2020. december 16. -án, a Magyar Országgyűlés által elfogadott törvényjavaslat alapján 2021. január 01. ENERGIAHATÉKONYSÁGI KÖTELEZETTSÉGI RENDSZER (EKR) – ONLINE TÁJÉKOZTATÓ. -ével Magyarországon bevezetésre került az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR). Végrehajtó hatósága a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), amely első lépésként adatszolgáltatási kötelezettséget írt elő a kötelezettek (villamosenergia- és földgáz-kereskedelmi engedélyesek és egyetemes szolgáltatók, valamint a közlekedési célú üzemanyagot értékesítő gazdálkodó szervezetek) számára. Az adatszolgáltatás alapja az általuk (vagy jogelődjük) 2019-ben forgalmazott energia és üzemanyag mennyisége. Az intézkedés célja, hogy a 2030 végéig teljesítendő 337, 2 Petajoule (PJ) összes nemzeti energiahatékonysági célkitűzéshez 90 PJ végsőenergia-megtakarítással járuljon hozzá, vagyis a nem lakossági villamos és földgáz energia felhasználóknak nagyságrendekkel kevesebb energiát kell felhasználniuk a következő években. A számok mindenképpen nagyratörőek, viszonyításképpen Magyarország energia felhasználása 2020-ban 1095 PJ volt.
A 2021-es energiamegtakarítási kötelezettségeket 2022. december 31-ig teljesíthetik az érintett vállalkozások a kormány döntésének köszönhetően - hívta fel a figyelmet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) hétfői közleményében. Az energiamegtakarítási kötelezettségek teljesítése érdekében a MEKH 2022. március 31-e után is biztosítja a 2021-ben teljesült beruházásokból származó megtakarítások bejelentését az energia-megtakarítások rögzítésére szolgáló űrlap nyitva tartásával, továbbá biztosítja, hogy a 2021-es kötelezettség a 2022-ben teljesült beruházásokkal is teljesíthető legyen. Előzmény, hogy az idén januártól hatályos energiahatékonysági kötelezettségi rendszer lényege, hogy a földgáz- és villamosenergia-kereskedők, egyetemes szolgáltatók, valamint a közlekedési célú üzemanyagot értékesítő vállalkozások olyan programokat és intézkedéseket hajtsanak végre, amelyek csökkentik a végfelhasználóknál az energiafelhasználást meghatározott mértékben. Megalakult a Zéró Karbon Központ a BME FIEK keretében | Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Amennyiben ezt nem teljesítik, akkor járulék fizetésére kötelezik a szolgáltatókat, a nemteljesítés arányában.
Mit várna el az EU az országoktól? Az Európai Bizottság tavaly december 15-én javaslatot tett az épületek energiateljesítményéről szóló új irányelvre - 2021/0426 (COD). Ez az irányelv a Bizottság "Fit for 55" javaslatainak részét képezi, mivel kiegészíti a 2021 júliusában elfogadott csomag egyéb elemeit. A decemberi javaslat a 2050-ig megvalósítandó nulla kibocsátású épületállomány elérésének jövőképét határozza meg és a célja, hogy megkönnyítse az épületállomány felújítását és ösztönözze új, zéró kibocsátású épületek építését. Például azt javasolja, hogy 2030-tól minden új épület zéró kibocsátású legyen (az új középületek 2027-től) és hogy minden tagállam épületállományának legrosszabbul teljesítő 15%-át az energetikai tanúsítvány G fokozatáról legalább F fokozatúra javítsák (2027-re a nem lakóépületek, 2030-ig pedig a lakóépületek esetében). Energiahatékonysági kötelezettségi rendszer nem elérhető. A Bizottság szerint ez a javaslat kulcsfontosságú a 2030-as és 2050-es dekarbonizációs célok eléréséhez: jelenleg az épületek az EU-ban elfogyasztott energia 40%-át és az energiával összefüggő üvegházhatású gázok kibocsátásának 36%-át teszik ki, illetve a fűtés-hűtés és a használati meleg víz a háztartások energiafogyasztásának 80%-áért felelős.
