sikerült azonosítani a csata centrumában elhelyezkedő községet, Földvárt, az elméleteket azonban az írott források, a környezeti jellemzők és a régészeti adatok nem támasztották alá. Megkérdeztük Pap Norbertet, a mohácsi kutatócsoport pécsi vezetőjét, miért vetették el a szakemberek az eredeti elképzelést. – 1926-ig konszenzus volt abban, hogy a csata Sátorhely és Törökdomb közvetlen közelében zajlott. Gergely Endre főhadnagy az 1926-os ünnepségek előtt ásatásba kezdett Törökdombon. Mivel török halottak helyett csak római kori romokra lelt, és a közelben a domb is hiányzott, Gyalókay Jenő tüzértiszttel együtt kijelentették, hogy a harcmezőt máshol kell keresni. Majs környékén találtak dombos terepet, így belelátták a tájba a csatahelyet. A kutatók Brodarics István krónikája nyomán kialakítottak egy víziót, és a mai tájviszonyokban kezdték keresni a mohácsi csatateret.
Egy 1700-as térkép vezethet nyomra. Jól meghatározhatóvá válhat a mohácsi csata helyszíne a Pécsi Tudományegyetem kutatásai alapján – közölte Pap Norbert, az intézmény történetiföldrajz-professzora az MTI-vel. Elmondta: egy 1700-as datálású térkép, más írott források és a közelmúltban elvégzett műszeres vizsgálatok eredményei alapján esély nyílik az 1526-os ütközet helyszínének megtalálására. A PTE Szentágothai János Kutatóközpont Történeti és Politikai földrajzi Kutatási Centruma vezetőjének tájékoztatása szerint: A helyszín meghatározásában szerepet játszó, a mohácsi síkságon egykor és ma fekvő településeket érintő földrajzi névelemzés és egy újabb környezetrekonstrukciós vizsgálat is lezárult a közelmúltban. A kutatók között egy évszázada folyik a vita arról, hogy pontosan hol zajlott a sorsdöntő küzdelem. A megoldást hátráltatta, hogy nem sikerült meggyőző bizonyítékok alapján meghatározni a harcmező értelmezése szempontjából kulcsfontosságú, legkésőbb 1704-ben elnéptelenedett Földvár falu elhelyezkedését – mondta Pap Norbert.
A "Mohács 1526–2026-kutatócsoport" legújabb eredményei A Duna-Dráva Nemzeti Park által szervezett, a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen 2018. december 7-én lebonyolított konferencián, a Fodor Pál és Pap Norbert professzorok által vezetett "Mohács 1526–2026: rekonstrukció és emlékezet" projekt történeti földrajzi kutatásokat végző kutatócsoportja is részt vett. A mohácsi csata centrumterületének beazonosítását célzó, 2017 júniusa óta zajló vizsgálatok legújabb részeredményeit Pap Norbert, a kutatócsoport vezetője foglalta össze, "Duna – mocsár – Karasica: az 1526. évi mohácsi csata főbb helyszínei" című előadásában. A konferencia plenáris ülése az MTA pécsi székházában A kutatásvezető és geográfusokból-történészekből, valamint régészekből álló csapata (Dr. Kitanics Máté, Dr. Gyenizse Péter, Szalai Gábor, Morva Tamás, Dr. Nagy Levente, Hancz Erika, Polgár Balázs) szakított a korábbi megközelítésekkel. Bizonyítékokon alapuló módszerrel, az írott források, régi térképek, távérzékelés, a természeti földrajzi sajátosságok értelmezése, a régészeti adattár és részben térinformatikai eszközök felhasználásával modellezte a térség korabeli környezeti viszonyait és meghatározta a csata helyének főbb földrajzi jellemzőit.
1526 augusztus 29-én Mohácstól, délre a Duna mentén állt csatarendbe a magyar sereg. Az utolsó pillanatban még befutott a horvátországi csapatok jelentős része, így a seregben már 12–13 000 lovas és 12–13 000 gyalogos volt. A katonákat 5000 szekér, 15 000 igásló kísérte, és 500 nehéz "prágai" szakállaspuskát valamint 85 ágyút is vittek magukkal. Ez a csapatösszevonás az egyik legnagyobb volt a középkori Magyarország történetében, Közép-Európa szinte minden népének katonái ott voltak a táborban, így a magyarok mellett horvátok, szerbek, szlovákok, csehek, németek, lengyelek is szép számmal voltak a seregben. Ekkora erő a korabeli Európában bárhol igen tekintélyes erőnek számított volna, de az Oszmánok elsőrangú katonasága még így is legalább háromszoros túlerőben volt vele szemben. A magyarok bal szárnyukkal a Duna mocsaras árterére támaszkodva két harcrendet alakítottak ki, s eléggé széthúzták erőiket, nehogy jobbszárnyukon túl nyúljon az oszmánok csatarendje. Az első harcrendben állt két szárnyra tagolódva a gyalogság és a könnyűlovasság zöme, vagyis 15–20 000 harcos, és közéjük ékelődve a nehézlovasság kisebb csapatai.
A magyar könnyűlovasok kitértek az ágyúkat védő janicsárok tüze elől és elkanyarodva rávetették magukat a tüzérség mellett felsorakozott ruméliai lovasságra, több helyen át is törték azok arcvonalát. A legelöl haladók már az oszmán táborba is betörtek, ahonnan a menekülők ekkor már a szultán felé futottak. A siker kiaknázására ekkor a második harcrendet is bevetették a küzdelembe, megkezdődött a ruméliai hadtest bekerítése, s a hamarosan jobbszárny gyalogsága is elérte az ágyúkat. Nemsokára kiderült azonban, hogy a magyar vezérek elkéstek a támadással, mert az erőltetett menetben közeledő Szülejmán szultán egész hada megjelent a harcmezőn. A szétbontakozó oszmán sereg centrumában a szokásoknak megfelelően a szultán állt a fővárosi zsoldoscsapatokkal, a jobbszárnyon pedig az anatóliai katonaság vonult fel. A magyarok balszárnya ugyan kitartott az új helyzetben, de a második harcrend páncélosai végül felhagytak a ruméliaiak elleni támadásokkal. Zömük valószínűleg pedig az anatóliai hadtestet támadta, másik részük pedig a szultán kíséretével szállt szembe.
