Fisher Szent János ( angolul: John Fisher, latinul: Joannes (episcopus) Rophensis (Roffensis) [2]) (Beverly, East Riding of Yorkshire 1469. október 19. körül – London, 1535. június 22. ) szentté avatott angol származású bíboros, rochesteri püspök, humanista, vértanú. VIII. Henrik angol király végeztette ki, mivel nem fogadta el az anglikán egyházszakadást. Fiatalkora John Fisher a Yorkshire-ben található Beverlyben született 1469-ben. Születésének pontos dátumát nem ismerjük, de a kor szokásai szerint egy-két nappal a születés után keresztelték meg a gyermekeket. Szülei Robert és Agnes Fisher voltak, akiknek négy gyermeke született. Robert Fisher elhunyt, amikor John nyolcéves volt, ezután Agnes férjhez ment az ötgyermekes William White-hoz. A feljegyzések szerint János egész életében tartotta a kapcsolatot a családjával. Lancaster margit richmond grófné new york. Korai oktatására valószínűleg szülővárosában került sor, méghozzá a több mint 700 éves Beverley Grammar Schoolban, melynek egyik háza ma róla van elnevezve. A Cambridge-i Egyetemet 1484-ben, 15 éves korában kezdte el, mestere a kor reneszánsz felfogású lelkipásztora William Melton volt.
Bár a reformáció ideje alatt élt, de nem támadta a protestantizmust. Írt egy négykötetes könyvet Luther Márton ellen, de a könyvben tényszerű próbál maradni, s az alapján cáfolja meg Luther tanításait. Feltételezhetően ő a valódi szerzője a Assertio septem sacramentorum című értekezésnek, mely VIII. Henrik angol király neve alatt jelent meg 1521-ben, s amellyel elnyerte a Fidei Defensor címet a pápától. Henrik okozta válság [ szerkesztés] VIII. Henrik angol király VIII. Henrik Thomas Wolsey bíboros és kancellár tanácsára és támogatásával gondolkodott el azon, hogy elválik Aragóniai Katalintól. Jasper Tudor, Bedford hercege - Uniópédia. A királyt aggodalommal töltötte el többek között az is, hogy mindössze egy lánygyermeke, Mária született, fiúutódai mind halva születtek. Annál is fontosabb lett volna egy trónörökös, mert Henrik családja nem régóta uralta Angliát – Henrik apja volt a Tudor dinasztia első királya –, a rózsák háborúja még túl közeli élmény volt, és félő volt, hogy a Tudor-dinasztia elveszíti a hatalmat. Henrik akkoriban Boleyn Anna udvarhölgynek udvarolt, aki öregedő, ájtatoskodó hitvese, a királyné szöges ellentéte volt.
Töltsd le alkalmazásunkat Töltsd le alkalmazásunkat
Victor Hugo gyönyörű nagyregényéből született A Notre Dame-i toronyőr című musical, melyből egyszerre kapunk képet Quasimodo, Esmeralda, Frollo és Phoebus kapitány érzelmeiről és Párizs varázslatos hangulatáról. Fülbemászó Disney-dallamokkal és egy igazán szenvedélyes történettel andalít augusztusban a Szegedi Szabadtéri és a Budapesti Operettszínház bemutatója. Magyarországon még sosem láthatták a nézők a darabot. Oscar-díjra is jelölt Disney-dalokkal érkezik Szegedre a világsikerű musical, mely szerelemről, hősiességről és elfogadásról szól. A Notre Dame-i toronyőrt még sosem adták elő ilyen körülmények között. Varázslatos párizsi forgatag fogadja majd a nézőt A Notre Dame-i toronyőr előadásain, a Szegedi Szabadtéri Játékokon. Szegedi Szabadtéri Játékok - A Notre Dame-i toronyőr. Victor Hugo regényéből Oscar-díjas csapat, Alan Menken és Stephen Schwartz írt nagysikerű musicalt, mely a világ számos országa után nyáron végre Szegedre érkezik a Dóm téri fesztivál és a Budapesti Operettszínház jóvoltából. A musicalt még sosem láthatta a hazai közönség.
Kivéve a gyönyörű cigánylányt, Esmeraldát, akibe Quasimodo, Frollo és Phoebus is beleszeret. A bonyodalmakból csak a hős púpos képes megtalálni a kiutat. Stephen Schwartz, dalszövegíró: Nagyon fontos dolgokkal foglalkozik a darab. Elsősorban azzal, hogy a társadalom hogyan viszonyul a kívülállókhoz, azokhoz, akik mások. Azokhoz a dolgokhoz, amik megijesztenek minket, azokhoz az emberekhez, akiket nem ismerünk, ezért félünk tőlük és kelletlenül gondolkodunk róluk. Ez egy nagyon is releváns téma manapság, annak tükérben, hogy milyen problémákkal küzdünk jelenleg a világban. Játékbolt, Gyerekjáték Webáruház, használt játékok - Játékparadicsom. Anélkül, hogy túlságosan aktualizálnánk, Victor Hugo karakterei és története nagyon is könnyen szól a ma közönségéhez. A Notre Dame-i toronyőr mindig is a kedvenc munkám volt, de amikor rajzfilmet kellett belőle csinálni, az természetesen azzal járt, hogy mesésebben kellett elmondani a történetet annál, mint ahogyan én szerettem volna. Színpadi verzióban jobban át lehet adni azt az eredeti hangvételt, ahogyan Victor Hugo megírta a regényt és azokat a felnőtteknek szóló témákat is, amiről a könyv szól.
Szereposztás szegediszabadteri Notre Dame-i toronyőr Menken Schwartz Parnell Szegedi Szabadtéri Játékok Szeged Dóm tér Megosztom
Esmeralda gyakorlatilag pont olyan, mint a könyvben – öntudatos, jólelkű és toleráns, de kicsit felszínes lány, ha a szerelemről van szó, aki minden oldalról kapja a pofonokat, pusztán azért mert szép, és négy férfinek is megtetszik. A színésznő nagyon jól játszik – igen, idősebb, mint az eredeti Esmeralda, de szerintem ez gyakorlatilag elvárás minden Notre Dame-i toronyőr adaptációtól, mert különben ez a cucc még betegebb, és még sötét középkoribb lenne, mint amilyen amúgy is. A látványvilág jó, kellően mocskos, kellően sötét, bár nekem ebben egy kicsit megelőzte a '97-es film – itt azért több a szín, több az olyan elem, amit nem tartok valószínűnek egy korabeli városban (bár megadom, Frolló mindig tökéletesen fekete ruhája nagyon szépen hozza azt a "csuhás lidérc" hangulatot, mint az eredetiben, Esmeralda színesebb jelmezei pedig kicsit kiemelik a szürkeségből, ráirányítják a figyelmet, ami megint csak egy okos döntés – szóval lehet, hogy kevésbé hiteles, de filmtechnikai szempontból nagyon jók azok a jelmezek).