10. Napirend: 13. 50-14. 00 Regisztráció 10. 50- Konzultáció az előadóval A részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött! A részvételi szándot legkésőbb 2021. augusztus 31-ig lehet jelezni az alábbi online regisztrációval. Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer - Adózóna.hu. További információ: 25/502-060/0-s gomb telefonszámon. Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
Habár a jórészt természetes anyagokból (sárból) épült házak nem kompatibilisek sok modern, szintetikus anyaggal, a nagy hőtároló-tömeggel bíró szerkezetük miatt a megfelelő hőszigeteléssel és javításokkal egy kiemelten környezetbarát, egészséges és korszerű lakóépület alapját is adhatják. Számos magyar háztartás az élő bizonyíték arra, hogy sok esetben menthetők ezek az épületek. Az igazán súlyos probléma azonban az, hogy a vályogházakban élő, több mint 1 millió (! ) lakó túlnyomó része a legalacsonyabb jövedelmi csoportokba tartozik. A stratégia szerint az ő házukat nem érdemes felújítani, lebontásra ítéltek. Ők azok, akik a rezsicsökkentést alig érzékelték, mivel az általuk használt tűzifa ára folyamatosan emelkedik – a rezsicsökkentés óta több mint 50 százalékkal. Legtöbben egy új hűtőszekrényt sem engedhetnek meg maguknak, nemhogy egy új energiahatékony ház építését! A stratégia nem tér ki arra, hogy a javasolt lebontás után hogyan oldanák meg a vályogházakban élők lakhatását. Emellett a Habitat for Humanity Magyarország több szakmai és civil szervezethez hasonlóan nem győzi hangsúlyozni, hogy a leginkább rászorulókat is elérő, célzott energetikai felújítások nélkül nem érhetőek el az uniós klímacélok, és nem csökkenthető érdemben a légszennyezettség sem.
Az épületfelújítási stratégia azonban nem csak ezen a ponton mutat komoly hiányosságokat. A kormány az energiával és üzemanyaggal kereskedő piaci szereplőkre hárítaná a lakossági energiahatékonysági felújítások felelősségét egy kötelezettségi rendszer (Energetikai Kötelezettségi Rendszer - EKR) keretében. Az azonban kérdéses, hogy a cégek milyen megfontolásból választanák ezt a tevékenységi kört, míg számos könnyebben megtérülő beavatkozás közül is választhatnak, mint például az ipari létesítmények vagy középületek korszerűsítése. Az úgynevezett támogatandó háztartások megsegítésére pedig egyetlen konkrét intézkedést tartalmaz a dokumentum: egy 2023-ban induló oktatási programot, amit szintén az EKR-ből fedeznének. Azonban egy ilyen fogyasztói tudatosságnövelő kampány önmagában, lényegi energetikai beruházások nélkül nem fog eredményeket hozni. A célzott háztartások nagy részére már most alacsony energiafogyasztás jellemző, vagy már most is visszafogja az energiafogyasztását. Úgy tűnik, a hosszú távú stratégiát, amely lakásállományunk teljes megújulását és karbonsemlegességét, továbbá az energiaszegénység felszámolását hivatott elősegíteni, a kormány egy elégségesre letudandó házi feladatként kezeli.
1995 óta irányította a II. Kerületi Önkormányzat fenntartásában működő Vízivárosi Galériát. Alkotó művészként az emberi élet értelme foglalkoztatta. Művei egyszerre mélyen szakrálisak, élénk színviláguk ugyanakkor az élet ősi, népies, elemi erejű igenléséről tanúskodnak. Művészetének egyik kulcsszava a harmónia. Olescher Tamás 1982 óta állított ki rendszeresen csoportos és egyéni kiállításokon. 1991-ben a Műcsarnokban, 1996-ban a Vigadó Galériában, 2015-ben az Újbuda Galériában volt egyebek között egyéni kiállítása. Művei hazai közgyűjteményekben a Magyar Nemzeti Galériában, a Szombathelyi Képtárban és a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban találhatók meg. Németországban is több közgyűjtemény őrzi munkáit. Kiemelkedő képzőművészeti tevékenysége elismeréseként 2019-ben Munkácsy Mihály-díjban részesült. A címlapfotó illusztráció.
