Degenfeld-Schomburg kastély, Téglás Anita és Roland előzetes/ - YouTube
Az eredeti épület egyemeletes, részben alápincézett (dongaboltozatos pince), a felső szintek fagerendás födémek. Belső terei hosszirányúak, főhomlokzata 2+3+2 tengellyel, nyitott előcsarnokkal, koronázó- és övpárkánnyal, valamint enyhén kiugró középrizalittal rendelkezik. A középütt nyitott előcsarnok felett terasz található. A kastély kontyolt nyeregtetővel rendelkezik, ablakai keretes, háromszögű oromzattal és könyöklőpárkánnyal. A lapostetős melléképület, mely a főépülethez kétoldalt csatlakozik, valószínűleg 1906 után épült a főépülettel azonos stílusban. Degenfeld schomburg kastély keszthely. Az épületegyüttes igazodott a gazdaság felépítéséhez. A kastélyépület a gazdaságot irányító tulajdonosnak és az őket kiszolgáló személyzetnek épült a kor stílusának megfelelően. Az üresen álló épületegyüttes állapota pusztuló, az egykori magtár már csak romként áll. A kastély emeleti födéme nagy területen leszakadt, az emelet és egyes földszinti terek megközelíthetetlenek. Az épületen a szándékos rongálás nyomai is láthatóak: a lépcsőkorlátot kivágták, ajtókat, ablakokat tokostul kiszedtek, az épület déli sarokrészének egyik helyisége kiégett, de néhol egész falszakaszok is hiányoznak.
A kastély mai formáját 1768-ban nyerte el. Kovácsoltvas díszítményei, kovácsoltvas oszlopai még ma is eszünkbe juttatják Kazinczy Ferenc lelkesen dicsérő mondatait, aki gyakori vendége volt a kastélynak: "olyan királyi épület kicsinyített mása, hogy a szemlélőt frappírozza". A 18. - és a 19. században igen élénk szellemi élet folyt a kastélyban. Gyakori vendég volt itt Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály, a reformkor nagy egyénisége Széchenyi István és az 1848–49-es forradalom és szabadságharc tábornoka, Nagysándor József. Gróf Degenfeld Szőlőbirtok és Kastélyszálló**** - Gróf Degenfeld Kastélyszálló. 1955-től 2002-ig a kastélyban gyermekotthon működött. Az Önkormányzattól 2002-ben magánbefektető vásárolta meg azzal a szándékkal, hogy felújítja az épületet és gyógyszállót alakít ki benne a helyi termálvízre alapozva. A befektető forráshiányra hivatkozva nem teljesítette vállalt ígéreteit. A kastélyt és parkját 2010 nyarán óriási erejű vihar tépázta meg, amely további állagromláshoz vezetett. A kastély 2014 júniusára újult meg. A kastélyt körülvevő angolkertet gróf Dégenfeld Gusztáv alakíttatta ki a 19. század végén.
"Idegenvezetőnk" elmondása szerint, néhány éve nagyon jutányos, 50 milliós árajánlatot kaptak a tető felújítására, ám ezt nem fogadták el. Ma már ugyanez a munka 200 millió forintba kerülne, de a tulajdonos építőipari cég nem szeretne belevágni a tető felújításába, mivel akkor sérülne a már teljesen felújított eresz rendszer, illetve a teljes egészében helyreállított homlokzat díszítő elemei. Mindezek tudatában, a felső szint belső felújítása zajlik éppen! Nem értjük, hogy egy védett műemlék esetében a (nem létező) hatóságok, miért nem ellenőrzik, miért nem segítik a tulajdonost hogy a helyreállítást a megfelelő sorrendben végezzék? Degenfeld schomburg kastély nyitvatartás. Nem értjük, hogy egy építőipari cég, milyen megfontolásból hagyja figyelmen kívül a tető állapotát, mielőtt százmilliókat ölne bele az ingatlanba? Természetes, hogy a lehető leghamarabb a rentábilis működéshez szükséges állapotba kívánják hozni, természetes, hogy a lehető leghamarabb bevételre szeretnének szert tenni a földszinti helyiségek kihasználásával, a kérdés viszont, hogy ezzel a tetőszerkezettel, meddig tartható fenn, az épület jelenlegi állapota?
