Eredményes kárókatona-gyérítés a Tisza-tavon 22. 01. 21 07:39 A tél rendkívül kritikus időszak a halak számára, hiszen a téli vízszint miatt kis területen koncentrálódnak és csökkent Eredményes kárókatona-gyérítés a Tisza-tavon Maximális fordulatszámon pörög a Tisza-tavi kormoránvadászat Eredményes kárókatona-gyérítés a Tisza-tavon 22. Főtér / Tisza-tó. 19 23:47 A TÉL RENDKÍVÜL KRITIKUS IDŐSZAK A HALAK SZÁMÁRA, HISZEN A TÉLI VÍZSZINT MIATT KIS TERÜLETEN KONCENTRÁLÓDNAK, ÉS CSÖKKENT AKTIVITÁSUK MIATT KÖNNYEBBEN A KÁRÓKATONÁK ZSÁKMÁNYÁVÁ VÁLHATNAK. … Eredményes kárókatona-gyérítés a Tisza-tavon Félmillió hal került a Tisza-tóba 2021-ben Félmillió hal került a Tisza-tóba Közel százan mártóztak meg a jeges Tisza-tóban 22. 09 08:20 A bátor jelentkezők a csobbanás után a partra érve a kihelyezett szaunába mentek melegedni. Közel százan mártóztak meg a jeges Tisza-tóban Idén is közel százan csobbantak a jeges Tisza-tó vízében Tömeges halpusztulás történt a Tisza-tóban, süllők sokasága fagyott a vízbe 22. 04 13:35 Biológusok szerint a szerencsétlenséget a túlságosan sekély víz és egy időjárási anomália halálos kombinációja okozhatta.
Minden huszadik vendéglő a torkoskodók szolgálatában A tulajdonosok legmerészebb álmait is felülmúló, folyamatos telt házat hozott a Torkos Csütörtök az akcióhoz csatlakozó legtöbb étteremben.
Egy méterrel megemelték a nyári szezonra a Tisza-tó vízszintjét - mondta a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság sajtóreferense az MTI-nek. Nagy Réka elmondta: a Tiszán levonuló kisebb árhullám miatt a szokásosnál kissé tovább tartott a vízszint megemelése a 124 négyzetkilométernyi vízfelületen. A feltöltést március végén kezdték meg napi 5-7 centiméterrel. Utazás: Aktív nyugalom: Tisza-tó - NOL.hu. A műveletet április elején egy kisebb árhullám miatt megszakították, így a feltöltés április közepéig elhúzódott, ekkor érte el a Tisza-tó a 725 centiméteres nyári vízszintet. Amennyiben szükséges, a Tisza-tó vízszintjének további 5-10 centiméteres emelésével plusz 5-10 millió köbméter vizet lehet tartalékolni öntözési és vízpótlási célokra - jelezte a vízügyi sajtóreferens. Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor! A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és mindennap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.
Mintha az űrből jöttek volna! Óriás mohaállatok laknak a Tisza-tóban Egyre több az óriás mohaállat a Tisza-tóban Óriási mohaállatok jelentek meg a Tisza-tóban Ennek nem lesz jó vége: bizarr állatok szaporodtak el a Tisza-tóban 21. 15 17:02 Egyre több az óriás mohaállat a Tisza-tóban. ICM Tisza-tó ITT A VÉGE! - YouTube. Az érdekességnek számító faj jövevénynek számít, melynek jelenleg természetes ellenségét nem ismerjük. Mivel évről évre igen nagy számban képes túlélő képleteket létrehozni, elképzelhető, hogy… Ennek nem lesz jó vége: bizarr állatok szaporodtak el a Tisza-tóban Gusztustalan képződmény szaporodik a Tisza-tóban Óriás mohaállatok lepték el a Tisza-tavat 21. 13 18:28 Lehetséges, hogy a nem túl bizalomgerjesztő faj rövidesen szaporodásnak indul a Tisza-tóban. Óriás mohaállatok lepték el a Tisza-tavat 300 éves a Tisza-tó ikonikus csárdája 21. 11 03:13 Történetét a jelenlegi tulajdonosok kutatják. 300 éves a Tisza-tó ikonikus csárdája 300 éves a Tisza-tó ikonikus csárdája A(z) "Tisza-tó" oldalunk a könnyebb áttekinthetőség érdekében nem tartalmaz minden hírt csak azokat, melyekről több forrás is írt.