Életének 67. évében elhunyt Olescher Tamás Munkácsy-díjas festőművész, díszlettervező, performer – írta az MTI. A család tájékoztatása szerint az alkotót hosszan tartó betegség után kedden érte a halál. Olescher Tamás 1954. május 31-én született Budapesten. Az 1970-es években hamar kapcsolatba került az alternatív művésztársadalommal, amelynek tagjai a "tűrt" és "tiltott" kategória határán mozogtak. Később az alternatív művészet szervezője lett. Akkor rendezte meg a Rock Session I. koncertet a hűvösvölgyi Heinrich István utcában álló Magyar Szentföld-templomban. Azokban az években dolgozott a Bercsényi Klub programszervezőjeként is. Ahogy itthon fogyott körülötte a levegő, elhatározta, hogy külföldön próbál szerencsét. Mivel édesapja szász származású volt, Nyugat-Németország felé vette az irányt. A 80-as években Frankfurtban élt, kortárs zenei műsorokat szerkesztett, színházi-, zenei- és tánc előadásokat rendezett. 1988-ban megkapta Frankfurt város művészeti díját. Amikor a nyolcvanas évek végén hazaköltözött, létre hozta a Multi Média Színházat, amelyet az eklektikus festészet, a néptánc, a zene, a videó, azaz a hagyományos és a modern művészeti ágak és stílusok együttes alkalmazása jellemzett.
Életének 67. évében elhunyt Olescher Tamás Munkácsy-díjas festőművész, díszlettervező, perforemer – tudatta a család az MTI-vel. A tájékoztatás szerint az alkotót hosszan tartó betegség után kedden érte a halál. Olescher Tamás 1954. május 31-én született Budapesten. Az 1970-es években hamar kapcsolatba került az alternatív művésztársadalommal, amelynek tagjai a "tűrt" és "tiltott" kategória határán mozogtak. Később az alternatív művészet szervezője lett. Akkor rendezte meg a Rock Session I. koncertet a hűvösvölgyi Heinrich István utcában álló Magyar Szentföld-templomban. Azokban az években dolgozott a Bercsényi Klub programszervezőjeként is. Ahogy itthon fogyott körülötte a levegő, elhatározta, hogy külföldön próbál szerencsét. Mivel édesapja szász származású volt, Nyugat-Németország felé vette az irányt. A 80-as években Frankfurtban élt, kortárs zenei műsorokat szerkesztett, színházi-, zenei- és tánc előadásokat rendezett. 1988-ban megkapta Frankfurt város művészeti díját. Amikor a nyolcvanas évek végén hazaköltözött, létre hozta a Multi Média Színházat, amelyet az eklektikus festészet, a néptánc, a zene, a videó, azaz a hagyományos és a modern művészeti ágak és stílusok együttes alkalmazása jellemzett.
2021-09-15 11:30 Életének 67. évében hunyt el a Munkácsy-díjas művész – tudatta a család. A tájékoztatás szerint az alkotót hosszan tartó betegség után érte a halál. Olescher Tamás 1954. május 31-én született Budapesten. Az 1970-es években hamar kapcsolatba került az alternatív művésztársadalommal, amelynek tagjai a "tűrt" és "tiltott" kategória határán mozogtak. Később az alternatív művészet szervezője lett. Akkor rendezte meg a Rock Session I. koncertet a hűvösvölgyi Heinrich István utcában álló Magyar Szentföld-templomban. Azokban az években dolgozott a Bercsényi Klub programszervezőjeként is. Ahogy itthon fogyott körülötte a levegő, elhatározta, hogy külföldön próbál szerencsét. Mivel édesapja szász származású volt, Nyugat-Németország felé vette az irányt. A 80-as években Frankfurtban élt, kortárs zenei műsorokat szerkesztett, színházi-, zenei- és tánc előadásokat rendezett. 1988-ban megkapta Frankfurt város művészeti díját. Amikor a nyolcvanas évek végén hazaköltözött, létre hozta a Multi Média Színházat, amelyet az eklektikus festészet, a néptánc, a zene, a videó, azaz a hagyományos és a modern művészeti ágak és stílusok együttes alkalmazása jellemzett.