Csere: Matyi, Koncsol, Fridrich, Ton, Dorogi, Serginho, Bencsik Á., Molnár, Kiss. Vezetőedző: Fehér Zsolt. Kecskemét: Rigó – Bencsik R., Ristics, Hadnagy, Mánya. Csere: Halmavánszki – Bíró, Klacsák, Klajtár, Öreglaki, Boznánszky, Sallai, Kovács, Kulcsár Gólszerzők: Pál (26. – büntetőből, 34., 39. ), Tatai (28. ) ill. Bencsik (7. ), Ristics (11. ), Hadnagy (22. )
A férfi futsal Magyar Kupában már a negyeddöntőnél jár a küzdelem. A Kecskemét szerda este a Veszprém otthonában vendégeskedett. A hírös városiak a 22. percben már 3-0-ra vezettek, de a bakonyiak fordítottak, és végül 4-3-ra nyertek. A párharc első felvonása után Darko Ristics, a kecskemétiek játékosedzője botrányos jelenetekről is beszélt az értékelésében. Labdarúgó Magyar Kupa – Továbbjutott a Puskás Akadémia és a Budapest Honvéd is. "Gratulálok az egész csapatnak, büszke vagyok rájuk. Jó első félidőt játszottunk, és uraltuk a mérkőzést, ez a gólok számában is megmutatkozott. Fordulás után is gyorsan gólt tudtunk szerezni, ám olyan külső körülmények szóltak közbe, amelyekre nem számítottunk. Verbálisan sértegették főleg a székely származású játékosainkat, sőt attól sem riadtak vissza, hogy a klubvezetésnek is kikiabáljanak a nézőtérre a hazai játékosok. Ezt el kell tudni viselni, ám bizonyos szint alá már nem süllyedhet senki, még a Veszprém sem. A vereséget erre fogni viszont nem szabad, bár kétségtelen, hogy nehéz úgy fókuszálni, ha a családtagjait szidalmazzák az embernek.
A 2021-2022. évi Magyar Kupa játéknapjai 1. forduló: Augusztus 7–8. 2. forduló: Augusztus 28–29. 3. forduló: Szeptember 18–19. 4. forduló: Október 27., szerda 5. forduló: Február 9., szerda 6. forduló: Március 2., szerda 7. forduló: Április 20., szerda Döntő: Május 11., szerda Continue Reading
Lukács, Szabó és Király már ismét pályára léphet, hiszen letöltötték büntetésüket. Vendégeink keretében is lesz bőven eltiltott, tehát Domján Attila mesternek is törnie kell a fejét, hiszen a Nyíregyháza elleni legutóbbi mérkőzésükön Eördögh András, Nikházi Márk és Krausz Raul-Zoran is begyűjtötte ötödik sárga céduláját. A Somogy megyeiekkel kapcsolatban azért felmerülhet az a gondolat is, hogy mennyire erőltetik még a hátralévő fordulókat?! Sportemberként nyilván mindenki, minden alkalommal győzelemre játszik, de ebben a szituációban felmerülhetnek más tényezők is, hiszen kérdés, hogy a játékosok mennyire gondolkoznak előre, kinek mi a szándéka a jövőre nézve?! Szeretnék megerősíteni a pozíciót, minél jobb eredményt elérni, hogy adott esetben egy bronzérmes helyezést kitehessenek az ablakba, vagy esetleg jobban szem előtt tartják a következő idénybeli szereplésüket, adott esetben kinek, milyen hosszabbítási vagy átigazolási szándéka van? MLSZ központ - Információk. Persze, mindez csak gondolati síkon levezetett eszmefuttatás részünkről, de az emberi tényezőt ilyen szinten sem lehet kihagyni az esélylatolgatás alkalmával.
A feljutók augusztus 7-8-án vívják az első országos kört. A 160 csapatból 128 lesz érdekelt, mivel a 12 NB I-es és a 20 NB II-es gárda az első két körben kiemelést élvez. A 32 érintett együttest a 3. fordulóra sorsolják be, igaz az élvonalbeli együttesek még akkor sem kerülhetnek szembe egymással. Az első két körben résztvevő NB III-as osztályú, illetve a megyékből felkerülő jogosultakat az MLSZ versenybizottsága a földrajzi elhelyezkedésük alapján 4 darab sorsolási csoportba sorolja be (Észak-Kelet, Dél-Kelet, Észak-Nyugat, Dél-Nyugat). Fucsovics edzője hatékonyabb játékot vár el a magyar teniszezőtől. Az azonos divíziókba került csapatok kerülnek egymással összesorsolásra. A csoporton belül nincs kiemelés, bárki játszhat bárkivel, de az alacsonyabb osztályú fél a pályaválasztó. A 3. fordulótól kezdve megszűnik ez a fajta területi alapú kiemelés, a továbbjutók az NB I-es és NB II-es csapatokkal lesznek összesorsolva. Fontos kiemelni, hogy a továbbjutás minden körben egy mérkőzésen dől el. Amennyiben a rendes játékidőben döntetlen az eredmény – függetlenül a csapatok osztályba sorolásától –, akkor 2 x 15 perces hosszabbítás következik.