Magyar-Török Barátság Park - légi felvétel Történelmi háttér [ szerkesztés] Az oszmán állam - és hadvezetés részéről a török seregek magyarországi utánpótlási és felvonulási útvonalait veszélyeztető szigetvári erőd elfoglalása stratégiai célként fogalmazódott meg. Szigetvár bevételére az 1565-ben kezdődő, és a negyedik Habsburg–török háborút, egyben az ún. várháborúk korát (1541–1568) lezáró hadjáratsorozat idején került sor. I. Nagy Szulejmán szultán, aki európai hódításait Bécs megszerzésével kívánta teljessé tenni, serege élén 1566 áprilisának végén indult útnak Isztambulból. Július 19-én Eszéknél átkelt a Dráván, majd a török sereg előrejutását zavaró, Szigetvárról kiküldött csapatok támadásai ellenére, mintegy két héttel később, augusztus 6-án tábort vert a településtől északkeletre fekvő turbéki magaslaton. Egy hónappal később, szeptember 5 -én sikerült az ostromlóknak elfoglalniuk a külső várat, az addigi harcok során töredékére apadt védősereg – mintegy 600 fő, közülük 200 katona – pedig kénytelen volt visszavonulni a belső várba.
Magyar–Török Barátság Park Elhelyezkedése Ország Magyarország Település Magyarország Magyar–Török Barátság Park Pozíció Baranya megye térképén é. sz. 46° 04′ 26″, k. h. 17° 48′ 50″ Koordináták: é. 17° 48′ 50″ Általános adatok Alapítás ideje 1994 A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar–Török Barátság Park témájú médiaállományokat. A Magyar–Török Barátság Park ( törökül: Macar-Türk Dostluk Parkı) a Szigetvár melletti Csertő egyik jelképévé vált nyilvános emlékpark, amelyet a szigetvári várért és a városért vívott 1566. évi ostrom, a harc során életüket vesztett ellenséges hadvezérek, Zrínyi Mikós és I. (Nagy) Szulejmán szultán, valamint a magyar és török nép közötti megbékélés emlékére alakítottak ki 1994-ben. Elhelyezkedése [ szerkesztés] Szigetvár külterületén, a Kaposvárra vezető 67. számú főútvonal mentén, a városközponttól, illetve a vártól északkeletre, mintegy 3 km-nyi távolságban helyezkedik el. Az egyik korábbi – azóta bizonyítottan megcáfolt [1] – feltételezés szerint itt, az Almás-patak bal partja közelében, attól mintegy 500 m-re állt egykor a szigeti várat ostromló török sereg fővezére, Szulejmán szultán tábora.
A park felavatásakor csak a szultán szobrát állították fel, amely az uralkodó szülővárosa, a Fekete-tenger partján fekvő Trabzonban található eredeti másolata. Később, 1997-ben a török fél jóvoltából elkészült Zrínyi Miklósé is, amit Szulejmán portréja mellett helyeztek el. A Zrínyi-szobor anyaga eredetileg üvegszálas erősítésű műanyag volt, a nagy csata 450. évfordulójának emlékére rendezendő 2016. szeptemberi ünnepségre készülve azonban a török fél Zrínyi személye és haditette előtt tisztelegve vállalta, hogy bronzból újraönteti a hős várkapitány szobrát is. A munkát az alkotó törökországi műhelyében végzik el. A Zrínyi-szobor felújítása mellett a park is teljesen megújul. A szoborpár mögött helyezték el Szulejmán szultán nyitott türbét formázó jelképes sírépítményét is. A korábbi feltételezésekkel ellentétben azonban nem a Magyar–Török Barátság Parknál vagy a Segítő Szűz Mária templomnál, hanem Szigetvár-Turbék Alsó-szőlőhegyen került beazonosításra Szulejmán szultán egykori türbéje.
