– Pilinszky János Forrás: Digitális Irodalmi Akadémia (fotó: Szebeni András) PILINSZKY JÁNOS (Bp., 1921. november 27. – Bp., 1981. május 27. ): költő, író. Értelmiségi családban született. Pilinszky János: HARMADNAPON | Mifi Magazin. A törékeny, érzékeny gyermeket nagynénjei gyámolították, akik Pilinszky Jánosra még felnőtt korában is erős érzelmi befolyással voltak. Verseinek egyik első értő olvasója testvére, Pilinszky Erika volt, akinek öngyilkossága (1975) jóvátehetetlen űrt hagyott a költőben, s talán szerepet játszott abban, hogy nem írt több verset. A budapesti piarista gimnáziumban érettségizett; jogot, majd magyar és olasz irodalmat, valamint művészettörténetet hallgatott, de egyetemi tanulmányait nem fejezte be. Első verseit 1938 végén, 1939 elején a Napkelet, az Élet és a Vigilia közölte; ezeket később nem vette föl kötetbe. 1941–44-ben az Élet segédszerkesztője volt. 1944 őszén katonának hívták be, így került el a németországi Harbachba, ahol egész életre szóló, megrendítő élménye lett a találkozás a koncentrációs táborok borzalmaival.
A költemény nem tesz említést arról, hogy kit öltek meg, és ki győzte le a halált. Nyilvánvaló – természetesen –, hogy Jézus Krisztusról van szó, de épp ennek elhallgatása, ki nem mondása kapcsolhatja össze tudatunkban a lágerek áldozatait a világ Megváltójával, az Üdvözítővel. A vers szuggesztív erővel sugallja az elszenvedett emberi és isteni mártírium ellenében az ígéret, a remény transzcendens vigaszát. Pilinszky jános harmadnapon. biblikus: a Biblia szellemétől áthatott beszéd vagy írásmű. anafora: előismétlés (gör. ); retorikai és stilisztikai alakzat, amelyben az egymást követő mondatok, sorok, versszakok azonos szóval (szavakkal) kezdődnek pátosz: "szenvedés" (gör. ) szóból; emelkedett, ünnepélyes, szenvedélyes hangnem; leggyakrabban a költészetben találkozhatunk vele, az óda, himnusz, rapszódia jellegzetes hangneme reflexió: "visszatapadás" (lat. ) szóból; elmélkedés, szemlélődés; a költészetben gyakran választott attitűd, a szerző az ítélkezés szándéka nélkül elmélkedik valamely tárgyon
A Harmadnapon című vers 1958-ban íródott, a Harmadnapon kötet címadó verse. A kötetet a háború utáni magyar líra egyik csúcsteljesítményének tartják: Pilinszky költészete ebben emelkedett a legmagasabbra. A kötet 12 év terméséből áll össze (1946 és 1958 között keletkezett versekből), de csupán 34 verset tartalmaz. Ennek oka, hogy a költő nem ismételte önmagát: egy-egy verstípust csak néhányszor valósított meg. A versek szövege nagyon telített, csak Berzsenyi, Vörösmarty, Arany és József Attila kései költészetében találunk hasonló műveket. Pilinszky versei nagyon "teherbíróak": sokat bíz rájuk a költő. Babel Web Anthology :: Pilinszky János: Harmadnapon. Ennyit József Attilán kívül még egy 20. századi költő se mert a magyar versre rábízni. Ráadásul a folyamatos feszültség állapota érezhető a kötetben. Ugyanakkor a költő szemlélete átalakult: ebben a kötetben már nem jelennek meg a konkrét emlékek olyan közvetlenül, mint az 1940-es években írt versekben, nem jelennek meg konkrét látványok, stb. Ehelyett alapélményét, a lágerélményt Pilinszky a krisztusi szenvedéstörténettel ötvözi.
A lágerek halottai ugyanúgy mártírok, akik Jézushoz hasonlóan feltámadnak és az üdvözülés vigaszában részesülnek. Pilinszky János verse: Harmadnapon. Ez a feltámadás reményt ad az embernek: a zárlatból bizakodás érezhető. A költő itt múlt idejű igéket használ, mégis állandónak, örök érvényűnek érezzük a mondanivalót. A Harmadnapon verselése szimultán: időmértékes is és ütemhangsúlyos is. Minden sora 10 szótagos, rímei: a b a b – x a x a. Oldalak: 1 2
A jogsértés megállapításának nem automatikus következménye a sérelemdíj alkalmazása. A jogosultat ugyan nem terheli a hátrány bizonyítása, ez nem feltétele a sérelemdíj megítélésének, azonban a Ptk. § (1) bekezdéséből kitűnően az érintett az őt ért nem vagyoni sérelemért követelheti a sérelemdíjat, tehát annak funkciója a személyiségi jogok megsértésével okozott nem vagyoni sérelmek kompenzálása. A Ptk. a sérelemdíj megítéléséhez, annak összegszerűsége meghatározásához az eset összes körülményének mérlegelését írja elő a bíróságok számára. Ptk személyiségi jog. A mérlegelési körbe kell vonni a sérelmet szenvedett fél személyét, a jogsértés személyére és környezetére gyakorolt hatását és egyéb körülményeket is. Az ítélőtábla szerint kétségtelenül megállapítható, hogy a sérelmezett cikkben közölt tényállítások a felperesek társadalmi megítélését hátrányosan befolyásolják, megnehezíthetik közszereplőként a közéletben való részvételüket. A cikkben szereplő tényállítások ugyanis azt a tartalmat hordozzák, hogy a felperesek jogszabálysértő módon, korrupció révén szerzett pénzösszegek felhasználásával jutottak nagyértékű ingatlanokhoz, vagyongyarapodásukat pedig a vagyonnyilatkozatukban nem tüntették fel.
Amennyiben személyiségi jogai sérülnének, ügyvédi irodánk vállalja jogi képviselet ellátását nemperes eljárásban, továbbá szükség esetén a felmerülő igények bírósági úton történő érvényesítését polgári peres eljárásban is.
Szerző: Ani Molnár személyiségi jogok közösségi oldalakon Facebook, avagy a személyiségi jogok megsértése… Naponta több millióan bújjuk a Facebook oldalait, mit sem sejtve arról, hogy az oldal szerkesztői bármikor betekinthetnek üzeneteinkbe, spam- és vírusvédelemre hivatkozva. A gyanútlan "áldozat" napi szokásos beszélgetései közben olyan adatokat árulhat el magáról, melyet titoknak gondol, rejteget mások előtt, csak a célzott személynek szeretné közvetíteni. Kérdem én…- hol itt a titoktartás, az adatvédelem? Nem is értem, hogy jöhetnek mások ahhoz, hogy betekintsenek idegenek beszélgetéseibe… A 2013. évi V. Személyiségi jogsértések a közösségi oldalakon | Dr. Fekete Bálint ügyvéd Győr. törvény a Polgári Törvénykönyvről egyértelműen leírja, mi számít a személyiségi jogok megsértésének. Az interneten számtalan módon, gyanútlanul előfordulhat a személyhez fűződő jogok megsértése: más képmásával, hangfelvétellel való visszaélés, azok engedély nélküli nyilvánosságra hozatala, engedély nélküli felhasználása, személyes adatok engedély nélküli közzététele; jó hírnév megsértése valótlan tény állításával, híresztelésével; levéltitok megsértése, más levelének engedély nélküli közzétételével, illetve ártatlan személy sértegetése által, becsület megsértése.