A Zöld Lovag bárkinek megengedi, hogy lefejezze, de az ellenfélnek később vállalnia kell a viszonzást. A kihívásra Sir Gawain, a kerekasztal egyik legnemesebb lovagja felel, és ezzel tanulságos kalandok veszik kezdetüket. Sir Gawain ugyanis egyetlen csapással le is vágja a Zöld Lovag fejét. Csakhogy a rettenetes figura nem hal meg, hanem emlékezteti Gawaint az ígéretére, majd ellovagol. Sir Gawain lefejezi a Zöld Lovagot. Ismeretlen művész illusztrációja az eredeti Gawain-kéziratból. Fordul az év, Gawain útnak indul, majd szenteste kimerülten megérkezik Bertilak várába, ahol a várúr és szépséges felesége marasztalják – hiszen közel van a Zöld Kápolna, ahol a lovaggal találkoznia kell. Másnap Bertilak háromnapos vadászatra indul, és alkut köt Gawainnel: esténként Gawainé lehet a zsákmány, ha cserébe a lovag is átadja, amit neki sikerül szereznie a nap folyamán. Csakhogy alig teszi ki a lábát Bertilak a várból, a felesége megpróbálja elcsábítani Gawaint. A lovag visszautasítja a hölgyet, mindhárom nap csupán csókot hajlandó elfogadni tőle, amelyeket este át is ad Bertilaknak, de nem árulja el, kitől kapta.
A dalokat betanította: Sz. Nagy Ildikó Magyar szöveg: Miklós Lívia Szerkesztő: Barabás Klára Hangmérnök: Lang András Vágó: Talpas Iván Gyártásvezető: Pálinkó Mária Szinkronrendező: Győrvári Judit A szinkron a Duna Televízióban készült. Források [ szerkesztés] Franklin és a Zöld lovag a -n (magyarul) Franklin és a Zöld lovag az Internet Movie Database oldalon (angolul) További információk [ szerkesztés] Franklin és a Zöld lovag a (magyarul)
A vágtató információáradat és a posztmodern hedonizmus ugyanis nem képes a végtelenségig eltompítani lelkiismeretünket. Van-e még tudomásunk arról az odabent megszólaló szelíd hangról? Érzékenyek vagyunk-e még emberlétünk egyetlen igazi drámájára? Szöveg: Paksa Balázs Fotó: 20th Century Studios; Amazon Prime Magyar Kurír Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2021. november 28-i számában, a Mértékadó kulturális mellékletben jelent meg.
Az első világháború idején, a stylesi kastélyban lépett először színre s derített fel sikeresen egy szövevényes bűnügyet a menekült belga detektív: Hercule Poirot. Évtizedek teltek el azóta, a kastélyból panzió lett, vagy fél- tucatnyi lakója között azonban -ha hihetünk Poirot-nak- egy sorozatgyilkos bujkál. Poirot-nak pedig bízvást hihetünk, még ha elaggott, sőt tolókocsiba kényszerült is. Igen hamar bebizonyítja levélben odarendelt barátjának, az őszülő, de változatlanul romantikus lelkű Hastings kapitánynak, hogy a "kis szürke sejtek" még épek. Ám Hastingsnek minden eddiginél szokatlanabb, kettős problémával kell szembenéznie: Poirot tudja, de nem árulja el, ki a vendégek közül a gyilkos, továbbá a vendégek között ott van Hastings leánya, Judith is. Nem árulja el, nehogy Hastings lelepleződjék, amint szemügyre venné az illetőt (a tökéletes gyilkosságok elkövetőjére csak tett közben lehet lecsapni) - és Hastingsnek ráadásul egyszerre kell féltenie és gyanúsítania is a leányát. Persze előbb a többieket veszi sorra magában: a nyugdíjas ezredest és feleségét, a megszállott tudóst és unatkozó nejét, a madárbolond agglegényt, a gazdag nemesurat, a beteggondozó nővért... Könyv: Agatha Christie: Függöny: Poirot utolsó esete. Valamelyiküknek már öt ember halála szárad a lelkén... A regény különleges helyet foglal el Agatha Christie életművében: csak a halála előtti évben jelenhetett meg, s hogy miért, arra az utolsó oldalakon derül fény.
Előjegyzem
Persze előbb a többieket veszi sorra magában: a nyugdíjas ezredest és feleségét, a megszállott tudóst és unatkozó nejét, a madárbolond agglegényt, a gazdag nemesurat, a beteggondozó nővért... Valamelyiküknek már öt ember halála szárad a lelkén... A regény különleges helyet foglal el Agatha Christie életművében: csak a halála előtti évben jelenhetett meg, s hogy miért, arra az utolsó oldalakon derül fény.