Magyar–Török Barátság Park Elhelyezkedése Ország Magyarország Település Magyarország Pozíció Baranya megye térképén é. sz. 46° 04′ 26″, k. h. 17° 48′ 50″ Koordináták: é. 17° 48′ 50″ Általános adatok Alapítás ideje 1994 A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar–Török Barátság Park témájú médiaállományokat. A Magyar–Török Barátság Park ( törökül: Macar-Türk Dostluk Parkı) a Szigetvár melletti Csertő egyik jelképévé vált nyilvános emlékpark, amelyet a szigetvári várért és a városért vívott 1566. évi ostrom, a harc során életüket vesztett ellenséges hadvezérek, Zrínyi Mikós és I. (Nagy) Szulejmán szultán, valamint a magyar és török nép közötti megbékélés emlékére alakítottak ki 1994-ben. Elhelyezkedése Szigetvár külterületén, a Kaposvárra vezető 67. számú főútvonal mentén, a városközponttól, illetve a vártól északkeletre, mintegy 3 km-nyi távolságban helyezkedik el. Az egyik korábbi – azóta bizonyítottan megcáfolt [1] – feltételezés szerint itt, az Almás-patak bal partja közelében, attól mintegy 500 m-re állt egykor a szigeti várat ostromló török sereg fővezére, Szulejmán szultán tábora.
(A Magyar-Török Barátság Park 2015. évben a Szigetvár Települési Értéktár helyi értékei közé is felvételre került. )
A helyi képviselőtestület egyhangú támogatásával jelképes áron 99 évre bérbe adták a török államnak a város határában azt a területet, amelyet Leandro Anguissola 1689. évi vázlatrajzán "F" jelzettel Szulejmán szultán halálának helyeként jelölt meg, és amit a népi emlékezet török temető néven őrzött meg. Itt, egykori sátrának és halálának akkoriban feltételezett helyén épült meg 1994-ben 40 nap alatt a Magyar–Török Barátság Park, ahol kezdetben Szulejmán szultán óriás bronz szoborportréja és jelképes síremléke kapott helyet. Az emlékhelyet Süleyman Demirel török köztársasági elnök, valamint Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter jelenlétében avatták fel. Látnivalók [ szerkesztés] A két nép megbékélését hirdető, törökországi kezdeményezés és anyagi hozzájárulás nyomán megszülető emlékpark központi részét a magyar szempontból végzetes 1566. évi ostrom két vezéralakja, a győztes török sereg élén álló Szulejmán szultán és a védelemért felelős, a szeptember 7-i kitörés során életét vesztő Zrínyi Miklós várkapitány nagyméretű domborműves portréi uralják.
Az erőd és a védők sorsa ezzel gyakorlatilag megpecsételődött. A következő nap igen jelentős, de a török csapategység megbomlásának elkerülése érdekében, Szokollu Mehmed nagyvezír parancsára titokban tartott eseménye volt az idős Szulejmán szultán halála. A 72 éves korában elhunyt uralkodó belső szerveit a tábor területén eltemették, testét pedig konzerválták, és az ostrom végeztével hazaszállították. Zarándokhellyé váló szigetvári sírhelyének ( türbéjének) nyomait a közelmúltban sikerült feltárni az egykori szultáni tábornak helyet adó turbéki-zsibóti szőlőhegyen. [1] A szorult helyzetben lévő védők nem adták meg magukat, és az ostrom utolsó napján, szeptember 7-én kapitányukkal az élükön kitörtek a belső várból (" Zrínyi kirohanása"). A várkapun kilépő Zrínyit szinte azonnal találat érte, fejét a törökök levágták és a Győrben állomásozó, Sziget felmentésére képtelen császári haderő táborába küldték. Seregének maradéka ugyancsak majd mind egy szálig odaveszett. Alapítása [ szerkesztés] A magyar–török megbékélés szimbolikus eseményeiként értékelhető előzmények – a turbéki kegytemplom homlokzatán Szulejmán szultán síremlékének vélt helyére emlékeztető márványtábla avatása 1913-ban, illetve az 1939. évi ünnepségsorozat keretében a város török emlékeinek megjelölése – után az 1980-as években a török kormányzat részéről megszületett a döntés arról, hogy neves szultánjuk születésének fél évezredes évfordulójáról méltó módon megemlékezve szobrot állítanak számára Szigetváron.