A gróf a kert első fáit a közeli Anna-ligetből telepítette át, ahol még nagyszülei, Bolza József és Batthyány Anna alakítottak ki egy parkot. Ezek egyike az arborétum legismertebb lakója, a hegyi mamutfenyő (Sequoiadendron giganteum). A Szarvasi Arborétumban található fát 1873-ban ültették, így egyike a legidősebb európai példányoknak. A paraméterei önmagukban is tekintélyt parancsolóak. Szarvas pepi keri hilson. A több mint 140 éves példány 30 méteres magassággal, 176 centiméteres törzsátmérővel és 550 cm-es törzskerülettel büszkélkedhet. Varázsvilág A park egykori kertészlakjában Pepi gróf Varázstanyája kapott helyet. Az itt található interaktív kiállításon a Bolza család és az arborétum története mellett a Pepi-kert élővilágáról is számtalan érdekességet tudhatunk meg. Az üvegházban a különleges kaktuszok mellett teknősök is élnek, valamint egy ásványkiállítást is berendeztek. A kikötő melletti kis fenyvesben egy szabadtéri kerámia kiállítás kapott helyet. Az egyik legújabb attrakció pedig családok és baráti társaságok kedvence lehet: a Titkok kertje tulajdonképpen egy szabadulós játék, ahol logikai és ügyességi feladatok megoldása révén lehet megfejteni az elvarázsolt kert titkát.
Az arborétum ma 82 hektáron öt fás növénygyűjteményt gondoz, melyekből három – a Bolza Pál által telepített Pepi-kert, az 1951-ben hozzácsatolt Mitrovszky-kert, és az un. konyhakerti rész – látogatható. Vendégháza kiállítótermében Bolza Pál leányának Mariettének festményeiből készült állandó kiállítást láthatjuk. Az Arborétum kikötőjéből sétahajó indul. Szarvas - Szarvasi Arborétum (Pepi-kert). Szarvas város legszebb pontján, az egykori Hármas-Körös, a mai holtág partján található a Bolza-kastély klasszicista épülete. Gróf Bolza József királyi testőr volt a XIX. Szarvas pepi kert bisztro. század elején. Schönbrunn híres parkja óriási hatást tett rá, s ehhez hozzájárultak a Batthyány-, illetve Vigyázó-rokonság tájképi kastélykertjei is. A kastély körüli kis területen – mindössze 2 hektár – értékes gyűjteményt hozott létre. Bolza József a kastély kertjén kívül, a magasabb fekvésu Anna-ligetben – amely feleségéről, gróf Batthyány Annáról kapta nevét – váltotta valóra dédelgetett álmait. A schönbrunni kastélypark faiskolájából páfrányfenyőket és mammutfenyőket hozatott.
század) (Forrás: INT-3) Mi is az a tájképi kert? A tájképi kert, vagy ahogy gyakran említik: angol kert a XVIII. és XIX. században virágzó kertépítészeti stílus Európában. Angliában már a XVI. században megjelent. A XVIII. század utolsó harmadától a XIX. század végéig Magyarországon is divatossá vált. Egyrészt korábbi kertek átépítésével, másrészt a nagyarányban épülő kastélyok körül alakították ki a hazai tájképi kerteket a "tájkép-festészet" mintájára nyugat-európai példák, útmutatók alapján. 3. Pepi-kert, avagy a Szarvasi Arborétum - Közel és távol utazás. ábra: Szoliter fák, facsoportok színes világa és az "S" vonalú út festői kombinációja a Szarvasi Arborétumban (Fotó: Filep Csilla) A tájképi kertekben a természet szépségét, harmóniáját szeretnék visszaadni, ezt szolgálják a festői íves utak, változatos, színek, terepfelszín, szoliterfák, növénycsoportok, továbbá nagyon fontos a kert és a környező táj kapcsolata is. Kiemelt szerepet kap a növények díszítő értéke, emiatt egyre több különleges növényt telepítettek a tájképi kertekbe. Komoly növénygyűjtési, -telepítési divat indult, amely a "gyűjteményes-kertek" kialakulásához vezetett (INT-4).
A tájképi kertekben az épített elemeknek később pedig a romantikus műromoknak is jelentős szerepe volt a tájkép kialakításában. Rendkívül hangulatos az arborétumban sétálni, elnémít, lenyűgöz bennünket a hatalmas, idős fák képe, a festői ligetek, facsoportok hangulata, mikroklímája. 5. ábra: Festői látványt nyújt a kunhalmon kialakított kilátó épülete a környező növénycsoportokkal (Fotó: Filep Csilla) Az arborétum több részből épül fel, ahogy különböző gyűjteményekkel az idők során gyarapodott, bővült. Szarvas pepi kent mackay. Ma látogatható a "Pepi-kert", a Mitrowssky-kert, ún. "Konyhakerti" rész, nem látogatható azonban az örökzöld törzsültetvény a faiskolával. A Konyhakert elnevezés arra utal, hogy korábban zöldség- és gyümölcstermesztés is folyt a területen. A bolgárkertészektől átvett barázdás öntözéssel biztosították a terület vízpótlását aszályos időben. A Körös vizét a Bolza család által épített víztoronyból gravitációs úton juttatták el a parcellákig. Rózsákat is termesztettek, de 1950 után felhagytak vele és erre a területre is növényritkaságokat ültettek.
A Baradla – barlang Miskolctól 50 km-re helyezkedik el Aggtelek és a közelében található a Világörögség részét képező Baradla …